Vallomások a nótáról
XIII. alkalommal lesz a Marosvásárhelyi Napok alkalmából az EMKE és a Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület szervezésében MAGYARNÓTA-est. Érdekessége és különlegessége, hogy az előadók színészek.
XIII. alkalommal lesz a Marosvásárhelyi Napok alkalmából az EMKE és a Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület szervezésében MAGYARNÓTA-est. Érdekessége és különlegessége, hogy az előadók színészek. Színészi kihívás minden érzelem közvetítése. Színész mindenik Marosvásárhelyi Napok magyarnóta-estjén énekelt. Zsúfolásig megtelt nézőterek – a Teleki Téka udvarán, a Nyári Színházban, a Kultúrpalota nagytermében –, vastapssal jutalmazták produkciójukat. Az idén csak színészek énekelnek.
Megkérdeztük őket mi a véleményük a nótáról, miért vállalják fel ezt a műfajt? Íme a válaszok:
Lőrincz Ágnest a közönség jól ismeri a Szatmári Harag György Társulat vendégjátékaiból. Hazajött. Legutóbb a Nemzeti Színház My fair lady előadásában tapsolhattunk neki.
A népdalt, népzenét már az anyám hasában magamba szívtam, a táncot apámtól hamarabb tanultam, mint a járást. Mindkét szülőm az Állami Székely Népi Együttes alapító tagja volt.
Én a Művészetiben érettségiztem hegedű szakon, tehát… klasszikus zene.
Már színinövendékként, később színészként mindenféle zenei műfajt kipróbálhattam. Most itt van a nóta. A sokat szidott, imádott, lenézett, szeretett magyar nóta!
Lehet fanyalogni, de szépen, méltósággal előadni, színészként… nahát, tessék megpróbálni.
Nagy íróink, zeneszerzőink írtak nótákat, nagy színészelődeink énekelték, mi sem hagyhatjuk kipusztulni, hiszen ő sem lett hűtlen a népdalhoz, amiből táplálkozott, gondolok itt az új keletű népdalok megszületésére.
„Szó, ami szó”, hogy egyik nótámból idézzek, ő a miénk, a magyar kultúra része. Találjuk meg az értékesebb, szép nótákat, hiszen némelyik valódi költészet és mondjuk, énekeljük, mert azért született.
Ördög Miklós Levente: A nóta is hordoz értékeket, a nótákból is lehet jó ízléssel válogatni. Vannak bizonyos nóták, amelyeket színészként jó lehetőség előadni. Bartók szerint minden dallam önmagában, elterjedésében viseli létjogosultságának fokát.
Szabadi Nóra: Hogy miért szeretek nótát énekelni? Erre Kodályt idézve tudnék felelni: „Szép dalok, jó dalok is vannak közte, szeretem őket, bennük nőttem fel én is, az én lényemnek is kitéphetetlen részét teszik.”
Sebestyén Aba: Családomban gyakran fölcsendült a nóta ünnepségeken, családi összejöveteleken. Én is szeretem és szívesen nótázok, ha jó hangulatban és vidám társaságban vagyok. Színpadon egy kicsit más, de úgy gondolom, ha egy jó nóta jó ízléssel, és személyes előadásmóddal párosul, akkor igazi, bensőséges kapcsolatot tud teremteni az előadó és hallgatója között, akár egy jó sanzon, akár egy vers.
Tollas Gábor: Vidéki gyerek lévén és a családom révén a népdal, a nóta szerves része volt életemnek. Azóta is, ha tehetem, dalolok, mert úgy érzem, ha énekelek, a lelkem szabad és beteljesül.
Kilyén Ilka: Édesanyám házimunka, kézimunkázás közben mindig énekelt régi és új stílusú népdalokat, nótákat, s ha vasárnap valamiért elmaradt a templomból, zsoltárokat. Ha vendégek jöttek a finom vacsora hajnalig tartó énekléssel ért véget. Szegénynek, kifosztottnak érezném magam, ha nem énekelhetnék. Szeretem azt a hangulatot, amikor egy társaság, akár sok ember együtt énekel. Ez a szórakozási mód, amit mi mulatásnak nevezünk magyar jellegzetesség. Kosztolányi Dezső erről így ír: „Vitatkozhatunk arról, hogy a nótáink művészi értékek vagy sem. De hogy ez a hangulati közösség érték, arról nem vitatkozhatunk.”
Lejegyezte: Kiss Julianna
