Vakvágányon a lakásprogram

Idén sem kellett megújítani az ANL-s (országos lakásügynökség) lakásokra vonatkozó kérelmeket, ugyanis négy éve nem épült és a közeljövőben sem terveznek építeni Marosvásárhelyen fiataloknak lakásokat. Az eredeti elképzelésből, hogy ötévente cserélődnének a lakásokat elfoglaló családok, hogy ezáltal újabb pályakezdőket támogassanak, illetve hogy 35 éven aluli fiatalok foglalják el ezeket, gyakorlatilag semmi sem maradt, az átadások óta ugyanazok a bérlők. A várólistán lévő több száz fiatal legfeljebb abban reménykedhet, hogy évente egy-két bérlő lemond a lakásról. Az ANL-s lakrészekkel kapcsolatos törvénymódosítások sorozatáról Bakó Attilát, a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal lakásügyi osztályának vezetőjét kérdeztük. 

– Hány ANL-s lakás van városszerte?

– Marosvásárhelyen jelenleg 331 ANL-s lakrész van, amit állami finanszírozással építettek. 2000-ben indult el az első építkezés, és az utolsó lakásokat négy évvel ezelőtt adták át. A legrégebbi tömbházak a Pandúrok sétányon vannak, a legújabbak pedig a Belvedere negyedbeli két társasház. Minőségben nagyjából egyformák, típusterv alapján készültek. 

– Az eredeti elképzelés szerint öt évre harmincöt éven aluli fiatalok foglalhatták el ezeket, és havonta egy bizonyos összeget félre kellett tegyenek saját lakásra. Ezzel szemben vannak bérlők, akik tizenöt éve ott laknak…

– Eredetileg úgy indult a program, hogy öt évig bérelhető a lakás, utána felszabadul, feljavítják, és újabb fiatal család foglalja el. Viszont elfogyott a pénz új lakások építésére, elérkezett az első 5 éves ciklus vége, és két lehetőség kínálkozott: kitenni a bérlőket, az eredeti elképzelés szerint, vagy haladékot adni nekik. A haladék mellett döntöttek, azaz öt év után is maradhattak, de akkor még létezett a korlátozás, hogy 35 éves korig lehet benne lakni. Telt az idő, a bérlők nagy része betöltötte a 35 évet, tehát ezt a helyzetet is felül kellett bírálni, ezért ismét lazítottak a feltételeken: maradhatnak, de az adminisztrációs költségeket növelték, azaz a lakbér kétszeresét kell fizessék. Ezt követően, mivel új lakások építésére továbbra sem volt anyagi fedezet, megteremtették a lehetőséget, hogy a fiatalok megvásárolják ezeket a lakásokat. Az eredeti elképzelés szerint a bérlők havonta le kellett tegyenek egy összeget, úgymond gyűjtsenek egy leendő saját lakásra. De ez a kötelezettség is alig két évet tartott. Valóban vannak családok, akik tizenöt éve ANL-s lakrészben laknak. 

– Jelenleg Marosvásárhelyen van lehetőség ezen lakrészek megvásárlására?

– Két kategóriába tartozó ANL-s lakás van Marosvásárhelyen: a zöme, azaz a két Belvedere negyedbeli tömbházat kivéve a város köztulajdonát képezi, ami eleve kizárja azt, hogy eladhatók legyenek. A két Belvedere negyedbeli tömbházban lévő lakások állami köztulajdonban vannak, ezek az önkormányzat beleegyezése nélkül is megvásárolhatók. Az állami lakásügynökség tevékenységét szabályozó törvény értelmében arra az időre, amíg épültek, a lakásügynökség tulajdonában volt az alattuk levő terület, és az épületek is. Miután felépültek, a törvény értelmében átkerültek városi köztulajdonba. Tekintettel arra, hogy új és viszonylag jó minőségi lakások voltak, a kiszámított árak magasabbak voltak a piaci áraknál. A bérlők közül többen érdeklődtek, de amikor szembesültek az árakkal, visszaléptek, mondván, hogy inkább bérlőként fizetik a havi szimbolikus bért. Esetenként 40-50 ezer euróban számolták ki egy-egy kétszobás lakás árát. Tudni kell, hogy ezekben a tömbházakban nagy a pincerész, a folyosó, és ezek járulékos felületként a lakással járnak, tehát beleszámítják az árba. Országos szinten sem volt túl népszerű a megvásárlási lehetőség. 

