Újabb hiánypótló kiadványok

Hiánypótló és rendkívül hasznos kiadvánnyal rukkolt elő ismét a Studium-Prospero Alapítvány. Még egy év sem telt el azóta, hogy napvilágot látott a Marosvásárhelyi magyar orvosi szaknévsor, tegnap sajtótájékoztatón ismertették a két legújabb kiadványt.

Ezekben a Maros megyei településeken dolgozó magyar fogorvosok jegyzéke és elérhetősége, valamint a marosvásárhelyi, illetve a rezidens éveiket a megyeközpontban töltő magyar ajkú fiatalok lelhetők fel. A kiadványok a Studium Alapítvány Rigó utcai székhelyéről ingyen elvihetők, valamint a családorvosi rendelőkben is megtalálhatók lesznek. 

Bárkivel előfordulhat, hogy hirtelen szakorvosi vagy fogorvosi segítségre van szüksége, és nem tudja, kihez forduljon. Az idősek, vidéken élők számára pedig sok esetben az egyik fő szempont a szakember kiválasztásakor, hogy magyarul szóljon a pácienshez. Ezekre a problémákra nyújtanak megoldást a szóban forgó kiadványok. 

Dr. Vass Levente, a Studium-Prospero Alapítvány ügyvezető elnöke elmondta, a tavaly augusztusban összeállított orvosi szaknévsorból, amely 320 magyar ajkú vagy magyarul is beszélő marosvásárhelyi orvos elérhetőségét tartalmazza, eddig több mint négyezer példányt osztottak szét. A pozitív visszajelzések alapján egyértelművé vált, hogy igény van hasonló jegyzékre a fogorvosokat illetően is, ezért napvilágot látott az újabb kiadvány, amelyben a Maros megye különböző településein – vidéken is – rendelő magyar fogorvosok elérhetőségeit gyűjtötték össze. A megyében 22 településen létezik magyar nyelvű fogorvosi szakrendelés, a kiadvány összesen 200 fogorvos adatait tartalmazza. Mindemellett külön útbaigazítást nyújt a pácienseknek, hogy hová fordulhatnak abban az esetben, ha szájsebészeti beavatkozásra, fogbeültetésre szorulnak, illetve a szülőknek, hogy hol működik gyerekfogászat, illetve hová vihetik gyermekeiket, ha fogszabályozás szükségeltetik. Dr. Vass Levente hangsúlyozta, az a céljuk, hogy magyar orvosokhoz irányítsák a magyar ajkú pácienseket, hogy a beteg anyanyelvén tudja elmondani a szakembernek panaszait. 

 

Itthon tartani a rezidenseket – ez a kihívás

A másik kiadvány, amit tegnap bemutattak a sajtó képviselőinek, a Marosvásárhelyi magyar rezidens szaknévsor, ami nem a páciensek számára készült, általa szeretnék megkönnyíteni a kórházigazgatók munkáját azzal, hogy évente összegyűjtött és frissített, naprakész adatokat nyújt arról, hogy a szakképzésben milyen szakirányokban találnak orvosokat. A szakembertoborzásban nagy segítséget jelent majd számukra az átfogó jegyzék. 

 A kiadványban szakterületekre lebontva megtalálható a magyar rezidensek jegyzéke, és hogy a fiatalok mely településről érkeztek. 

A marosvásárhelyi egyetemi központban jelenleg 356 rezidens orvos van, akik az ország tizenhárom megyéjéből érkeztek, és 38 szakterületen képezik magukat, legtöbben az aneszteziológiára és intenzív terápiára, gyermekgyógyászatra, kardiológiára, belgyógyászatra és sebészetre szakosodnak. A statisztikák szerint csupán egy-egy fiatal szakosodik szív-sebészetre, törvényszéki orvoslásra, aller-gológiára, gyermek-neuropszichiátriára, valamint munkaorvostanra. Dr. Vass Levente rámutatott, a rezidensek száma arra utal, hogy lenne utánpótlás magyar orvosokból, a kihívás viszont az, hogy itthon tartsák őket. A rezidensek külföldre való kivándorlása kapcsán, újságírói kérdésre válaszolva dr. Balogh Réka, az Erdélyi Rezidens Orvosok Szövetségének elnöke elismerte, sajnos a szakvizsga után sokan mennek külföldre dolgozni, ugyanis a rezidensévek lejárta után a kórházakban nem találnak állást. 

András-Nagy Róbert, a sepsiszentgyörgyi Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház igazgatója kifejtette, 2011-ben óriási probléma volt számukra az orvosutánpótlás, amíg végül sikerült húsz rezidenst Sepsiszentgyörgyre csábítani. Mint mondta, a legfőbb gond a rendszer alacsony finanszírozásából adódik, hiszen az európai mutatókhoz viszonyítva Románia rendkívül hátrányos helyzetben van. Pozitív példaként említett egy 1400 ágyas tel-avivi kórházat, ami szintén oktatási központ, és ahol 1200 orvost és 2000 asszisztenst foglalkoztatnak. A kórházigazgató hangsúlyozta, rendkívül hasznos számukra a rezidensek átfogó jegyzéke, ugyanis manapság már nem működőképes az a módszer, hogy a kórház meghirdet egy orvosi állást, és várják a jelentkezőket. A vezető személyes kapcsolattartás útján fel kell keltse a rezidensek figyelmét az intézmény iránt, ismertetni kell az adott kórház erősségeit, a fejlesztésére vonatkozó elképzeléseket. „El kell adni” a kórházat – fogalmazott András-Nagy Róbert. 

Dr. Vass Levente szerint a rendszer hiányossága, hogy a máshonnan érkező rezidensek is az egyetemi központban kell eltöltsék a teljes időszakot, nincsen lehetőség arra, hogy legalább egy-két évet ebből abban az egészségügyi intézményben töltsenek, ahol majd utólag dolgozni fognak, hogy ismerkedjenek az ottani tereppel, lehetőségekkel.