Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Csütörtökön délben újraavatták a Maros Megyei Múzeum Természettudományi Osztályának felújított épületét és az átrendezett, modernizált kiállítást. A Székely Iparmúzeum egykori épülete a megyei tanács által kezelt uniós támogatásnak köszönhetően újjászületett, mint ahogy a tárlók is, amelyek korszerű koncepció alapján, érintőképernyős tájékoztatókkal kiegészítve mutatják be tájaink élővilágát.
A múzeum egy egzotikus növénykerttel (kaktuszházzal) és érzékszervi élménykerttel is bővült. Múzeumpedagógiai termet is berendeztek benne, és egy másik épületszárnyat is kialakítottak, ahol a raktárak és az irodák kaptak helyet. Az állandó sztárvendég egy 50.000 éves gyapjas orrszarvú fosszíliája lett.
Az időszakos kiállításnak helyet adó teremben az avatóünnepségen először Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke szólalt fel. Elmondta, hogy hosszú és rögös utat járt be a pályázat, ameddig a tervek valóra váltak, ugyanis 2017-ben sikerült aláírni a szerződést a pályázatkezelő Központi Fejlesztési Régióval, amely a kulturális örökségvédelem megőrzésére kiírt tender alapján uniós forrásokból nyújtott támogatást: a pályázati összeg 98%-át. A projekt összértéke 12.091.586,21 lej, amiből vissza nem térítendő hitel 7.980.522,65 lej, ezenkívül az állami költségvetésből 1.220.550,52 lejjel támogatták a kivitelezést, a megyei tanács önrésze pedig 2.702.736,04 lej volt. Az aláíráskor azonban nem lehetett tudni, hogy milyen világrengető események jönnek, amelyek befolyásolták a kivitelezést: a világjárvány, a szomszédunkban kirobbanó háború egy kicsit elodázta a tervet. Egyéves csúszással ugyan, de végül sikerült újra megnyitni a teljesen felújított épületet és kiállítást. „Olyan beruházást sikerült megvalósítanunk, amelyre méltán lehetünk büszkék mindannyian, akik valamilyen formában hozzájárultunk a kivitelezéshez. Olyan munkálat végére teszünk most pontot, amely hírünket viszi a világban, és látogatók, turisták tömkelegét hozza megyénkbe” – hangsúlyozta az elnök, majd hozzátette: ez az épület 1893-as megnyitása óta a regionális fejlődést szolgálja, azóta is ezt a térséget erősíti, és népszerűsítésével egyik kedvenc célpontja lehet az idelátogatóknak.
Az épített kulturális örökség megőrzése nemcsak a Maros megyeiek számára, hanem országos viszonylatban is kiemelt jelentőséggel bír. Az elnök megköszönte a megyei tanácsnál dolgozó kollégáknak, a múzeum vezetőségének, a természettudományi részleg alkalmazottainak a munkáját, valamint a Központi Fejlesztési Régiónál levő munkatársaknak, a kivitelezőknek és mindenkinek, aki hozzájárult a terv kivitelezéséhez.
Simion Creţu, a Központi Régiófejlesztési Ügynökség igazgatója elmondta, az unió korábbi pénzügyi időszakában az ügynökségen keresztül sikerült a térségben több műemlék épületet renoválni. A marosvásárhelyi Természettudományi Múzeum mellett megújult még a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum, a fogarasi, a gyulafehérvári vár és több más jelentős épület, ugyanakkor a Kultúrpalota renoválása is ezen pályázati kiírás alapján valósul meg. A régiófejlesztési ügynökség eddig mintegy 310 millió euró értékben 242 projektet támogatott a térségben, viszont több mint 700 beruházás valósulhatott meg, összesen 680 millió értékben. Megyénkben 70 millió eurót tudtak elkölteni 17 projektre, 2023 és 2027 között pedig 300 millió euró áll majd a pályázók rendelkezésére. A megye, Marosvásárhely mostani vezetősége igazolta, hogy jó kezelője az uniós projekteknek, és a Természettudományi Múzeum épületének felújításához hasonlóan sikerült az elvárásoknak megfelelően kivitelezni a terveket.
