Újdonságok a büntetőjogban (II. rész)
Korábbi cikkünket folytatva, ebben az írásban is az immár egy éve érvényben levő büntetőjogi újdonságokat ismertetjük.
Korábbi cikkünket folytatva, ebben az írásban is az immár egy éve érvényben levő büntetőjogi újdonságokat ismertetjük. Az új szabályozásban szigorúbban kerül büntetésre a többség (pluralitatea de infracţiuni), vagyis az a helyzet, amikor egy személy jogerős bírósági döntés meghozatala előtt több bűncselekményt követ el (concurs de infracţiuni), illetve a visszaeső bűnözőt (recidivist) is szigorúbban bünteti a törvény. Ennek értelmében halmazati bűncselekmény (concurs de infracţiuni) esetén, tehát ha valamelyik ügyben jogerős döntés meghozatala előtt egy személy több bűncselekményt követ el, a bíró kiszabja végső büntetésként a külön-külön mindegyik cselekményért alkalmazott büntetések közül a legsúlyosabbat, amelyet kötelező módon megnövel (aplicarea unui spor) a többi büntetések egyharmadával. A régi szabályozásban nem volt kötelező a többletbüntetés kiszabása. Példaképpen megemlítenénk annak a bukaresti kereskedelmi törvényszéki bírónak az esetét, akit halmazati büntetésként 22 év letöltendő börtönbüntetésre ítéltek januárban: a büntetés egy 6 éves alapbüntetésből és egy 15 éves többletbüntetésből jött létre, ugyanis a bíró ellen több bűncselekmény elkövetéséért emeltek vádat, amelyekben egyenként mindegyik cselekményért „csak” 6 év körüli büntetéseket kapott, viszont ezek összege 45 év fölött volt, aminek 1/3-a 15 év… Amennyiben pénzbüntetés és börtönbüntetés kerül külön-külön kiszabásra, ezeket halmazati büntetésként együtt alkalmazzák. Visszaeső személynél (ehhez az szükséges, hogy az illető személyt már minimum 1 éves börtönbüntetésre ítéljék, és a rehabilitációig újabb szándékos bűncselekményt kövessen el) két eset lehetséges: ítélet utáni, valamint végrehajtás utáni visszaesés. Első esetben az új büntetéshez hozzáadják az első büntetés hátralevő – le nem töltött – részét, második esetben, amikor már a büntetés letöltése utáni visszaesésről beszélünk, az új bűncselekmény büntetési tételeit (limitele pedepsei) – azon határok, amelyek között a büntetést ki lehet szabni – megnövelik 1/2-del. Folytatólagosan vagy összetett bűncselekmény esetén (infracţiuni continuate, infracţiuni complexe) a kiszabott büntetést a büntetési tétel maximumáig emelheti a bíró, amelyhez egy 3 évig terjedő többletbüntetést is adhat.
A feltételes szabadlábra helyezés követelményei is szigorodtak: életfogytiglani börtönbüntetés esetén minimum 20 év letöltése után lehet szabadlábra helyezni az elítéltet, 10 év fölötti börtönbüntetés esetén ez időszak 3/4-ének letöltése szükséges, 10 év alatti börtönbüntetés esetén ennek 2/3-át kell letölteni. 60 év feletti elítéltek esetén ezek a részek 2/3-ra illetve 1/2-re csökkennek. Abban az esetben, ha a maradék letöltendő büntetés több mint 2 év, az elítéltet speciális megfigyelési kötelezettségek betartására is kötelezhetik. Mindegyik esetben a szabadlábra helyezés csak a polgári kártérítések megtérítése után történhet meg.
A főbüntetések mellett léteznek mellékbüntetések és kiegészítő büntetések is (pedepse accesorii, pedepse complementare): bizonyos jogoktól 1-től 5 évig való eltiltás, amelyet a főbüntetés mértékétől függetlenül alkalmazhatnak. Az eltiltható jogok a következők: a választhatóság és a szavazati jog, szülői jogoktól való eltiltás, fegyverviselési jogosultság, hivatalviselési jog, járművezetési jogosultság, bizonyos helységekben vagy nyilvános helyeken való tartózkodási jog, a sértett féllel való kommunikáció joga. Más mellékbüntetések a katonai lefokozás, a büntető határozat sajtóban való közlése az elítélt költségén.
Nem büntetések, de beszélni kell a biztonsági intézkedésekről is, amelyek egy bizonyos veszélyhelyzet elhárítását vagy bűncselekmény elkövetését hivatottak megakadályozni: orvosi kezelésre való kötelezés, kötelező orvosi beutalás, hivataltól vagy foglalkozástól való eltiltás, a speciális és a kiterjesztett vagyonelkobzás (ez utóbbiról meg kell jegyezni, hogy az Alkotmánybíróság februári döntésének értelmében ezt az elkobzást nem lehet alkalmazni a Btk. életbe lépése előtt szerzett javakra vonatkozóan).
A kiskorú elkövetőkkel kapcsolatos új rendelkezéseknél meg kell említeni, hogy őket börtönbüntetésre nem lehet ítélni. Büntetőjogi szankciót velük szemben akkor lehet alkalmazni, ha 16 és 18 év közöttiek, vagy ha 14 és 16 év közöttiek, és bebizonyítható, hogy ítélőképességük birtokában voltak (au avut discernământ) a cselekmény elkövetésének pillanatában. Meg kell jegyezni, hogy büntetőjogi szempontból a törvény a 14-18 év közötti személyeket tartja kiskorúnak, ezen belül pedig a 16 év alattiak és fölöttiek büntetőjogi elbánás szempontjából képeznek külön alkategóriát. Velük szemben csak nevelő intézkedéseket lehet alkalmazni (măsuri edcuative), amelyek nem mindig járnak szabadságkorlátozással. Így például állampolgársági nevelésre lehet kötelezni a kiskorú bűnözőt, amely nem lehet hosszabb, mint 4 hónap, vagy megfigyelésre kötelezni, amely 2-4 hónapig tarthat, hétvégi „szobafogság” 4-12 hétig, napi megfigyelés 2-6 hónapig. Szabadságkorlátozó intézkedések a javítóintézetbe vagy fegyházba való internálás, amely előbbi esetben 1-3 évig, utóbbi esetben 2-5 évig vagy 5-15 évig tarthat. Felnőtté válás esetén a szabadságkorlátozó büntetéseket börtönben letölthetővé változtathatják.
(Folytatjuk)
Gogolák H. Csongor ügyvéd
office@gogolak.ro
