Újságírói jogok és kötelezettségek

Csütörtökön délelőtt a marosvásárhelyi Szakszervezetek Házában a média képviselőinek tartott előadást Cristina Lupu, a Független Újságírók Központjának (CJI) programigazgatója. 

A szólásszabadságot szabályozó törvénycikkelyek gyűjteményének javított változatát népszerűsítve az előadó esettanulmányokat ismertetett, ugyanakkor saját tapasztalataikat, a munkájuk során felmerülő, a közérdekű információkhoz való hozzáférés nehézségeit osztották meg egymással a jelenlévők.

A programigazgató kifejtette: kétéves projekt keretében mérték fel a hazai média helyzetét, melynek összefoglalóját ismertette a kerekasztal-beszélgetésen. 

A hetven oldalnyi terjedelmű kiadvány online megjelenése segédeszköz lesz az újságírók számára, amely a Btk. illetve a Polgári törvénykönyv médiára vonatkozó szakaszait értelmezi. A több mint száz interjú és esettanulmány révén körvonalazódtak az újságírói hivatás gyakorlásának nehézségei, amelyeket kellő összefogással lehetne orvosolni. 

Amint értekezésében a szakember kifejtette, az 544-es számú, a közérdekű tájékoztatáshoz való jog törvényes előírásainak hiányos alkalmazását a mindennapokban megtapasztalják az újságírók. Ennek a törvénynek a módosítását kezdeményeznék, bár tudatában vannak, hogy a parlamentben a törvényváltoztatás nem várt eredményt hozhat, mint hangsúlyozta, „tudhatjuk, hogy mi kerül a parlament asztalára, azt már kevésbé, hogy mi kerül majd ki onnan”. Nagyobb összefogás szükségeltetne a sajtóorgánumok részéről olyan esetekben, amikor a közintézményektől nem kapják meg a kért információkat a törvényes határidőn belül. Hasznos volna írásban jelezni a visszaéléseket, illetve eljárást indítani a közintézmények vezetői, szakosztályai ellen.

Érintette a szerzői jogdíj álcájával kötött munkáltatói szerződéseket is, amelyek törvénybe ütköznek, amennyiben az érintett nem a saját eszközeivel és otthonában dolgozik, illetve alárendeltségi munkavállalói státusban foglalkoztatják.

 

A közintézményeknek szükségük van a médiára

Amint Karácsonyi Zsigmond, a Népújság főszerkesztője kifejtette, az újságírás szigorú szabályok, keretek között zajlik, az információk ellenőrzésének tulajdonítva a legfontosabb szerepet. A blogbejegyzések vitája kapcsán a főszerkesztő hangsúlyozta azon újságírók felelősségét, akik blogbejegyzéseket vezetnek, illetve közösségi oldalakra írnak. Mint kifejtette, a hitelesség megőrzésének fontossága mindenekfölött áll. A kontrollszerep révén a személyiségi jogok megsértését próbálják elkerülni, eleget tenni az erkölcsi és szakmai követelményeknek. A napjainkban felhígult médiakínálat kapcsán a ’90-es évek elején működő sajtót hozta fel pozitív példaként, mint jelezte, akkor jóval felelősségteljesebb volt az újságírók hozzáállása. Azóta kevés hagyományos értékeket felvállaló médium jött létre, ellenben annál több öncélű sajtóorgánum. Véleménye szerint is frissíteni kellene az 544-es törvényt, de fennáll a csapdahelyzet, ezért főképp a 10-15 éve megszületett törvény betartatását kellene kieszközölni. Mint hangsúlyozta, sajnos, a közintézmények vezetői sokszor megfeledkezni látszanak a média jelentőségéről és közéleti hatásáról a közszereplésük során.