2026. november 17., kedd

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

*Választási tükör a Planetáriumban
Fotó: Nagy-Bodó Szilárd


Mit tanulhatunk a szerbiai és szlovákiai választásokból?


A közelmúltban lezajlottak a parlamenti választások Szerbiában és az önkormányzati választások Szlovákiában. Mindkét országban él magyar kisebbség, és mindkét országban veszített a súlyából a magyar érdekképviselet. Szerbiában korábban a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) hat képviselője ült a parlamentben, a választási eredmény után viszont csak ketten jutottak be; igaz, az Egyetemista Lista képviselői közül is hárman magyarok, legalábbis a nevük alapján. Szlovákiában az önkormányzati választások során pedig a Magyar Szövetség elveszítette a képviselőinek mintegy 20%-át. Mindezek után felmerülnek a kérdések: mit tanulhatunk a választási eredményekből, mekkora szerepük volt a fiataloknak a kimenetelben, és mit árulnak el az eredmények a felvidéki és vajdasági magyar közösségek állapotáról?

Többek között ezekre a kérdésekre is kereste a választ a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) a Választási tükör című eseményén, amelyre november 3-án a kolozsvári Planetárium Kávézóban került sor. Az eseményen Kotiers Róza, a Magyar Szövetség elemzője, dr. Palusek Erik vajdasági származású szociológus, társadalomkutató és Székely István politológus, az RMDSZ társadalomszervezésért felelős ügyvezető alelnöke válaszolt a moderátor, Kovács Péter, a Kolozsvári Rádió főszerkesztője kérdéseire. A beszélgetés után lapunknak is nyilatkoztak. 


Székely István: Kétségtelen, hogy nyitni kell

Az RMDSZ-nek a szavazókorú lakosság 85%-át kell megszólítania olyan formán, hogy ez a megszólítás szavazattá alakuljon – mondta Székely István, aki elismerte, hogy jelenleg gond van ezzel az aránnyal. Az RMDSZ társadalomszervezésért felelős ügyvezető alelnöke elmondta, hogy minél szélesebb körben kell megszólítani az erdélyi magyar társadalmat, illetve különös tekintettel kell lenni azokra a rétegekre, amelyek érdekei eddig kisebb mértékben jelentek meg a politikai képviseletben. A társadalmi különbségek erősödése miatt egyre nagyobb távolság alakul ki az egyes rétegek között, ezért a szövetségnek tudatosabban kell figyelnie a csoportok sajátos igényeire – húzta alá a politológus, aki szerint ennek az egyik lehetséges eszköze a közvetlen előválasztás, amely nagyobb beleszólást biztosíthat a választóknak a politikai kínálat alakításába. 

Továbbá a közösséggel való kapcsolattartás is egy fontos pillér, ez ugyanis nem merülhet ki pusztán az online kommunikációban; ezért több lakossági fórumra, személyes találkozásra és érdemi párbeszédre van szükség – mondta Székely István, aki szerint az sem jó megoldás, ha egy politikus elmegy egy eseményre, ott „megmondja a tutit”, és azzal tovább is megy a következőre. 

A politikusoknak nemcsak ismertetniük kell az elképzeléseiket, hanem meg is kell hallgatniuk az emberek problémáit, ugyanakkor a választókban is tudatosítani kell, hogy az RMDSZ önmagában nem képes megoldani az inflációt, az államadósságot vagy a lakhatási válságot, viszont a szövetségnek beszélnie kell ezekről. Kommunikálni kell a lakosság felé, hogy tudunk ezekről a problémákról, és keressük a megoldásokat – mondta a politológus, aki rámutatott arra a tényre is, hogy az RMDSZ a maga 6%-ával a legtöbb esetben kezdeményező szerepet töltött be, ám az ötleteikhez még meg kellett győzniük további 45%-nyi képviselőt.

A konkrét nyitásról is kérdeztük Székely Istvánt, aki elmondta, hogy meglátása szerint a képviselet sokszínűségének megteremtése komoly kihívás, mivel a vidéki és városi lakosság, valamint a különböző korosztályok igényei jelentősen eltérnek. A jelöltállítás során pedig gyakran a választók többsége által támogatott témák és személyek kerülnek előtérbe, ami azt is jelenti, hogy a kisebb társadalmi csoportok háttérbe szorulnak. Az előválasztás tehát – miközben demokratikusabbá teheti a kiválasztást – akár egyszínűbb képviseletet is eredményezhet. 

Kérdés, hogy akkor mennyi esély van egy megújulásra? Az RMDSZ társadalomszervezésért felelős ügyvezető alelnöke nyomatékosította, hogy nem szereti ezt a kifejezést, mert ez azt jelentené, hogy minden, ami eddig volt, az nem jó, ami véleménye szerint nem igaz. Azonban azt Székely István sem tagadta, hogy a korábbi választási sikerek ellenére a pártnak felül kell vizsgálnia, hogy kiket nem sikerült elérnie, és célzottabban kell keresnie a kapcsolatot azokkal a közösségekkel, akiket eddig nem vagy csak kis mértékben tudott megszólítani. 


Kotiers Róza: Nem elég a helyi szervezetek döntéseire támaszkodni

A szlovákiai önkormányzati választások után felmerül a kérdés, hogy mekkora beleszólásuk van a fiataloknak a közélet alakulásába, illetve mennyire élnek ezzel a lehetőséggel. Kotiers Róza, a Magyar Szövetség elemzője lapunknak elmondta, hogy a felvidéki magyar fiatalok közéleti érdeklődése nem marad el a magyarországi fiatalokétól, a kisebbségi létből fakadó sajátos problémák pedig különösen indokolttá teszik a közéleti részvételt. A legnagyobb problémát azonban nem az érdeklődésben látja, hanem a médiatér és a fiatalok számára is vonzó politikai karrierlehetőségek hiányában.

