Amennyiben a terheltet/elítéltet bizonyos kötelezettségek teljesítésére
kötelezi az ügyész vagy a bíró, a közérdekű munka elvégzésére csak az ő beleegyezésével lehet kötelezni, hiszen a munkaválasztás szabadságának elve ebben az esetben is érvényesül, másképpen a kényszermunka alkotmányos tiltásának mondana ellen az illető kötelezettség. Közérdekű munka elvégzésére akkor köteleznek egy személyt, amikor az ügyész közérdek híján lemond a nyomozásról, amikor a büntetés alkalmazását elhalasztják, vagy lemondanak erről, vagy objektív okokból ki nem fizetett büntetőjogi pénzbüntetés helyettesítése esetén. Az utóbbi esetben, amennyiben a büntetőjogi pénzbüntetést (amendă penală) rosszhiszeműen nem fizetik be, ezt börtönbüntetésre változtatja a bíróság.
Fontos újítás az eljárásban a perorvoslati utak számának korlátozása, amelynek értelmében eltűnik a rendes perorvoslatok közül a felülvizsgálat (recurs) intézménye, helyette az elsőfokú ítéleteket csak fellebbezéssel (apel) lehet megtámadni, amelynek során az ügyet minden vonatkozásában (tényállási és jogi szempontból is) újratárgyalja a bíróság. A felülvizsgálat megmarad – amint az normális is – rendkívüli perorvoslati útnak, amit a törvény által előírt öt jogi ok valamelyikének fennállása esetén lehet benyújtani, erről pedig a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék dönt. Ezek a következők: amennyiben az elítéltet az illető bűncselekményre egy hatáskörrel vagy illetékességgel nem rendelkező alsóbb szintű bíróság ítélte el; a tettet nem minősíti bűncselekménynek a törvény; megalapozatlanul szüntették be a büntetőeljárást; megalapozatlanul nem állapították meg a bűncselekményt elkövető kegyelemben való részesítését vagy ellenkezőleg, ezt törvénytelenül állapították meg; a büntetést nem a megadott és törvényes büntetőjogi tételek szerint szabták ki és határozták meg.
A felülvizsgálaton kívül még két rendkívüli perorvoslati út is létezik: a semmítőfellebbezés (contestaţie în anulare) és a perújítás (revizuire). Az előbbit akkor lehet beadni, amikor eljárásjogi hiba történt, a bírói tanács szabálytalanul volt megalkotva, illetve a vádlott számára nem volt biztosítva megfelelőképpen a védelemhez való jog. Ezek az esetek konkrétan a következők lehetnek: amikor a fellebbezési tárgyalásra egyik felet nem idézték meg szabályszerűen, vagy annak lehetetlen volt a tárgyaláson megjelennie, és erről nem tudta értesíteni a bíróságot, amikor a vádlottat elítélték, annak ellenére, hogy az eljárást beszüntető bizonyítékok léteztek, amikor az döntést nem az a bírói tanács hozta, amelyik lefolytatta az érdemi tárgyalást, amikor a bírói tanács szabálytalanul volt megalkotva vagy összeférhetetlenségi ok állt fenn valamelyik bíró esetében. Ugyancsak a semmítőfellebbezést alapozza meg az az eset, amikor az eljárást az ügyész vagy a vádlott hiányában folytatták le, és ezek jelenléte kötelező volt a törvény szerint, amikor az eljárást a védő hiányában folytatták le, és ennek jelenléte kötelező lett volna, amikor a tárgyalás nem volt nyilvános, és ezt nem indokolta jogszabály, amikor a bíróság nem hallgatta ki a jelen lévő vádlottat, és ez törvényesen lehetséges lett volna, valamint amikor egy személy ellen több jogerős döntést hoztak ugyanazon tettért.
Perújítást akkor rendelhet el a bíróság, amikor az érdemi tárgyalás ideje alatt nem ismert, a döntés meghozatala után új tényállási elemek jelennek meg. Ezek az esetek a következők lehetnek: új tények vagy események felfedezése, amelyeket az ítélet meghozatalakor nem ismertek, és amelyek a meghozott ítélet megalapozatlanságát eredményezik; a meghozott ítélet egy olyan tanú, bírósági szakértő, tolmács nyilatkozatára alapult, akit hamis tanúzásért ítéltek el az üggyel kapcsolatosan, és nyilatkozata érdemben befolyásolta az ügyet; egy iratot az eljárás alatt vagy utána hamisnak nyilvánítottak, amennyiben ez érdemben befolyásolta a bíróság döntését, vagy a bírói tanács egy tagját, vagy a nyomozást lefolytató személyek valamelyikét (ügyész, rendőr); olyan, az üggyel kapcsolatos bűncselekményért ítélték el, amely azt érdemben befolyásolta. Perújításnak van helye akkor is, amikor két vagy több jogerős bírósági ítélet nem összeegyeztethető, illetve amikor egy, a döntés alapjául szolgáló jogszabályt alkotmányellenesnek nyilvánítottak, az alkotmánysértés következményei folytatódnak a döntés meghozatala után is, és ezt csak az ügy újrafelvételével lehet orvosolni, valamint Romániának az Európai Emberjogi Bíróság által történő elítélése esetén.
Az ország területén egységes jogalkalmazás érdekében, amennyiben ugyanazon jogi probléma különbözőképpen kerül elbírálásra a bíróságok előtt, a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszéktől jogegységi döntés kimondását lehet kérni. Ezzel kapcsolatosan az új perrendtartás lehetővé teszi azt is, hogy folyó eljárásban a perorvoslati bíróságok a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszéktől előzetes jogértelmező döntés meghozatalát kérjék az ügyben felmerülő vitás jogi kérdés tisztázása érdekében.
(Folytatjuk)
Gogolák H. Csongor ügyvéd
office@gogolak.ro
