Újabb mozaikok Rhédey Claudia életéből

A Székelyföld Napok keretében zajlott hétvégi erdőszentgyörgyi konferencián

a szakemberek beszámoltak a Rhédey családot és kastélyt vizsgáló kutatásaik újabb eredményeiről. Egy lépéssel közelebb kerülhetünk a kastélyba megálmodott, a Rhédeyeket és korukat bemutató tárlat megvalósításához.

Az áprilisban tartott beszámoló után szombaton ismét közönség elé állt Fehér János művészettörténész, aki az önkormányzat megbízásából Európa számos pontján végez kutatást a Rhédeyek múltjával kapcsolatosan. Miután a helyi, marosvásárhelyi, kolozsvári és budapesti levéltárakban a reméltnél kevesebb információt talált a család legismertebb tagjáról, Rhédey Claudiáról, a kutató külföldi szálakon is elindult, és ezúttal újdonságnak számító adatokról számolhatott be. Rhédey Claudia csak 1893 után lett igazán ismert, amikor kiderült, hogy unokája, a tecki Mária Viktória hercegnő V. György brit uralkodó felesége lesz. Fehér János vizsgálni kezdte Claudia férje, Württemberg Sándor dinasztiájának levéltárát, és így derült ki, hogy Stuttgartban őrzik a grófnő 1833–39 között vezetett német nyelvű naplóját, amely számos adatot tartalmaz a gyerekkoráról, bécsi tartózkodásairól, valamint a házassága előtti és utáni évekről. A művészettörténész szerint a napló digitalizálása és lefordítása olyan utakat nyithat meg, ami az erdélyi és európai kultúrtörténet szempontjából is fontos lehet. Továbbá egy londoni levéltárban is őriznek két, Rhédey Claudiát érintő dossziét Mária királyné adományából. Mindezek tartalmát a kutató még nem ismeri, de bizonyosan számos új információ kerül majd elő belőlük.

Eloszlatni a rózsaszín ködöt

Már eddig is több adatra bukkant a kutató, ami bizonyítja, hogy a jelenlegi brit uralkodó szépanyja éle-téről számos legendát szőttek, aminek nincs valóságalapja. Erdőszentgyörgyi megkeresztelésének, konfirmálásának és temetésének időpontját biztosan ismerjük, de például hamis az az állítás, hogy apja ellenezte volna Claudia és a tecki herceg házasságát, és Sándor csak Rhédey gróf halála után vehette nőül szerelmét: a házasságra László halála előtt fél évvel, 1835-ben került sor a bécsi lutheránus templomban. Az erdélyi grófi család a bécsi társasági élet részese volt, a Bécsi Újság többször is említi érkezésüket, de a két fiatal nem bécsi bálon ismerkedett össze, sőt a grófnő haláláról is lerántja a leplet Kozma Ferenc, aki a 20. század fordulóján a Vasárnapi Újságban és az Erdély című folyóiratban foglalkozik a család történetével. A közhiedelemmel ellentétben Claudiát nem lovak taposták halálra egy hatalmas katonai gyakorlaton vagy mások szerint egy falkavadászaton, hanem magzatvesztés következtében halt meg. Férjével együtt 1841 nyarán Erdőszentgyörgyön tartózkodtak, ahonnan a nyár végén indultak vissza Ausztriába. A katonai teendők miatt Sándor Pettauba, felesége a gyerekekkel Graz felé utazott, amikor éjszaka a kocsis elbóbiskolt, a hintó árokba borult, aminek következtében az áldott állapotban levő grófnő erős ütést kapott. Néhány nap múlva barátnőjével úgy döntött, hogy meglepetésként meglátogatják katonatiszt férjeiket, így többórás kemény lovaglás után örömet is szereztek ugyan, de Claudia másnap reggel már nem kelt fel, erős vérzés állt elő nála, és a nyolcadik napon, október 1-jén meghalt. Testét három nap múlva indították Erdély felé, és október 21-én temették el a szentgyörgyi templom egyik családi kriptájába.

Lesz pénz tárgyvásárlásra

A konferencián a helyi születésű dr. Kinda István sepsiszentgyörgyi muzeológus, néprajzkutató arról a tervről számolt be az érdeklődőknek, amely alapján a Rhédey-kastély emeletén a családot, a kastélyt és a kort bemutató tárlatot hoznának létre. Kiemelte: közönségbarát bemutatót szeretnének, amely szélesebb közönségnek továbbít infor-mációt, érthető, középiskolás szinten. Ugyanakkor a modern múzeumok elvét követnék, azaz nemcsak információkat, hanem élményeket is nyújtanának az interaktív bemutatók. Mivel a településen nem maradtak a Rhédeyekhez köthető tárgyak, hazai és külföldi tárlatokat vizsgáltak meg, hogy képet alkossanak a 19. századi kastélyberendezésekről. Mivelhogy a rendelkezésükre álló anyagi források szűkösek, előre megvizsgált, lealkudott árú tárgyakat szeretnének vásá-

rolni a kastélyemelet berendezésére, ahol családtörténeti tárgyak, arcképcsarnok, fegyverek, a női traktusban tematikus bútorzat, a szalonban félenteriőr berendezés, a férfitraktusban katonai és vadásztárgyak, fegyverek, trófeák, könyvek lennének, a település- és kastélytörténetet grafikák, fotók és a marosvásárhelyi múzeumtól kölcsönzött, Erdőszentgyörgyhöz kapcsolódó tárgyak, leletek fogják felidézni.

Az is kiderült, hogy a gyulafehérvári fejlesztési ügynökség épp a konferencia előtti napon hagyta jóvá a tervezett tárgyvásárlást, így az eddig kétséges beszerzési út megnyílt előttük. Menyhárt István projektfelelőstől megtudtuk: az önkormányzat tavaly nyújtott be pályázatot a kistérségi LEADER-alapok lehívására a tárlat megvalósítása céljából, a szerződést idén februárban írták alá. A kivitelezést megnehezítette az, hogy minden műtárgyat egy helyről kell megvásárolni, és ilyen ajánlattevő Romániában nem akadt, így külföldi cégtől fognak vásárolni összesen 53 tárgyat, ami bútordaraboktól fegyverekig is a legapróbb darabig, egy pipáig terjed. A fejlesztési ügynökség múlt heti döntésével elhárult minden akadály, hiszen a többi közbeszerzés – mint például a tárlószekrények kivitelezése  – is ettől a lépéstől függött. A megvásárolandó műtárgyakat akár egy-két héten belül leszállítják, így következhetnek a kastélytermek berendezését célzó további lépések. A projekt értéke mintegy 65 ezer euró, ennek fele költhető műtárgyakra, a többi műszaki cikk és tárlatberendezési eszköz lesz.