– Mennyit fizetnek havonta a bérlők? 

– Bár típustervek alapján készültek a lakások, tudni kell, hogy a bérlő a közös részek után is kell fizessen. Van ahol a folyosó, a pince kisebb, ennek függvényében átlagban 65-70 lej az egyszobás lakás havi bére, és 90-95 lej a kétszobásé. A törvény sorozatos módosulása révén azok a bérlők, akik betöltötték a 35. életévüket, továbbra is használhatják a lakást, de esetükben a házbér megduplázódik, 140 lej az egyszobásé és 200 a kétszobásé, de ez még mindig jóval alacsonyabb a piaci árnál. 

– Ilyen körülmények között évente hány lakás szabadul fel? 

– A kedvező lakbér miatt nagyon kevesen mondják fel a bérleti szerződést. Voltak esetek, hogy örököltek vagy vásároltak lakást, vagy munkahelyet váltottak, a kérések elbírálásánál ugyanis alapvető feltétel a marosvásárhelyi munkahely. Évente 8-10-12 lakás szabadul fel, ami a 331-hez viszonyítva csekélynek számít. 

A törvény értelmében csak akkor köteles az önkormányzat új listát felállítani, amikor kilátás van arra, hogy az adott évben használatba adnak egy új tömbházat. Ez már a második év, amikor nem kell megújítani a kérvényeket, ugyanis 2016-ban sincs kilátás új lakások építésére. Akik a várólista elején vannak, reménykedhetnek abban, hogy a lemondások révén esetleg pár éven belül lakáshoz jutnak, de más lehetőség egyelőre nem kínálkozik. Egy pályakezdő fiatalnak komoly támogatást jelentett, hogy a jövedelmének egy jókora hányadát nem kellett lakbérre költenie. Hiába volna igazságosabb, hogy ötévente cserélődjenek a bérlők, a törvény így rendelkezik, ezt kell tiszteletben tartani. 

– Ki tudják-e szűrni azokat az eseteket, amikor nem a jogosult lakik a lakásban, hanem esetleg bérbe adja? 

– Nem lehet az önkormányzat beleegyezése nélkül bérbe adni, vagy egyéni vállalkozást indítani benne, minden ilyen esetben, ha beigazolódik, hogy megszegte a feltételeket a bérlő, újra kiosztják a lakást. Volt egy időszak, amikor 20-22 lakás esetében igazolódott, hogy nem azok lakják, akiknek kiutalták. Sok esetben hozzátartozók laktak benne, vagy a bérlők külföldön tartózkodtak, és üresen állt a lakás. Nehéz a tetten érés, hiszen sosem tudhatjuk, hogy akit éppen ott találunk, nem vendég-e. Általában közös ellenőrzések vannak, a lakásgazdálkodási hivatal, a polgármesteri hivatal és esetenként a helyi rendőrség közösen vizsgálódik. Előfordul, hogy olyan családok jutottak ANL-s lakáshoz, akik jó anyagi helyzetben vannak, nem létfontosságú számukra, hogy ezeket béreljék, de nincs eszközünk arra, hogy rákényszerítsük, hogy leadják a lakásokat. Ameddig fizetik a bért, és a viselkedésük nem okoz gondot, ami feljogosíthatná a lakásgazdálkodási hivatalt, hogy szerződést bontson, nincs amit tenni. 

– Lévén, hogy egy közös kazán biztosítja a tömbház fűtését, több bérlő a nagy fűtésszámlákra panaszkodott…

– Mivel szociális lakásokról van szó, a bérlőnek a módosításra vonatkozó jogai korlátozottak. Például tilos, hogy valaki az egész tömbházat ellátó központi fűtés helyett egyéni hőközpontra váltson. A tömbházban szükséges javításokat, ami a tetőszerkezetet, a struktúrát illeti, a lakásgazdálkodási hivatal végzi, a belső javításokat pedig a lakók.