Új óvoda és bölcsőde a közösségnek

Az RMPSZ dicsőszentmártoni körzete és a Kökényes néptáncegyüttes háromnapos eseménysorozattal tisztelgett a 145 éve létesített magyar intézményes oktatás előtt, az eseménysorozatról előzetesen is tájékoztattunk a Népújság hasábjain. 

Amint Székely Varga Mária Melinda, a küküllődombói általános iskola történelemtanára és igazgatóhelyettese ismertetésében elhangzott, a dicsőszentmártoni magyar nyelvű iskola  a XIX. század második feléig az egyház irányítása alatt állt. Az 1868-as,  Eötvös József nevéhez fűződő népoktatási törvény kimondta, hogy az államnak kell gondoskodnia arról, hogy „minden helységben s népes pusztákon tanintézetek legyenek”.

Dicsőszentmártonban a Küküllő megyei iskolai tanács 1870-es évi első gyűlésén egy öttagú bizottságot egy olyan tanintézet tervezetének elkészítésével bízott meg, mely elemi és felső népiskolának adjon otthont. 1873. január 13-án felavatták a település első magyar állami iskoláját, mely báró Eötvös József nevét viselte. Az új intézmény magába foglalta a hatosztályos elemi iskolát és az 1874-ben beindult Gazdasági Felső Népiskolát is, melynek első igazgatója Réti János volt. A tanítás a jelenlegi Traian Általános Iskola területén, az unitárius egyház által átadott telken, egy régi, azóta lebontott épületben zajlott. A tanintézményben együtt tanultak a különböző felekezetű és nemzetiségű gyerekek. Működésének első tanévében a Magyar Királyi Állami Elemi Iskola osztályaiban tanuló 92 diák közül 66 magyar, 22 román és 4 német nemzetiségű volt, tanítóik pedig a Királyi Tanfelügyelőség 33985-ös rendelete alapján kinevezett királyfalvi Nagy János és ádámosi Benczédi Sándor. 1888-ban a tanítás helyszíne megváltozott, az akkor megépült, jelenlegi Traian Általános Iskola főépületébe költöztek az elemi osztályok, míg 1916-ban a megnövekedett gyermeklétszám miatt az erre a célra megépített, Kós Károly által tervezett, jelenlegi Avram Iancu Általános Iskola épületébe. Az elemi iskola mellett 1888-tól állami polgári leányiskola, 1900-tól pedig  polgári fiúiskola is működött a városban 1919-ig. A XX. század történelmi fordulatai a magyar állami oktatást sem kímélték, de vagyunk, s míg vagyunk, emlékezve ünnepelünk.  Legyen ez az ünnep kegyeletteljes főhajtás mindazok előtt, akik a magyar oktatás érdekében tevékenykedtek, s akik most már más dimenzióból üzenik, hogy adjuk tovább a lángot! – hangzott el a Küküllődombón oktató történelem szakos tanár értekezésében, melyhez saját kutatómunkáját használta fel. 

Az RMPSZ által szervezett eseményen részt vett többek között dr. Vass Levente parlamenti képviselő, Novák Csaba Zoltán szenátor, Burus-Siklódi Botond, az RMPSZ országos elnöke, Fodor Sándor József, kisebbségi oktatásért felelős államtitkári tanácsos, Kőrösi Viktor Dávid, Magyarország csíkszeredai főkonzulátusának konzulja, Szabó Albert, az RMDSZ megyei szervezetének ügyvezető alelnöke – akik hozzászólásaikban fejezték ki a dicsői magyar közösséggel való együtt ünneplés örömét –, Holoda Attila, Hajdúszoboszló alpolgármestere, Totyik Tamás, a Magyarországi Pedagógusok Szakszervezetének országos elnöke, Fejes Réka tanfelügyelő, Horváth Gabriella, az RMPSZ Maros megyei elnöke, valamint a környékbeli pedagógusok és a helyi magyar közösség. Áhítatot Szentgyörgyi Sándor, a Küküllői Unitárius Egyházkör esperese tartott. Az ünnepség házigazda szerepét Székely Béla pedagógus töltötte be, aki rendkívüli szakmai hozzáértéssel vezette az eseményt.

A Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Program keretében Dicsőszentmártonban magyar tannyelvű óvodát és bölcsődét építenek anyaországi finanszírozással. A Népújságban erről március elsejei lapszámunkban tudósítottunk. 

Magyarország csíkszeredai főkonzulátusának képviseletében Kőrösi Viktor Dávid konzul az elmúlt hét ünnepeinek – a magyar nyelv és a magyar szórvány napja – méltó záróakkordjaként jellemezte a dicsőszentmártoni magyar nyelvű oktatás, a nemzeti kultúránk továbbadásának ünnepét. A 145 éve útjára indított magyar nyelvű intézményes oktatást ünnepelve egy új magyar tanintézmény megvalósítása körvonalazódik. „A tervezés a mindenkori megmaradás kulcsa, mert csak az a közösség gondolkodik magyar intézmények építésében, magyar nyelvű óvodák létesítésében, amelyik meg akar maradni és nem akar lemondani a nemzettudat megtartásáról. A mai nap újabb tanúságtétele az erdélyi és az anyaországi magyarság összetartozásának, hiszen az új óvodában a dicsőiek akarata, kitartása és az anyaország segítsége egyszerre jelenik meg, ezáltal a közös ünnepeink az összetartozás ünnepévé is válnak... Magyarországot büszkeséggel tölti el az erdélyi magyarság élni akarása, ezért minden támogatást megad, ami a közösségerősítéshez szükséges. Minden okunk megvan arra, hogy Dicsőszentmárton és a teljes Erdély magyarsága optimistán tekintsen a jövőbe, bátran gondolkodjon a gyermekvállaláson, mert lesz magyar munkahely, lesz magyar megélhetés” – mondta a konzul.

Az emlékezés kopjafájának gondolata Szakács Paál István, a székelyudvarhelyi  Bányai János Műszaki Szakközépiskola igazgatójának az ötlete nyomán valósult meg, és a miskolci, valamint az udvarhelyi diákok közös munkáját dicséri. A dicsőszentmártoni véndiák  méltó emléket szeretett volna állítani az egykori pedagógusoknak, ezt a Nemzeti Kulturális Alap által meghirdetett anyaországi  pályázat révén valósították meg. Az udvarhelyi iskola és a miskolci testvériskola diákjai közösen faragták ki Székelyudvarhelyen a dicsőszentmártoni új óvoda udvarára felállított kopjafát. 

A kopjafaavatást és tanácskozást gálaműsor követte, este pedig pedagógusbállal zárták a háromnapos eseménysorozatot.