Visszafogott kampány végére értünk. Látványos rendezvények nélkülire. Nem üvöltötték péppé az agyunkat úton-útfélen egymásra licitáló kampánymaszlagokkal.
Visszafogott kampány végére értünk. Látványos rendezvények nélkülire. Nem üvöltötték péppé az agyunkat úton-útfélen egymásra licitáló kampánymaszlagokkal. Sokan furcsállták ezt a szordínós korteskedést, hiányolták a megszokott felhajtást. Nem tudni még, hogy ez hatékonyabb volt-e, mint az előző kampányok. De tény, hogy a szigorított szabályozásnak vannak biztos nyertesei is, például a társadalomtudósok. A politológusoknak lesz miből doktori értekezéseket írni. Az is előfordulhat, hogy a leköszönő vízfejű parlament a legjobb választási törvényt alkotta meg, mivel arra kényszerítette a jelölteket, hogy házaljanak ígéreteikkel. Az ajtóban álló állampolgár eldönthette: elhiszi, vagy nem veszi be, amit neki kínál a megbízatását kérő jelölt. És még valamit tehetett a megkeresett polgár: visszakérdezhetett, elégedetlenségét, panaszait, reményeit is elmondhatta. Jó lenne, ha majd a bársonyszékben ülő képviselő vagy szenátor nem feledkezne meg azokról, akiknek most ígéretet tett. A választóknak nehéz eldönteniük, ki az igazmondó és ki a hamiskártyás. Talán az erdélyi magyarság van könnyebb helyzetben. Egyetlen olyan politikai alakulat van, amely felvállalja sajátságos érdekeinek a képviseletét. Mennyire eredményesen? Tény, hogy az elmúlt 27 évben voltak sikerek és voltak kudarcok. Biztosan lehetett volna többet is elérni, és az is biztos, hogy a bukaresti jelenlét nélkül sokkal kevesebben, kevesebbek lennénk. Hajlamosak vagyunk az eredményeket bagatellizálni, a kudarcokat túlméretezni. Érdekes, hogy a fanyalgók táborában azok a hangadók, akik egykoron a szövetség háza táján sütögették pecsenyéjüket, ezért talán mégse kellene túl nagy hitelt adni szavuknak. Miként a félrevezető szirénhangok után sem kell menni, akik a távolmaradásra buzdítanak, mondván: így is, úgy is lesz magyar képviselet a román parlamentben, a bejutási küszöbtől függetlenül. Ezzel csak az a baj, hogy ugyanők szajkózták éveken keresztül a megújulás, a fiatalítás és az összefogás szükségességét. Most ennek lehettünk tanúi. Maros megyében volt a legnagyobb változás. A régi csapat visszalépett és teljesen új arcok, tehetséges fiatalok számítanak a szavazatunkra. Az összefogást pedig a polgári párt elnökének befutó helyen való szerepeltetése jelenti. Tehát a változásra, a változtatásra megvan minden esély. Rajtunk is múlik, a mi vasárnapi szavazatunkon, hogy éljünk a lehetőséggel. Bizakodás nélkül a sokat vágyott élhetőbb világ nem jön el.
