Újdonságok a büntetőjogban
2014. január 1-től Romániának új büntetőjogi törvénykönyve (Cod Penal) és büntetőjogi eljárása (Cod de Procedură Penală) van, az azóta eltelt 1 év lehetőséget teremtett arra, hogy ezek az új jogszabályok a gyakorlatban is letesztelődjenek, illetve több rendelkezés jó romániai jogalkotási szokás szerint már módosult is vagy alkotmányellenesnek minősült.
2014. január 1-től Romániának új büntetőjogi törvénykönyve (Cod Penal) és büntetőjogi eljárása (Cod de Procedură Penală) van, az azóta eltelt 1 év lehetőséget teremtett arra, hogy ezek az új jogszabályok a gyakorlatban is letesztelődjenek, illetve több rendelkezés jó romániai jogalkotási szokás szerint már módosult is vagy alkotmányellenesnek minősült.
Az egyik szakmai szempontból nagyon fontos módosítás a bűncselekmény meghatározása, amelynek értelmében bűncselekménynek minősül az a cselekedet, amely a büntető törvényekben meghatározott tényállást valósítja meg, vétkességgel volt elkövetve (ennek formái a szándékosság és a gondatlanság), nem volt indokolt (indokolt lehet jogos önvédelem esetén, szükséghelyzetben, jogosultság vagy kötelezettség teljesítése közben, a sértett fél beleegyezése esetén) illetve elkövetőjének felróható (nem róható fel az elkövetőnek, ha szellemi vagy fizikai kényszer hatására cselekedett, ha nem felróhatóan és indokoltan az arányosság követelményeit túllépve cselekedett, ha az elkövető kiskorú volt, nem volt beszámítható, teljes és nem szándékos toxikus állapotban volt, tévedésből vagy kényszerítő körülmény hatására cselekedett). Természetesen mindegyik fent felsorolt büntetőjogi elemnek külön elmélete és felté-telei vannak, illetve könyvtárnyi a szakirodalma, de jelen írás célja egy általános kép megfogalmazása informatív céllal, a teljesség és a tökéletes szakmaiság igénye nélkül.
A törvény új rendelkezéseket tartalmaz a kiszabható büntetésekkel kapcsolatosan is. Ezek értelmében a büntetőügyekben kiszabható büntetések a következők: életfogytiglani börtönbüntetés, amely 15 naptól 30 évig terjedhet, illetve a büntetőjogi pénzügyi büntetés, amely a kiszabott büntetőnapok szerint kerül megállapításra. Egy büntetőnap „értéke” 10-500 lejig terjed, a kiszabható napok száma pedig 30-tól 400 napig. Amennyiben a kiszabott pénzbüntetést nem fizetik be, rosszhiszeműség esetén a pénzbüntetést börtönbüntetésre váltják, illetve ha objektív okok miatt volt lehetetlen a pénzbüntetés befizetése, a büntetést közérdekű munka váltja fel. Abban az esetben, ha a bűncselekményt jogtalan haszonszerzés céljából követték el, a bíró a börtönbüntetés mellett egyszerre alkalmazhatja a pénzbüntetést is.
Abban az esetben, ha egy személy vétkességét megállapítja a bíró, lehetőség van az illetőt letöltendő börtönbüntetésre vagy felfüggesztett, megfigyelés alatti büntetésre ítélni (utóbbit csak akkor, ha a kiszabott büntetés nem több, mint 3 év). Ebben az esetben a felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltet 2-4 évig terjedő próbaidőszakra bocsátják, a próbaidőszakban az elítélt megfigyelését egy külön erre a célra létrehozott szerv végzi (Serviciul de Probaţiune). Ami újdonság, hogy a próbaidő lejártakor az elítélt nem rehabilitálódik automatikusan, a törvény erejénél fogva, amint az a régi törvény alapján történt, illetve az elítéltet fizetett közérdekű munka elvégzésére is kötelezik. Abban az esetben a törvény szerint kiszabható maximális büntetés nem több, mint 5 év börtön. A bíró mellőzheti a büntetés alkalmazását, és figyelmeztetésre változtathatja, vagy dönthet a büntetés-végrehajtás elhalasztásáról, abban az esetben, ha a kiszabott börtönbüntetés nem haladja meg a két évet, valamint a bűncselekmény maximális büntetési tétele nem több, mint 7 év. Ebben az esetben a bíró egy kétéves időszakot is meghatároz, amelyben az elítélt bizonyos kötelezettségeket kell teljesítsen (pl. rehabilitációs programban való részvétel, terápiák stb.).
Az új szabályozás szerint enyhítő körülmények a következők lehetnek: provokáció, a jogos önvédelem arányosságának átlépése, a szükségállapot arányosságának átlépése, a kár megtérítése az első tárgyalásig bizonyos bűncselekmények esetén, a bűncselekmény következményeinek csökkentésére tett erőfeszítések, a tett konkrét körülményei, amelyek annak a társadalomra való veszélyességi fokát csökkentik. Az utóbbi két enyhítő körülmény fakultatív, tehát figyelembevételük és alkalmazásuk nem kötelező. Léteznek természetesen súlyosbító körülmények is: három vagy négy együttes elkövető esetén, a cselekmény kegyetlen vagy megalázó elkövetési módja esetén, közveszélyt okozó elkövetési mód esetén, nagykorú esetén, aki kiskorúval követ el bűncselekményt, a kiszolgáltatott helyzetet kihasználva, szándékosan pszichoaktív anyag hatása alatt, a bűncselekmény elkövetésének megkönnyítése érdekében, szükségállapotot, természeti katasztrófát, megszállást vagy sürgősségi állapotot kihasználva, diszkriminatív okokból (etnikai, vallási, szexuális, eredet, stb.) elkövetett bűncselekmények esetén.
Az enyhítő körülmények hatásaként a kiszabott büntetést egyharmaddal csökkentik. Ugyanakkor a súlyosbító körülmények hatása az, hogy a kiszabott büntetést a maximálisan kiszabható büntetési tételig emelik, amelyre még egy kétéves többletbüntetést is kiróhat a bíró.
(Folytatjuk)
Gogolák H. Csongor ügyvéd
office@gogolak.ro
