Üröm az örömünkben

Többévi várólistás létünk után múlt év szeptemberében a Săvineşti sétányi 8-as, 10-es, 60 lakrészt magában foglaló tömbház lakói – ki örömmel, ki már a várakozásoktól belefásulva – fogadták a külső felújítást, hő- és tetőszigetelést végző munkások megjelenését.

Pár napi munka után eltűntek a szakik, és a Népújság október 13-i számában megjelent Tömb-házfelújítás, tető- és hőszigetelés kérdőjelekkel írásom megjelenése után a polgármesteri hivatal sajtóirodája közölte, hogy a kivitelezőnek szerződéses kötelezettsége van a munkálatok menetére: a hőszigetelést legkésőbb 2015. december 15-ig be kell fejeznie. Később ez az időpont is kitolódott december 31-re, majd ez év január 15-ére. A bejáratok körüli munkák is utolsó pillanatig befejezetlenül várták, hogy a felületen lévő gázcsövek elköltöztetéséért a gázasokkal is egyeztessenek. Szem- és fültanúja voltam január 15-én a vállalkozó és a polgármesteri hivatal képviselői közötti szóváltásnak, aminek lényege a minőségi elvárások alatti kivitelezés. Előbbi igyekezett meggyőzni az átvételre megjelenteket, de utóbbi nagy megelégedésemre hajthatatlan maradt. És jött a hirtelen lehűlés, ami miatt a munkálatok teljesen leálltak. Hogy mikor kerül sor a végleges átadásra, azt csak találgatni lehet. Foltos falak, de nem is sorolom, mert az nem írható az esős napok rovására. Már a kivitelezés alatt megkértem egy-két munkást, hogy úgy álljon hozzá, mintha a sajátját tenné rendbe. Mégis az utolsó napokban sok párkány cseréjéért és egyéb javítgatásokért kellett újólag reklamálnunk. Nehéz szakembert kapni, mert ugye mi, kívülállók nem tudhatjuk, hogy a munkások milyen arányban részesülnek a munkálatok elvégzéséért járó pénzekből. Ez nem is ránk tartozik, de azt jogosan elvárjuk, hogy a majdani átvételkor szigorúan betartsák a minőségi követelményeket. Már-már arra számítottam – hogy egy kis humorral is megtoldjam írásomat –, hogy most, télvíz idején az átvételkor minket, lakókat is lehívnak, és a csaknem négy hónapig tartó zajos napok és felfordulás után meleg borral kínálnak, és az estébe nyúló örömünnepünket egy Săvineşti sétányi tűzijátékkal zárjuk. 

Az is ide kívánkozik, hogy örvendhetnek azok a lakók, akik a felújítás előtt cserélték ki a nyílászáróikat, építették be a balkonjaikat, habár egyénileg jóval többe került, mint azokéi, akiknek a vállalkozó cserélte ki, de a minőségi különbség ránézésre is vitathatatlan. A hibák kijavításához elengedhetetlen az állványok felállítása, amit az átadásra meghatározott nap előestéjén leszereltek. 

Várjuk a fejleményeket és azt is, hogy számfejtsék a lakrészekre lebontott pénzösszegeket, ami a felújításokért a lakókat terheli.

Szász Károly, Marosvásárhely