Folytatódik a tanügyi sztrájk, mivel a szakszervezetek nem tartják kielégítőnek a 2023/53-as sürgősségi kormányrendeletet.
A Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) és a Spiru Haret tanügyi szakszervezeti szövetség közös közleményében azt írják, az általuk képviselt tanügyi alkalmazottak nevében továbbra is kérik: a kormány és a hatalmon levő politikai pártok foglalják jogszabályba, hogy a kezdő tanárok fizetése nem lehet kisebb a bruttó országos átlagbérnél, és hogy az összes oktató fizetése fokozatosan nő a funkció, a képzettség, a szolgálati idő és a szakmai fokozat függvényében.
A szakszervezetek sérelmezik, hogy ezeket a feltételeket nem foglalták bele az új közoktatási törvénybe, és a 2023/53-as sürgősségi kormányrendeletnek is csak az indoklásában szerepel.
A közleményt Simion Hăncescu, a FSLI elnöke, és Marius Ovidiu Nistor, a Spiru Haret szakszervezeti szövetség vezetője írta alá.
A dokumentum szerint a tanügyi alkalmazottak elégedetlenek azzal is, hogy a javasolt bértáblát három év alatt léptetnék érvénybe. A szakszervezetek kérik ennek a periódusnak a lerövidítését. Hozzáteszik, hogy a 2023/53-as sürgősségi kormányrendeletben előirányzott összegeket a szakszervezeti tagok túl alacsonynak tartják.
„Ahogy az elején is mondtuk, ez a sztrájk nem csak a bérekről szól. A tiltakozásnak ez a szélsőséges formája az oktatás jövőjéről is szól, arról, hogy a társadalom hogyan gondolkodik a tanári szakmáról. Azonban az a mód, ahogyan a kormány és a kormányon lévő politikai pártok vezetői kezelték az eseményeket május 10-től (az oktatási dolgozók által szervezett első tüntetés időpontjától) mostanig, arra enged következtetni, hogy a sztrájk lezártával visszatérnek a régi szokásaikhoz, azaz továbbra sem fognak befektetni az oktatásba és a tanügyi alkalmazottakba. Ez a probléma, politikus urak, elnök úr” – írják a szakszervezetek. Hozzáteszik, a kormány nem győzte meg őket arról, hogy a sztrájk után valóban be fog fektetni az oktatásba, és nem hiszik el, hogy a konszolidált költségvetési kiadások 15 százalékát valóban oktatásra fordítják, mivel azt sem tartották be tíz éven keresztül, hogy a GDP 6 százalékát fordítsák erre az ágazatra.
„Ne veszekedjenek velünk, ne küldjenek vissza az osztálytermekbe! Változtassanak a hangnemükön, és vállalják fel, hogy mától nemzeti prioritássá válik az oktatás! És nem csak számunkra, a rendszer alkalmazottai számára, hanem a több mint 3.000.000 tanuló számára is, akiknek a háta mögé próbálnak elbújni, és akiket megpróbálnak nyilatkozataikkal ellenünk fordítani!” – üzenik a szakszervezetek a politikusoknak. (Agerpres)
Ha nem ér véget a sztrájk
Átütemezhetik az országos vizsgákat
Ha a héten nem ér véget a tanügyi alkalmazottak általános sztrájkja, számolni kell az országos vizsgák átütemezésének lehetőségével – jelentette ki múlt pénteken a tanügyminiszter.
Ligia Deca elmondta, eddig nem kellett módosítani a nyolcadikosok országos képességfelmérő vizsgája és az érettségi ütemtervén, de meghosszabbították június 9-éig a diákok tanulmányi helyzetének lezárását és az érettségire való iratkozás időszakát.
„Június 12-én kezdődik az érettségi, 19-én pedig a képességfelmérő vizsga, de ahhoz, hogy tartani tudjuk magunkat az eredeti ütemtervhez, hogy biztosítsuk a kiszámíthatóságot és a jó vizsgakörülményeket, jövő héttől mindenkinek vissza kellene térnie az osztálytermekbe. Ha ez nem fog megtörténni, fontolóra kell venni a vizsgákra való feliratkozási időszak és a tanulmányi helyzet lezárásának meghosszabbítását és az országos vizsgák átütemezését” – szögezte le.
A tárcavezető megjegyezte, hogy 183 ezer tanuló készül a képességfelmérő vizsgára, és hozzávetőlegesen 142 ezren az érettségire. „Ennek a több százezer tanulónak az érdekében újra kell kezdeni a tanítást” – fogalmazott.
Deca hozzátette, június 9-éig kiderül, hogy lehet-e tartani a vizsgák jelenlegi menetrendjét. Mint mondta, ha módosítani is kell az időpontokon, első körben csak a június 12-én kezdődő kompetenciavizsgákat ütemeznék át.
„A vizsgák eltörléséről nem lehet szó. Minden nyolcadik osztályt vagy líceumot végző diáknak lehetősége lesz vizsgázni” – mutatott rá a tanügyminiszter. (Agerpres)
A kormányfő minőségi oktatást szeretne
„Újragondolnák” a méltányos bérezési rendszert
A minőségi oktatás kedvező körülményeinek fontosságára hívta fel a figyelmet hétfőn, az oktatás napján Nicolae Ciucă miniszterelnök. Ciucă azt írta üzenetében, a kormány elkezdte a bérezési rendszer méltányos újragondolását, de a szükséges erőforrások tekintetében felelősségteljes és realista hozzáállásra van szükség.
„A gyermekeink jövőjét meghatározó fordulóponthoz érkeztünk a romániai oktatás tekintetében. A tanügyi sztrájk egy olyan realitásból eredt, ami párbeszéd útján javítható, és én miniszterelnökként tiszteletről és nyitottságról tettem tanúbizonyságot a tanügyi rendszer képviselőivel folytatott konzultációk során, illetve a megfogalmazott követelésekre válaszként elfogadott intézkedésekkel. Mindannyian szeretnénk megteremteni a minőségi oktatás kedvező kereteit, ezt fel is vállaltuk, és neki is fogtunk a bérezés méltányos újragondolásának – ezt közöltük is tárgyalópartnereinkkel. Ezeket a kérdéseket azonban felelősséggel és realizmussal kezeljük, kijelölve a prioritást élvező szükséges erőforrásokat” – üzente a miniszterelnök.
Nicolae Ciucă hozzátette, a kormány elfoglalhatóvá tette a szabad tanári állásokat, az új bértábla biztosítja a tanárok fizetésemelését, dolgoznak az iskolai infrastruktúra korszerűsítésén. Az országos helyreállítási tervből (PNRR) 3,6 milliárd eurót különítenek el bölcsődék, óvodák, iskolák építésére, illetve felújítására és digitalizálására. Az összeget az állami költségvetésből egészítik ki – sorolta.
A kormányfő hangsúlyozta az oktatás fontosságát, kifejtette, hogy a fiatal nemzedékek nevelése a tanárok, szülők és az egész társadalom „állandó felelőssége”. (Agerpres)
