Vadkacsák a városban

Marosvásárhelyen a Poklos-patak és a turbinaárok medrét vadkacsák vették birtokba, országszerte pedig több tízezer egyed vészeli át a telet. Az egyesek számára szokatlannak tűnő jelenség valóságos hisztériát váltott ki a közösségi oldalakon, a híradókban újdonságként tálalták. Volt, aki vízbe fagyott récét vélt látni, ezért számtalan riasztás érkezett a Milvus Csoport rehabilitációs központjába is.

Télen megszokhattuk, hogy az országban telelő vízimadarak a folyók gátjainál, lápos területeken, sekély vizű patakokban vagy tavak be nem fagyott lékei körül telelnek. Megyeszékhelyünkön a Maros felső gátjánál gyakran gyönyörködhettünk az irizáló tollazatú récék látványában, amint a be nem fagyott vízben úszkáltak táplálékot keresve. Idén a Poklos-patakban hozzávetőleg negyven egyedet lehetett számolni, a Ritz-fürdőnél és a turbinaárokban húsz körülit, a Maroson pedig körülbelül száz egyed telel.

A kemény fagy miatt az itt telelő vízimadarak sekélyebb vizű patakokra váltottak, de nem kell attól tartani, hogy a vízbe fagynak, tudtuk meg Marton Attila biológustól, a Milvus Csoport munkatársától. A lakossági riasztásokra minden alkalommal kiszálltak, de egyetlen befagyott kacsát sem kellett az idén megmenteniük. A betonaljzatú patakokban felgyülemlő nagy mennyiségű alga kiváló táplálék a vízimadarak számára, ezért is kedvelik a sekély vizű Poklos-patakot. A turbinaárok -20 Celsius-foknál még nem fagy be, és ha van szabad vízfelület, a madár el tud repülni. 

 

Szárnycsapkodás és udvarlás

Amint a Milvus Csoport madárrehabilitációért felelő munkatársa kifejtette, a hím tőkés récék gyakran nyújtózkodnak és szárnyukkal csapkodnak, amit a járókelők úgy értelmezhetnek, hogy egyik-másik repülni szeretne, és képtelen felszállni. Valójában a hím egyedek magamutogatásáról, udvarlási kísérletéről van szó. Esetenként a sekély vízben totyognak, hogy az aljzatban megtapadó kis gerincteleneket felzavarják és azokkal táplálkozzanak. Ez a jellegzetes totyogásuk is megtévesztő lehet. A Poklos-patakban tanyázó tőkés récék a sekély vizeket kedvelő úszórécék csoportjába tartoznak, amelyek néha tótágast állnak, a víz alá bukva keresik a táplálékot. A bukórécék csoportjába tartozó fajok azonban a mélyebb vizeket szeretik, de érzékelik, ha a víz befagyna, és állandó mozgásukkal megakadályozzák a jégréteg kialakulását. 

A kacsákra jellemző az is, hogy míg egyik agyféltekéjük pihen, a másik éber marad, így az sem feltételezhető, hogy elalszanak és a vízben megfagynak. A beteg, legyengült madarak esetében valószínűbb a befagyás esélye, de ez ritkábban fordul elő. A szürkegém és nagykócsag élelemszerzés közben mozdulatlanul áll a vízben és szigonyszerű csőrével kapja el a halakat, ezért vadászásuk közben is megfagyott madaraknak nézhetik őket a járókelők. Ha egy madár valóban befagyott a vízbe, az jól látható, mert teljesen a hasán fekszik. A múlt héten nemzetközi vízimadár-számlálást tartottak, amelyen a Milvus Csoport munkatársai is részt vettek, ugyanis az országban a jelentősebb telelőhelyeken százasával, ezresével találni azokat a vízimadárfajokat, melyek itt vészelik át a téli napokat – tájékoztatott Marton Attila biológus.

 

Sok kenyértől angyalszárny

– Honnan érkeznek az országban telelő vízimadarak? 

– A tőkés réce gyakori költőfaj Romániában. A jelentősebb folyók mentén és tavakban költenek. Télen, mivel a szabad vízfelület-mennyiség a befagyás miatt lecsökken, a madarak ezeken a vízfelületeken gyűlnek össze. A mifelénk telelő récék között minden bizonnyal van hazai és északi vagy nyugati országokból érkező egyed egyaránt. Egy Franciaországban megjelölt barátréce például évről évre visszatér a mezőségi tavakra.

– Hozzávetőleg hány madár tanyázik a Maroson, illetve a Poklos-patak medrében vagy a turbinaárokban?

– Pontos számadatokat nem mondanék, de hozzávetőleg 100-170 réce van most a városban. A vegyipari kombinát mögött is nagyobb csapatok szoktak telelni. Maros megye téli éghajlati körülményeit általában 2000-4000 tőkés réce választja. Az általunk monitorozott szakaszok – Felső-Maros mente, Szászrégen-Sárpatak, Marosvásárhely felett és alatt, Marosludas felett és alatt – mindenikén volt tőkés réce az idén is. Helyenként húsz, máshol több mint ötszáz egyed.

– Találnak-e elegendő táplálékot az itt telelő vadkacsák? Ajánlott-e a városi övezetekben telelő vízimadarak etetése?

– A vélemények megoszlanak. Az emberek etetik, mert szeretik őket, de lehet, nem jó hozzászoktatni ahhoz, hogy enni kapnak. Amit a vízben találnak, sokkal jobb minőségű, mint amit a bámészkodók odavetnek. A túl sok kenyértől kialakulhat az angyalszárnynak nevezett deformitás. A kukorica ajánlott, de csak sekély vízben vagy szárazföldön, mert hamar lesüllyed a vízben – válaszolta kérdéseinkre a Milvus Csoport szakembere.