Üstben „kotyvasztott” barátság

Évezredek óta a települések valamilyen kereskedelmi út, folyók, tájegységek metszéspontjánál alakultak ki. És ma is ezek a helyek határozzák meg a közösségek életét, alakulását egy adott térben és időben. A vásárok, a mulatságok jó alkalmat kínálnak arra, hogy az emberek felvonultassák mindazt, ami érték, ami jó, netán közös, vagy különböző, érdekes lehet egymás számára. Így van ez a 21. század szóhasználatával élve, „újratöltve” Baján – a Sugovica és a Duna találkozásánál levő bácskai településen –, ahol a 21. alkalommal rendeznek immár nemzetközi hírnevű halfőző fesztivált. 

A fesztiválon egy sokkal távolabbi folyó menti város lakói, a marosvásárhelyiek is szívesen látott vendégek, a Kis-Küküllő menti erdőszentgyörgyiekkel együtt, hiszen mindkét város több éve testvértelepülése Bajának. S amint lenni szokott, ilyenkor a mulatság, a fesztivál mellett alkalom adódik arra is, hogy áttekintsék mindazt az összefonódást, ami lelkes embereknek köszönhetően továbbra is összeköti az említett helységeket. 

S míg a július 7. és 10. között zajlott 21. Bajai Halfőző Fesztiválra az erdőszentgyörgyi delegációt Csibi Attila polgármester vezette, addig Marosvásárhelyt, a helyhatósági választások után kialakult sajátos helyzet miatt csupán Kovács Lajos helyi tanácsos képviselte nem hivatalosan, hiszen még idő sem volt arra, hogy a kiutazást szentesítse az önkormányzat. A látogatás célja az volt, hogy az új tanács RMDSZ-frakciója előkészítse az elkövetkezendő időszakra szóló elképzelést arról, hogy miként szeretné folytatni a baráti társaságok mellett, ezekkel együtt a kapcsolatot a testvérvárosokkal, hiszen az utóbbi időszakban némelyikkel elhalványult a viszony. 

 

Új időszak, új perspektívák

Fercsák Róbert polgármester, aki korábban évtizedekig alpolgármesterként dolgozott a hivatalban, a szerény marosvásárhelyi delegációt irodájában fogadta. A városvezető kijelentette: „Nagy öröm számomra, hogy a közelmúltban Marosvásárhely jól szerepelt a helyhatósági választásokon, és a magyar közösség képviseleti aránya megmaradt. Az eddigi testvérvárosi kapcsolatokat tekintve, részterületekre lebontva, most új perspektíva elé nézhetünk. Vendégeink elmondása alapján is meggyőződhettem, hogy van kreativitás, új lendület, ezért is új fejezetet nyithatunk a két város kapcsolatában. Nekünk megvannak az elképzeléseink, hogy miként lehet elindulni ezen az új úton”. 

A polgármester, többéves tapasztalatára hivatkozva, elismerte, az együttműködés nem lépte túl azt a szintet, hogy a két delegáció a városnapokon találkozzon. Bár a két baráti társaság némiképpen ápolta kulturális, oktatási téren a kapcsolatokat, mindkét település esetében lehet újakat indítani, hiszen a testvértelepülési szerződés megkötése óta sokat változott a világ. Az új körülményekhez kellene igazítani a közös gondolkodást, és akkor lehetne sokkal inkább előrelépni az intézményi együttműködésben. Vannak elérhető források, és ha összefogunk, tudunk támogatást is szerezni. A magyar kormány is kifejezetten felkarolja az anyaország és az elszakadt részek közötti együttműködést – mondta a polgármester, majd hozzátette, nagyon fontos terület, amiben nyomát sem lehet látni a kézfogásnak, a gazdasági terület. Vannak ugyan olyan marosvásárhelyi vállalkozók, akik Baján üzletelnek, és valószínű, hogy olyan bajai vállalkozó is van, aki Erdélyben tevékenykedik, de erről az önkormányzatnak nincs tudomása. Azt is felvállalhatja a két város önkormányzata, hogy az új kapcsolat perspektívájában egy asztalhoz ülteti a két város üzletembereit, információkkal, konzultációkkal segít, hogy életképes, közös vállalkozások jöjjenek létre. Kérdésünkre kifejtette, van érdeklődés az üzleti lehetőségek iránt, s ha a két testület hidat alkot a gazdasági szereplők között, van esély arra, hogy jobb és láthatóbb eredményeket érjenek el ezen a területen. Jó lenne, ha a különböző intézmények vezetői is találkozhatnának, akár a színház, néptáncegyüttes, filharmónia képviselői, vagy az egészségügyben, oktatásban dolgozók, hiszen a közös iskolai projekteket a magyar kormány Határtalanul programja is felkarolja. 