A Magyar Szövetség az önkormányzati választások alkalmával elveszítette képviselői helyeinek mintegy 20%-át, mindezt úgy, hogy a jövőben lesznek a parlamenti választások, amelyek alkalmával vissza szeretnének kerülni a parlamentbe; a felmérések szerint – amelyek rendre alulmérik a Magyar Szövetséget – viszont nincs meg az 5%. A parlamentbe jutás azonban jelenleg korántsem tekinthető biztosnak – mondta az elemző, aki úgy vélekedett, hogy a párt nem engedheti meg magának, hogy újabb választási ciklust veszítsen el eredménytelen stratégiával, ezért olyan együttműködési formát kell találnia, amely biztosíthatja a parlamenti képviseletet. Viszont egy vegyes párt kialakítása a következő választásokig már nehezen megvalósítható, így reálisabb lehet egy létező szlovák politikai alakulattal kötött választási koalíció – mondta Kotiers Róza.

A beszélgetésben az RMDSZ és a Magyar Szövetség helyzetének párhuzamai is szóba kerültek. A felvidéki tapasztalatok alapján az erdélyi magyar érdekképviseletnek is érdemes időben felismernie a szervezeti és politikai működésben jelentkező problémákat – mondta az elemző, aki szerint különösen fontos a központi pártvezetés stratégiai szerepének megőrzése, megerősítése, hiszen az országos politikai képviselethez nem elegendő kizárólag a helyi szervezetek döntéseire támaszkodni. A jelöltállítás során szükség van egy átfogóbb, országos rálátásra, amely biztosítja a szakmai és társadalmi sokszínűséget, valamint a különböző szakpolitikai területek megfelelő képviseletét. Emellett a párton belüli meritokratikus kiválasztás fenntartása is elengedhetetlen: a tisztségek és politikai lehetőségek elosztásában a hűség helyett a hozzáértésnek és a teljesítménynek kell meghatározónak lennie. Ennek egyik lehetséges eszköze az előválasztás visszahozása, illetve olyan kiválasztási mechanizmusok kialakítása, amelyek a szakmai alkalmasságot helyezik előtérbe. 

A kisebbségi pártok számára ugyanakkor az is alapvető feladat, hogy a társadalom minél szélesebb rétegét képesek legyenek megszólítani. Ehhez határozottan el kell utasítaniuk a szélsőséges kultúrharcos üzeneteket és a megosztó, gyűlöletkeltő politikai narratívákat – nyomatékosította Kotiers Róza, aki azt is elmondta, hogy a Fidesz politikája több olyan kisebbségellenes gondolatot is meghonosított, amelyek ellentmondanak a kisebbségi közösségek érdekeinek és a befogadó társadalom eszményének. Ezek hatása részben idővel, a magyarországi politikai változások következtében gyengülhet, de a helyi magyar érdekképviseleteknek is aktív szerepet kell vállalniuk a közbeszéd alakításában. A politikai napirendet ezért a megélhetés, a gazdaság és a lakhatás kérdései mellett ismét a kisebbségi jogokra, a jogbővítésre és a kétnyelvűségre kell irányítani. 


Dr. Palusek Erik: Háttérbe szorulhatnak a kisebbségek

A vajdasági magyarok parlamenti képviselete jelentősen meggyengült a szerbiai politikai átrendeződés következtében: a VMSZ korábban hat képviselővel volt jelen a parlamentben, a választások után viszont már mindössze csak kettővel, igaz, az Egyetemista Lista képviselői között is van három magyar. Ezzel együtt dr. Palusek Erik arra hívja fel a figyelmet, hogy a történelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy a többségi pártokban politizáló kisebbségi képviselők hangja idővel háttérbe szorulhat. Az Egyetemista Lista vezetője a nemzeti kisebbségek helyzetének rendezését ígérte, de egyelőre kérdéses, hogy ez a gyakorlatban milyen eredményeket hoz – mondta a szociológus, aki arra is rámutatott, hogy a VMSZ a választási gyengülés következtében várhatóan az államtitkári pozícióktól is elesik, és ellenzéki politizálásra kényszerül. Ez utóbbi forgatókönyv különösen érzékenyen érintheti a magyar közösséget, hiszen a szerbiai társadalomban a személyes kapcsolatoknak és a politikai döntéshozókhoz való közvetlen hozzáférésnek kiemelt jelentősége van – mondta a szociológus, hozzátéve, hogy a szórványban élő magyarok számára például az ilyen kapcsolatok gyakran alapvető feltételei a magyar nyelvű oktatás megőrzésének. 

A VMSZ korábbi, Aleksandar Vučić és Orbán Viktor politikai szövetsége közötti közvetítő szerepe a fiatalok körében is veszített népszerűségéből, különösen a szerbiai tüntetések és a politikai változások nyomán. 

Dr. Palusek Erik szerint azonban a legnagyobb problémát nem önmagában a VMSZ meggyengülése, hanem az egységes és hatékony magyar érdekképviselet hiánya jelenti. Bár a közösségen belüli politikai sokszínűség fontos, a többségi társadalommal szemben összehangolt fellépésre lenne szükség a vajdasági magyarság érdekeinek megőrzéséhez.


Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató