Tóth Erzsébet-népdalverseny

Szép népviseletbe öltözött gyermekek gyülekeztek október 17-én, szombaton délelőtt a Maros Művészegyüttes kövesdombi székházában. A Maros megyei EMKE tizenegyedszerre szervezett népdalvetélkedőt. A versenyzőket, pedagógusokat, szülőket, nagyszülőket Kilyén Ilka köszöntötte. Az EMKE népdalversenyét ezután Tóth Erzsébet, a Székely Népi Együttes legendás szólistája neve fémjelzi – mondotta, és röviden ismertette a híres énekesnő pályafutását. Ezután Barabási Attila, a Maros Művészegyüttes igazgatója üdvözletét tolmácsolta, aki örömét fejezte ki, hogy a népdalvetélkedő a Maros Művészegyüttes egykori szólistája, igazgatója nevét viseli. Tóth Erzsébet Németországban élő pszichiáter fia, dr. Kerekes Medárd megható levele következett, amit elhunyt édesanyja nevében írt: „Szívem minden melegével üdvözlöm a Tóth Erzsébet népdaléneklési vetélkedő minden jelenlévőjét! Engedjétek meg, hogy örömömet és köszönetemet fejezzem ki azért, hogy én lehetek az EMKE évenként sorra kerülő népdaléneklési vetélkedőjének a névadója. A népdalok gyönyörűek és hihetetlenül emberiek. Legtöbbjük valamilyen természeti képpel kezdődik, majd valamilyen emberi érzést, kapcsolatot vagy történést tár elénk rendkívül tisztán, sűrítetten, szemléletesen. Ez lehet az öröm és a vidámság, a szerelem és a féltékenység, a bánat és a halál is, de igen sok más is. A szegény emberek, a keményen dolgozó, örömöt és bőséget csak ritkán látó emberek dalai ezek, az elmúlt századokból, a kis hegyi vagy nagy alföldi falvakból, a folyópartról vagy az erdőszélről. Kiolvasható, megérthető belőle egy nép története, jelenléte, fejlődése, érzésvilága. Más népek népdalai is szépek, érdekesek, de nekem – és gondolom, Nektek is – a mi magyar népdalaink a legszebbek. Mindig megjutalmazzák azt, aki elénekli őket: nyugodtabb, szeretetteljesebb, gazdagabb lesz általuk. Kedves versenyzőim! Ugyanazokkal a szavakkal köszöntelek, amellyel az olimpiai játékok nyitóünnepségein a versenyzőket szokták: aki ide versenyezni eljött, az MIND-MIND NYERTESNEK SZÁMÍT! – köszöntötte a résztvevőket Tóth Erzsébet egy másik dimenzióból. A szervezők nagy örömére a megye különböző településeiről jöttek gyermekek: Mezőpanitból, Csittszentivánról, Székelyvajából, Káposztásszent-miklósról, Ákosfalváról, Somosdról, Maroskeresztúrról, Dózsa Györgyből, Marosludasról, Maros-sárpatakról és természetesen Marosvásárhelyről. A szakemberekből álló zsűri három korcsoportban hirdetett eredményt: az I–II. osztályosok közül László Blanka (Székelyvaja) dicséretet, Imre Dorka (Művészeti Líceum) II. díjat nyert, a III.–IV.–V. osztályosok kategóriájában dicséretet Dombi Mónika (Rákosi Lajos Általános Iskola, Dózsa György) és Puiu-Vitályos Anna Zsolna (Bolyai Farkas Líceum), III. díjat Imre Johanna (Művészeti Líceum) és Feketics Mónika (Nyárádkarácsoni Általános Iskola), II. díjat Dobos Aurél (Ákosfalva), I. díjat Gálfalvi Rebeka (Csittszentiváni Általános Iskola) érdemelt. A VI.–VII.–VIII. osztályosok csoportjában Nagy Henrietta III. díjat, Nagy Szilvia II. díjat kapott. Mindketten a mezőpaniti Kádár Márton Általános Iskola tanulói. Ebben a korcsoportban ketten kaptak első díjat: Berekméri Réka Marossár-patakról (a Művészeti Líceum tanulója) és Mezei Zsolt Mezőpanitból (a Kádár Márton Általános Iskola tanulója). A díjazottak pénzjutalomban is részesültek.

A díjkiosztásra várva kitűnő hangulat kerekedett. A gyermekek birtokba vették a Maros Művészegyüttes színpadát, énekeltek, furulyaszóra táncoltak. Pop Ágnes tanítónő a Bolyai Farkas Elméleti Líceumból öt kisdiákot hozott, ők ráadásként együtt énekeltek egy szép csángó dalt. A jó hangulatú, színvonalas vetélkedő közös népdalénekléssel ért véget. A gyermekek, a zsűri, szülők, nagyszülők, pedagógusok együtt fújták a szívből jövő éneket a marosszéki kerek erdőről s a benne lakó tizenkét madárról. 

(Kiss Julianna)