Újratervezés: merre van az arra?
2014-12-15 17:53:29
- Mózes Edith
Unalmasnak egyáltalán nem mondhattuk a Szövetségi Képviselők Tanácsa szombati marosvásárhelyi ülését.
Unalmasnak egyáltalán nem mondhattuk a Szövetségi Képviselők Tanácsa szombati marosvásárhelyi ülését. Az elnök politikai beszámolóját követő hozzászólások sem az elmúlt évek egyhangú egyetértését tükrözték. Az elnöki elemzést követő vitából tallóztunk az alábbiakban.
„Senki földjére jut az RMDSZ”
Frunda György, Victor Ponta tanácsadójának véleménye külön említést érdemel. Szerinte rossz döntés, hogy az RMDSZ kilép a kormánykoalícióból, csak mert a szavazói egy részének a kedvére akar tenni. Kijelentette: ha kilép, nem ellenzékbe, hanem a senki földjére jut az RMDSZ, és elveszíti egyik legfontosabb eszközét. Bírálta az RMDSZ-t azért is, mert nem mondta meg az embereknek a második forduló előtt, kire kell szavazni. Szerinte „több mint hiba volt” ez, amint az is, hogy nem adta meg az RMDSZ az irányvonalat az embereknek a Băsescu leváltására vonatkozó népszavazáskor sem, de akkor is tévedett, amikor a polgármestereire bízta, hogy részt vesznek-e vagy sem a székelyek nagy menetelésén, hagyta, hogy az SZNT legyen a szervező, ahelyett, hogy a kezdeményezés élére állt volna.
Véleménye szerint nem a Szövetségi Állandó Tanácsnak, vagyis nem kb. 30 RMDSZ-vezetőnek kellene döntenie a nagy horderejű kérdésekben, ezeket az SZKT-ra kell bízni, és nemcsak félévente kellene összehívni, hanem negyedévente, mint régebb.
Kijelentette: „nem nyertünk abból, hogy Klaus Johannis nyert, mert nem fogja azokat a kisebbségi kérdéseket felvállalni, amelyeket Victor Ponta felvállalt volna”.
25 év után újraindul a magyar katolikus gimnázium
Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei elnöke arról beszélt, hogy a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal és a római katolikus Státus aláírta azt a dokumentumot, amely értelmében huszonöt év után újraindulhatott a harmadik marosvásárhelyi magyar nyelvű iskola, a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium. Véleménye szerint ehhez nem volt elég, hogy az RMDSZ kormányon volt, egy másfajta politizálásra volt szükség.
Úgy gondolta, hogy a kormányból való kilépés nem „semmibe lépést” , hanem ellenzékbe lépést jelent, ami által újabb eszközöket kapnak. A szervezetépítés titkának az intenzív, nyílt, őszinte kommunikációt nevezte.
„Az RMDSZ-nek mindenkori partnere az erdélyi magyarság, ennek mentén kell meghozni a döntéseket” – jelentette ki, hozzátéve, hogy az erdélyi magyarok „jelezték, hogy büntethetők vagyunk”, ezért az RMDSZ jól dönt, amikor újratervezi a politizálását.
Verestóy Attila szenátornak nem voltak kételyei afelől, hogy az SZKT megszavazza a SZÁT kormányból való kilépésre vonatkozó javaslatát, de, mint mondta, a nem politikai funkciókat meg kell tartani.
Feljelentette magát a DNA-nál
Eckstein-Kovács Péter azt kérdezte: miért lép ki az RMDSZ a koalícióból, ha továbbra is támogatja a kormányt? Véleménye szerint az RMDSZ két helyes döntést hozott: egyrészt, hogy a második fordulóban nem támogatja egyik jelöltet sem, és hogy kilép a kormányból.
A továbbiakban elmondta, hogy feljelentette magát a DNA-nál, mert ő kezdeményezte azt a kormányrendeletet, amivel visszaadták a Mikó kollégium épületét. Azonban értesítették, hogy nem indítanak eljárást ellene. A dokumentumot átadta Markó Attilának, hogy használja fel a perében.
Bunta Levente, Székelyudvarhely polgármestere szerint bizonytalanság és zűrzavar van az RMDSZ-ben, „elszaladtak a lovak”. Kijelentette: az SZKT-n kell megbeszélni a dolgokat, nem a fészbukon.
„Kérje meg a főnökét, utasítsa a helytartóját, hogy ne provokálja az erdélyi magyarokat”
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint az erdélyi magyarok, az RMDSZ jobban meg tudja védeni Markó Attilát, mint Magyarország vagy az Egyesült Államok. „Megfogjuk egymás kezét, és az ellenzékünk kezét is, együtt védjük meg az érdekeinket, és együtt mondjuk el azt, hogy a jogállamisággal nincs minden rendben” – jelentette ki.
Arról is beszélt, hogy Klaus Johanisszal bizalmi kapcsolatot kell kialakítani, mert az erdélyi magyarok partnere tud lenni ebben a kérdésben is. Polgármesterként, mondta, jól tudja, mennyivel könnyebb építeni, ha az RMDSZ kormányon van. De úgy látja, hogy „fontosabbá vált az aszfalt, mint a himnusz és a magyar nyelv”.
Frunda Györgynek üzente: „kérje meg a főnökét, a miniszterelnököt, utasítsa a helytartóját, hogy ne provokálja az erdélyi magyarokat”.
„Az volt az érzésem, nem ugyanabban az országban élek, mint Frunda György”
A felszólalásokra adott válaszában Kelemen Hunor Frunda György kijelentéseire reagálva kijelentette: „Az volt az érzésem, nem ugyanabban az országban élek, mint Frunda György”. Cáfolta a volt szenátor azon állítását, hogy az RMDSZ-nek kevesebb köztisztviselője lenne, mint a korábbi ciklusban. „Elképedve” hallgatta, hogy az RMDSZ-nek meg kell mutatnia az utat. „Nem lehetünk annyira pökhendiek, hogy azt gondoljuk, a közösség üzenetével nem kell foglalkoznunk, mert tudjuk, hogy merre van az arra. Akkor is felelősséget vállalunk, amikor kormányozunk, és az is felelősségvállalás, hogy nem kormányozunk”.
Véleménye szerint a kormányból való kilépés nem a szociáldemokratákról vagy az ideológiákról szól, az RMDSZ-nek nem szabad abba a tévedésbe esnie, hogy pártként gondoljon magára. Az RMDSZ ellenzékben is tud és akar is párbeszédet folytatni a román politika szereplőivel, tehát nem a senki földjére lép.
Cáfolta Bunta Levente kijelentését is, miszerint zűrzavar lenne az RMDSZ-ben. Mint mondta, vannak véleménykülönbségek, de ez nem zűrzavar, hanem politikai vita.
Hangsúlyozta: vissza kell szerezni a magyarság bizalmát. Ez nem kommunikációs technikai kérdés, tartalommal kell megtölteni. Ha van tartalom, jobb lesz a kommunikáció is.
A 25 évet úgy kell újratervezni, hogy a múltból semmit nem kell megtagadni. Meg kell mutatni, hogy az RMDSZ megértette a választók üzenetét. Olyan kommunikációra van szükség, amelynek eredményeképpen 2016-ban erős önkormányzati és parlamenti képviselete lesz a szervezetnek.
