Új, mai szabadságharcok Nyárádszeredában

 Több szempontból is újat, többet hozott az idei nemzeti ünnep Nyárádszeredában. Mivel a kisvárosban ismét van hivatalosan is Petőfi utca, továbbá, mivel Petőfi-emlékév az idei, úgy gondolták a helyi vezetők, hogy erről meg kell emlékezni: a hét elején 19 magyar lobogót osztottak ki a Petőfi utca lakóinak, akik vállalták, hogy azt 15-én büszkén tűzik ki a lakásuk homlokzatára vagy kapujára. Nemcsak nekik mondtak köszönetet a szerdai ünnepségen, hanem mindenkinek, aki ilyen formában (is) megemlékezett a nemzeti ünnepről.

  Nagyon friss hírt is bejelentett március 15-én Tóth Sándor polgármester: szerdán délelőtt szabad utat kapott a nyárádszeredai piac állami alapokból történő felújításának terve, azaz a fejlesztési minisztérium finanszírozni fogja a több mint 14 millió lej értékű beruházást, ezzel jelentős terhet véve le a kisvárosi önkormányzat válláról, illetve hatalmas segítséget nyújt a kistérség termelőinek, gazdáinak, illetve fogyasztóinak.

 „Ez is hozzátartozik Szereda történelméhez, ezért is jelentem ki ilyen büszkén most, a nemzeti ünnep alkalmából” – mondta a városvezető, köszönetét tolmácsolva az RMDSZ kormányzati munkájáért. 

 Nyárádszereda jelenkori történetének talán a legnagyobb megvalósítását is bejelentette hivatalosan a városvezető: a múlt év egyik legfontosabb intézkedése volt az, hogy az önkormányzat visszaszerezte a főtéri park egy részének sokat vitatott tulajdonjogát. Több mint másfél évnyi utánajárás, ügyintézés, lobbi, papírmunka árán tavaly nyáron a város visszavásárolta az ortodox egyháztól azt 10 áras területet, amelyre az templomot szeretett volna építeni. Ezt a lépést több mint huszonöt évi pereskedés, a hatalommal, a jogtalan tulajdonossal és minden hivatalos intézménnyel szemben folytatott ádáz harc előzte meg – mondta el az elöljáró.

 A főtér felső részében levő területet 1938-ban az akkori román polgármester jogtalanul a görögkatolikus egyháznak adományozta templomépítés céljából, de a második bécsi döntés miatt ez már nem valósult meg. Az ortodox egyház a kommunista hatalommal karöltve a görögkatolikus egyházat felszámolta, tulajdonát elkobozta, de a kérdéses szeredai területet csak 1991-ben telekeltette magára. Sem szép szóval, sem tárgyalással nem mondott le róla, pedig a helyi önkormányzat a szomszédos iskola udvarából is hajlandó lett volna cserébe templomépítésre alkalmas területet átengedni. Az egyház 2008 karácsonyának másodnapján minden engedély nélkül alapkövet helyezett el, fakeresztet állított fel és szentelt meg a területen, megjelölve, hogy ott templomot épít. Azonban szilveszter éjszakáján ismeretlen tettesek a keresztet kitörték, néhány nap múlva pedig az önkormányzat eltávolította az alapkövet is, és megbüntette a helyi egyházat, mivel építkezési engedély nélkül cselekedett. A viszályba a Maros megyei prefektúra is beavatkozott, s bár különböző egyezségek történtek, ezek nem vezettek eredményre, azaz területcserére, ezért a városi tanács 2011-ben bekeményített, és nem volt többé hajlandó tárgyalni az ortodoxokkal. Ezután az egyház elállt az erőszakos hagymakupolás térhódítás tervétől, így kerülhetett sor az elmúlt időszakban újabb tárgyalásokra, amelynek révén a város megvásárolta az ortodox egyháztól a sokat vitatott területet. „Visszavásároltuk a főteret. Most már ismét Szereda önkormányzatának neve szerepel a telekkönyvben” – jelentette ki szerdán a polgármester, aki a mai idők mindennapi szabadságharcai egyikének nevezte ezt a lépést.