Unitáriusok hálaadó ünnepe

A Marosi és Küküllői Unitárius Egyházkör az 1568-as tordai országgyűlésen a világon először kihirdetett vallásszabadság és az Unitárius Egyház megalakulásának 450. évfordulója alkalmából ünnepi hálaadást tart. A marosvásárhelyi Kultúrpalota nagytermében szeptember 29-én, szombaton 11 órakor kezdődő nagyszabású rendezvényről, az unitárius közösségről Kecskés Csabával, a Marosi Egyházkör esperesével beszélgettünk. 

– A Marosi Egyházkör egyházközségei mind Maros megyében találhatók, míg a Küküllői Egyházkörhöz tartozó egyházközségek 90 százalékban vannak itt. Valamikor, a múlt rendszerben, kényszerűségből bár, de egy volt a két egyházkör. A két egyházkörben – a küküllőinek Szentgyörgyi Sándor dicsőszentmártoni lelkész az esperese – az a döntés született, hogy közösen szervezzük meg a hálaadó ünnepi istentiszteletet. Ennek időpontját szeptember 29-ére időzítettük, azért is, mert szeptember utolsó vasárnapja az unitáriusok nemcsak legszebb, de egyik legfontosabb ünnepe, az őszi hálaadás ünnepe. Ekkor adunk hálát a Jóistennek az életért, az új kenyérért s minden áldásáért. Az őszi hálaadás jó alkalom tehát a hálaadásra a 450 éves egyházunkért, azért, hogy a történelem viharaiban megmaradtunk. Hálát adunk a vallásszabadság törvényéért, amit a világon először itt, Erdélyben mondtak ki.

– Milyen forgatókönyv szerint zajlik majd a hálaadó ünnepség?

– A végleges program összeállt. A rendezvény felvonulással kezdődik. A távolabbról és közelebbről érkezők reggel 9 órától gyülekeznek a Bolyai Farkas Líceum belső udvarán. Amikor mindenki megkapta a kitűzőjét, elindul az ünnepi menet a Bolyai térről a Bolyai utcán lefele, a főtéri virágóra mellett haladva a főtéren végig a Kultúrpalotáig. Forgalomkorlátozás nem lesz. A két egyházkör szervezői, kebli tanácsa, a nőszövetségek és az ifjúsági egyletek vállalnak nagyobb szerepet a rendezvény lebonyolításában. Mivel hálaadásról van szó, úgy szép és méltó, ha istentisztelettel kezdődik a rendezvényünk. Remélhetőleg pontosan 11 órakor megszólal a harang. A szépen csengő magyarzsákodi harangot szeretnénk hangfelvételről megszólaltatni. Ezzel kezdünk. Az igét Bálint Benczédi Ferenc püspök úr hirdeti, ő végzi az istentiszteleti szertartást. Utána dr. Kovács Sándor teológiai történelemtanár tart előadást, majd következnek a köszöntések, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa részéről Kőrösi Viktor Dávid konzul, Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke és Makkai Gergely, Marosvásárhely alpolgármestere mond köszöntőt. 

– Ezután következik az ünnepi műsor. 

– Kilyén Ilka színművésznő a nagy segítségünk. Ő az ünnepi műsor szervezője, szerkesztője. Ő fogja át az egészet. A műsor összeállításánál szempont volt, hogy unitárius szerzők művei szólaljanak meg, mind az irodalomból, mind a zenéből. Bartók Béla művei hangzanak el Molnár Tünde orgonaművész előadásában, aki a kántori szolgálatot is végzi. A művésznő hosszabb ideig végezte a kántori szolgálatot a Bolyai téri unitárius templomban s a marosvásárhelyi unitáriusok énekvezére volt. Az ünnepséget is ő zárja egy Bach-művel. Bartha Ilka és Mátyás hegedűn, Nagy Orsolya hárfán fog játszani. Kilyén László, Kilyén Ilka és Lőrincz Ágnes színművészek irodalmi műveket adnak elő, Gombos Zsófia Balázs Ferenc meséjét mondja el. A műsort Ritziu Ilka Krisztina és színművészek vezetik. 

– Az ünnep jó alkalom arra, hogy számvetés készüljön. Hány lelket számlál a két egyházkör?

– A Marosi Egyházkörben több mint 7000 hívünk van, a küküllőiben 4600 körül van a hívek száma. Erdélyben vannak ennél nagyobb egyházköreink is, például a háromszéki, amelyhez 13 ezer lélek tartozik. A gyülekezeteink közül a legnagyobb a két marosvásárhelyi. Vannak közepesek és vannak kicsi gyülekezetek, leányegyházközségek, amelyek egy nagyobb anyaegyházközséghez tartoznak. A lélekszám azonban – mint általában – csökken. A nyolcvanas évek közepén Kolcsár esperes úr még 6000 marosvásárhelyi unitárius lelket emlegetett, akkor voltak a legtöbben. A legutolsó népszámláláskor már csak 3891-en voltunk. Mára a két egyházközségben az unitáriusok száma 3200-ra apadt. Azért van jövőnk, évente 6-7 keresztelési szertartást végzünk. 

– Az unitárius egyház építő egyház, az elmúlt évtizedekben – a lélekszám csökkenése ellenére is – látványos volt az építkezés.

– Ilyen téren gyarapodás történt. 1989 után azonnal felgyorsult a folyamat, új gyülekezetek jöttek létre, házakat vásároltak. Több egyházközségben, főleg városon templomok épültek. A Marosi Egyházkör ilyen szempontból élen jár, hiszen nálunk több templom is épült. Elsőként az erdőszentgyörgyi templomnak kellett felépülnie az elárasztott bözödújfalusi templom helyett. Aztán következett a szovátai, a nyárádszeredai és a marosvásárhelyi templom. Valamennyi szép, a mai kor igényeinek megfelelő, szépen berendezett templom. 

– Az ünnepi hálaadással a vallásszabadság 450. évfordulója alkalmából szervezett rendezvények sora nem zárul le az unitárius egyházban. Mire számíthat a közösség még? 

– Az unitárius egyházban nagyon szép megemlékezések voltak és lesznek. Egyetemes egyházi szinten az év elején Tordán felállították a vallásszabadság emlékművét, nyáron Kolozsváron felszentelték a vallásszabadság házát. Az év végén többfelé, Kolozsváron és Sepsiszentgyörgyön Dávid Ferencnek, egyházalapító püspökünknek állítanak köztéri szobrot. Nálunk, a kövesdombi templom belső udvarán december 2-án szenteljük fel Dávid Ferenc szobrát, tiszteletbeli gondnokunk, Szabó László fia, Szabó Attila adományát. Dombóváron készül, Varga Gábor szobrász alkotása. Az egyházközség erre az alkalomra is készül, gondnokunk, Vónya László hathatós segítségével – tájékoztatott Kecskés Csaba, a rendezvény társszervezője. 

A két egyházkör hálaadó ünnepségének szervezését az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Maros Megyei Tanács és a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal támogatta. 

A szombati zártkörű rendezvényre a gyülekezetek lélekszámának arányában osztották ki a meghívókat.