Turisztikai látványosság a Maros-szorosban

Kedden délután Ciprian Dobre megyei tanácselnök jelenlétében avatták fel a Maros megyei speciális hegyi és barlangi mentőszolgálat tagjai a Maros völgyében levő Ládas kunyhója barlanghoz vezető turistaösvényt.

Fotó: Vajda György

Kedden délután Ciprian Dobre megyei tanácselnök jelenlétében avatták fel a Maros megyei speciális hegyi és barlangi mentőszolgálat tagjai a Maros völgyében levő Ládas kunyhója barlanghoz vezető turistaösvényt. Ez a 43. homologált (hivatalosan is elfogadott) turistaösvény, amelyet újrafestettek, kijelöltek és feltérképeztek a hegyimentők.

Érdekessége az egyik leglátványosabb fatörzsbarlang a Maros völgyéből. 1989-ben a marosvásárhelyi Ursus Spelaeus barlangászkör akkori tagjai (Moréh Károly, Piroska László, Kocsis Hobo László) több mint 100 fatörzsbarlangot fedeztek fel Ratosnya és Nyágra között, ezek közül 16 majdhogynem egy helyen, Andrásháza és Szalárd között található. Tizenhárom eléri az 5 méter hosszúságot. A barlangok aránylag ugyanazon tengerszint feletti magasságban helyezkednek el, Szalárdon ez a 600–680 m tengerszint feletti magasságnak felel meg, míg Andrásházán 700–730 méternek. Nyágrán, a szoros felső szakaszán a barlangok elérik a 800 m tengerszint feletti szintet. Nem annyira látványosak, mint a karsztvidéken keletkező barlangok, de érdekes földtörténeti kor tanúi. Körülbelül 5 millió évvel ezelőtt keletkeztek, a pliocénban. A mai Erdélyi-medence helyén tenger volt, és a vulkanikus tevékenység következtében a Kelemen-, a Görgényi- és a Gyergyói-havasok kiemelkedtek a víz alól. Ezáltal a Gyergyói-medence elszigetelődött az Erdélyi-medencétől, így a Maros völgye egy összekötő folyosó szerepét töltötte be a két medence között. A vulkánok további működésének következtében az ős Marost a lávafolyások tovább szabdalták, ún. gáttavak alakultak ki (ratosnyai, palotailvai, gödei tavak). A következő időszakokban ezek a tavak mint vízgyűjtők működtek. A vulkáni tevékenység megszűnte után kezdtek feltöltődni vulkáni eredetű hordalékkal, betemetve a növényeket, és kialakult a ma is látható vulkáni üledékes kőzetréteg (Ratosnyán a Hétsziklák, a Szalárdon a Szerecsen-szikla és Sólyomkő). A leülepedett kőzetrétegek a tavak vizét kezdték kiszorítani, és a nyomás hatására átvágták a lávagátakat; megindult a Maros medrének kialakulása a vulkáni üledékes kőzetekben. A törzslenyomat-barlangok ebben az időben képződtek. A betemetett fatörzsek szárazon maradt vége kapcsolatban maradt a felszíni tényezőkkel (levegő, szél, nedvesség stb.), és ezek hatására megindult a rothadási folyamat. A fák elkorhadása után maradt üregek képezik a mai barlangjáratokat. Egy barlang általában egyetlen járatból áll, egyetlen, ovális vagy kör alakú bejáratuk van, melynek átmérője 0,4–2,4 m között változik. Befelé, a fakorona irányába, a barlangok szűkülnek. Kivételt képez két andrásházi barlang, közülük az egyik a Ládas kunyhója, amely több járattal rendelkezik, sőt két egymást keresztező járata is van, két fatörzs lenyomatát őrizve.

Ezért tartották fontosnak a hegyi-mentők, hogy ehhez a barlanghoz jelöljenek ki ösvényt, annál is inkább, mivel könnyen megközelíthető, hiszen az ösvény az Andrásháza (Androneasa) vendéglőtől indul. Egy óra alatt körbe lehet járni a sziklaképződményt, mi több, az ösvény a tetejére is felvezet, ahol gyönyörű kilátás nyílik a Maros-szorosra.

Kovács Róbert a főút mentén elhelyezett, román és angol nyelven írt információs táblánál ismertette a természeti látványosságokat a megyei tanács elnökével, majd a csapat felgyalogolt a helyszínre, amelyet alaposan szemügyre vettek, majd a kilátóhelyhez is felkapaszkodtak. Ciprian Dobre az útvonalon elmondta, örvendetes, hogy a hegyimentők gondoskodnak az útvonalak kiépítéséről, hiszen a Maros völgye potenciális turisztikai célpont lehet.

– Az itt lakók mentalitásán, hozzáállásán kellene változtatni, hiszen ameddig jól megélnek a fakitermelésből, feldolgozásból, addig nem igazán gondolnak a turizmusra. Kevés a panzió, nincsenek programlehetőségek. Több vendéglátó egység tulajdonosát személyesen kértem arra, hogy hagyományos – a pásztorkodáshoz kapcsolódó – ételeket kínáljanak, de senki nem fogadta meg tanácsomat. Mindezek ellenére a megyei tanács megtesz mindent annak érdekében, hogy fejlődjön a turizmus ebben a zónában, ezért is messzemenően támogatjuk a hegyimentők munkáját – mondta többek között Ciprian Dobre, aki a zuhogó esőben is érdeklődéssel járta be a hegyimentők által kijelölt ösvényt és a barlangot.