Új politikai erő született
Az Adevărulban Sebastian Zachmann úgy értékeli, hogy valójában Nicuşor Dan, az USB alapítója a választások nagy nyertese, annak ellenére, hogy nem ő lett Bukarest főpolgármestere.
Új politikai erő születéseként értékelik a Mentsük meg Bukarestet Szövetség (USB) előretörését az önkormányzati választásokon a keddi román lapok, ugyanakkor sokat foglalkoznak a korrupciógyanúba keveredett polgármesterek újraválasztásával is.
Az Adevărulban Sebastian Zachmann úgy értékeli, hogy valójában Nicuşor Dan, az USB alapítója a választások nagy nyertese, annak ellenére, hogy nem ő lett Bukarest főpolgármestere. Bár a szociáldemokrata Gabriela Firea nyerte el a tisztséget, a legerősebb ellenfélnek Nicuşor Dan bizonyult, akire több mint kétszer annyian szavaztak, mint a PNL jelöltjére, Cătălin Predoiura.
A lap felidézi, hogy a Mentsük meg Bukarestet tíz évvel ezelőtt a történelmi örökség védelmében kezdett pereskedni a fővárosi hatóságokkal, és az egyesületet vezető, akkor függetlenként induló Dan már a 2012-es főpolgármester-választáson is második helyen végzett tíz százalékkal. Akkor azonban nem került be az önkormányzati testületbe sem, mert nem állt politikai erő a háta mögött: ebből okulva most pártként is bejegyezték az USB-t, amely rögtön (a PSD után) a második legerősebb frakcióvá lépett elő a fővárosi tanácsban, megelőzve a PNL-t.
Nicuşor Danra a korrupt politikustársadalommal elégedetlen fiatalok és értelmiségiek voksoltak, ő pedig már a választások éjszakáján közölte, hogy pártja Mentsük meg Romániát Szövetség néven országos szervezetté alakul, és indul az év végi parlamenti választásokon. A közösségi portálokon aktív civil szervezet mozgósító erejét már a Mentsük meg Verespatakot jelszóval szervezett 2013-as bukaresti demonstrációkon, a külföldi voksok akadályoztatása miatti 2014-es lázadás alkalmával és a Colectiv-klubban történt tavalyi tűzvészt követő, a Ponta-kormány bukásához vezető tüntetéseken is megtapasztalhatták a politikusok. Az Adevărul szerzője szerint most Nicuşor Dan a valódi ellenzék, aki azt mondta magáról, hogy „nem politikus, vagyis nem korrupt”.
A România Liberă szerzője, Romulus Georgescu szerint a PNL annak az árát fizeti meg, hogy „nem tanulta meg a leckét, nem értette meg az utca hangját”. A jobbközép gyűjtőpárt vezetői eddig „élvezettel figyelték” a PSD által begyűjtött pofonokat, abban a hitben, hogy azoknak mindig ők lesznek a haszonélvezői, és ugyanúgy ölükbe hull a győzelem, mint amikor Klaus Johannist államfővé tette a közösségi portálok lázadása.
A Hotnews.ro hírportálon Dan Tapalagă a korrupcióval gyanúsított, bűnvádi eljárás alá vont polgármesterek újraválasztásáról ír. Nagybánya, Krajova, Râmnicu Vâlcea, Brassó, Marosvásárhely és Bukarest több kerülete: csak néhány azon települések közül, amelyekben a jelek szerint bocsánatos bűnnek számít az elöljárók korrupciója. Szerinte erre csak részben magyarázat az, hogy sok választó életmódjának természetes velejárója a kiskorrupció megannyi formája.
Tapalagă szerint nem kell a jelenségből arra következtetni, hogy a romániai választók többsége a korrupcióellenes harc megfékezésére szavazott volna. A szerző a korrupt politikusok újraválasztását is főleg az egyfordulós rendszernek tulajdonítja, amely általában a közismert, tisztségben lévő polgármestereknek kedvez: szerinte egy második fordulóban sokhelyütt elbuktak volna a bűnvádi eljárás alatt álló polgármesterek.
A Hotnews vezércikkírója a törvényhozókat is arra inti: ne siessenek a korrupcióellenes harcot temetni, vagy az igazságszolgáltatás eszközeit megnyirbálni, mert az urnáktól most távol maradó tömegek bármikor fellázadhatnak ellenük, ahogyan azt a Colectiv-tragédia után tették.