Ötvös Koppány-Bulcsú, a Maros Megyei Múzeum igazgatója egy kis időutazással kezdte ünnepi beszédét. Elmondta, hogy 130 évvel ezelőtt, 1893. július 2-án avatták fel hivatalosan az épületet, amely története során többször átesett renováláson, átalakításon, restauráláson, de ilyen mértékben még nem újították fel, így a mostani esemény az újjászületését jelzi. A 19. század végén iparmúzeumnak készült, ami tulajdonképpen akkor az ipari forradalomnak, a hatalmas változásnak, az iparosodásnak állított volna jövőképet, mintsem múzeumot, amely a korabeli felfogásban az anyagi világ megismerhetőségét és az emberi boldogulás szolgálatába való állítását jelentette. A mai természettudományi részleg avatásának is ugyanolyan jelképes szerepe van a város életében. „Hiszünk abban, hogy a 21. századi ember – a 19. századival ellentétben – már nem a töretlen fejlődésen és a Föld uralásán gondolkodik, hanem a természeti értékek megőrzésén és a zöldfordulaton. Az ide vezető út kijelölésében, ezen eszmék tudatosításában játszhat fontos szerepet – s reményeink szerint játszani is fog – a most megnyíló természetrajzi alapkiállítás, amely Maros megye természeti értékei és védett övezetei mellett az itt őshonos és védelemre szoruló állat- és növényfajok, biotópok egész sorát is bemutatja” – mondta az igazgató, akitől azt is megtudtuk, hogy az épület volt már kaszárnya és internátus, 1955-ben került az akkori tartományi múzeum kezelésébe, és 1958-ban nyílt meg falai között az első kiállítás, hogy 1984-től a természetrajzi részleg székhelyeként szolgáljon, aminek létrehozásában elévülhetetlen érdemei voltak dr. Sárkány-Kiss Endre muzeológusnak, egyetemi tanárnak. Ezután az igazgató megköszönte a mostani kiállítás létrehozását a múzeum természetrajzi részlege minden munkatársának, Daniela Botoş részlegvezetőnek, Mihaela Sămărghiţan tudományos kutatónak, Alexandru Solomon muzeológusnak, az állandó kiállítás kurátorainak, a megyei tanácsnak az intézmény fenntartását, az EU-s pályázat sikeres lebonyolítását, ugyanakkor Vlad Codrea professzornak, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem tanárának, Marius Skolkának, a konstancai Ovidius Egyetem dékánjának, Venczel Mártonnak, a nagyváradi Körösvidéki Múzeum tudományos kutatójának és osztályvezetőjének, valamint az ország természettudományi múzeumaiban dolgozó biológus és paleontológus kollégáknak, akik szakértőkként nyújtottak segítséget a kiállítás berendezésében.
Felszólalt még Mihályfalvi Katalin, az RMDSZ országos szervezete oktatásért felelős ügyvezető alelnöke, aki a felújított múzeum egységes múzeumpedagógiai szerepét hangsúlyozta ki. Elmondta, hogy még mindig nem sikerült kellőképpen megreformálni, gyakorlatiasabbá tenni a romániai oktatási rendszert, ezért fontos, hogy a múzeumok tárlataikkal kiegészítsék mindazt, amit a diákok az iskolában tanultak, ezért is jó, ha minél több tanár és diák együtt keresi majd fel a korszerű kiállítást.
Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármestere elmondta, hogy az épület és a gyűjtemény felújításáról már 2008-ban kezdtek tárgyalni, akkor még a múzeum igazgatójaként keresett támogatási lehetőséget az akkori megyei tanácselnökkel, Lokodi Edit Emőkével. Közben sikerült felújítani a várat, a néprajzi múzeum székhelyét és végül a kitartó munkának köszönhetően a természettudományi részleget is, ahol szemügyre vehetjük a természet milli-ónyi csodáját. Egy olyan időgép a múzeum, amely a távoli múltba vezet, és bemutatja azt a hihetetlen utat, amelyet a természet fejlődése során megtett Földünkön. Példaként felhozta a gyapjas orrszarvút (Coelodonta antiquitatis), amely az új kiállítás „sztárja”, s amely nem is akárhogyan került hozzánk, ugyanis Nyugat-Szibériában az Irtisz folyó partján találták meg, a megyei múzeum munkatársai interneten látták meg, hogy eladósorba került, nem is akárhol, hanem az amerikai Arizonában, innen Észtországba került, onnan pedig Marosvásárhelyre. A tudósok szerint a fosszília legalább 50.000 éves.
A felújított múzeum a város jövőjébe tett befektetés, ugyanis valószínűleg sok-sok gyerek fog majd eljönni, és talán az itt szerzett élményeknek köszönhetően környezetvédők, kutatók, de mindenképpen természetvédők lesznek. Nem utolsósorban kiemelendő, hogy a város újabb minőségi turisztikai objektummal gazdagodott.
A pályázati támogatásnak köszönhetően átrendezték a tárlókat, interaktív tájékoztató oszlopokkal is ellátták, továbbá múzeumpedagógiai helyiséget is berendeztek, kiegészítették a múzeum mintegy 60.000 tárgyból álló kollekcióját, akadálymentesítették az épületet, kialakították a kaktuszházat és az élménykertet, megvásárolhatták a gyapjas orrszarvú csontvázát, rekonstruálták virtuálisan a Maros völgyében levő Ládas-háza kunyhója barlangot, kicserélték az épületgépészetet.
Csütörtökön 17 órától nyilvánosan is látogatható kilenc állandó kiállításnak otthont adó terem, ahol diorámák várják a látogatókat, továbbá az emeleti, időszakos kiállítótérben a Piatra Neamţ-i Természettudományi Múzeum és a Maros Megyei Múzeum Természettudományi Osztályával közösen szervezett Halak az ősi földtörténeti időkből című időszaki kiállítás tekinthető meg. Ezen a 30–33 millió évvel ezelőtt Európa nagy részét borító Paratethys-tengerben élt, 30 családba sorolt halak nemzetségeit és fajait mutatják be kőlenyomatokkal. A projektzárás határideje december 31-e, addig még néhány felirat és kísérő szöveg is a helyére kell kerüljön, illetve újdonság, hogy a bejáratnál levő szavazólapot kitöltve a városlakók adhatnak nevet a gyapjas orrszarvúnak.