 

Gazdasági-turisztikai együttműködésre van szükség

A polgármester kiemelte, hogy Erdőszentgyörggyel kifejezetten jó a kapcsolat, Csibi Attila polgármesternek köszönhetően az utóbbi években közelebb kerültek a két település lakói, annyira, hogy az első bajai polgármesteri bálnak a házigazdái az erdőszentgyörgyiek voltak, ők szolgáltatták a zenét, a műsort is. Ehhez Csibi Attila hozzátette: Erdőszentgyörgy és Baja kapcsolata túl van a protokolláris találkozókon, hiszen az iskolák, a kórházak, a néptánccsoportok, hagyományőrzők között, de szinte minden vonalon találtak már kapcsolódási pontokat. A következő lépés a gazdasági-turisztikai vonal erősítése lesz. „2017-ben 15 éves lesz a kapcsolat. Én először 12 éves koromban jöttem Bajára, és a mai napig is az a család fogad minket, amely először vendégül látott. S ez jelzi azt is, hogy az önkormányzattól függetlenül a családok közötti kötelékek a legerősebbek, hiszen erről kellene szóljon minden testvértelepülési kapcsolat Erdélyben” – mondta Csibi Attila. 

A Fercsák Róberttel való beszélgetésen felmerült az is, hogy talán közösen kellene erősíteni e hármas kapcsolódást. Ugyanakkor az is elhangzott, hogy a Marosvásárhelyen és Baján megrendezendő reprezentatív rendezvénnyel jelezze majd a két önkormányzat azt, hogy új alapokra helyezte a kapcsolatot. Ha van affinitás, lelkesedés és akarat, mindez működik – hangsúlyozta Baja polgármestere. 

 

Háromezren főztek halászlét

S bár az idei rendezvény díszvendége a vajdasági Zombor testvértelepülés volt, mivel 1966 óta létezik hivatalos együttműködés, a polgármester a városházán rendezett fogadáson kijelentette: „kiemelten fontosak azok a kapcsolatok, amelyek túlmutatnak határainkon, ugyanakkor keresztény európai értékeket képviselnek”, ezért is hangsúlyos figyelmet kapott minden meghívott vendég. 

A főszerep azonban a halászléé volt. A belváros utcáin és a Petőfi-szigeten, valamint a házakban mintegy háromezren készítettek halászlevet. A bográcsokban, kondérokban mintegy 10 tonna hal, 18 mázsa száraztészta, 10 mázsa hagyma, 15 ezer liter víz, 380 kilogramm őrölt pirospaprika és 260 kilogramm só felhasználásával készültek el a bajaiak halászléi. Közben több színpadon, így a Szentháromság térin és a Petőfi-szigetin is kulturális programok, koncertek voltak. Megrendezték a IX. Felső-bácskai Néptáncgálát, amelyen fellépett a Balkán Fanatik is. Pénteken Batánovics Lili, az LGT Emlékzenekar és a nyolcvanas évek nagy kedvence, a Fórum zenekar lépett fel. A Petőfi-szigeten az Alma együttes, a Kelemen Kabátban és a Margaret Island zenélt. Szombaton a Petőfi-szigeten Szabó Benedek és a Galaxisok mellett fellépett Belmondo is. A fesztivál újdonsága volt a Ficánka családi vasárnap, amely vidámparkkal, élményparkkal, állatsimogatóval, gyermekkoncertekkel, buborékszínházzal és kutyás játszóházzal fogadta az érdeklődőket. A programok vasárnap este a Szentháromság téren a Halott Pénz koncertjével zárultak. A halfőző fesztivált Baja várossá nyilvánításának 300. évfordulóján szervezték meg először. 1996-ban még csak 300 kondérban főzték a halétket, az esemény azóta többnapos programsorozattá vált. A világ minden tájáról érkező résztvevők nem versengenek egymással, így eredményt sem hirdetnek.

Túl a fesztiválon, ennek jelentőségén, remélhetjük, hogy mind Marosvásárhely, mind Erdő-szentgyörgy aktívabban bekapcsolódik majd e pezsgő kisváros életébe, és a folyók menti települések megtalálják a közös hangot, hiszen a földrajzi határokon túl azonosak a kulturális gyökereink, és a Baján, a halászléfesztiválon tapasztalt sokszínűség még erősebbé teheti a köztünk lévő köteléket.