Történelmi látképek

Újabb időszakos kiállítás nyílik ma 14 órakor a Maros Megyei Múzeum gondozásában, a marosvásárhelyi várban található Régészeti és Történelmi Múzeumban. A Történelmi látképek című fotótárlaton Czajlik Zoltán, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem régésze Erdély régészeti és műemléki örökségét bemutató kutatási eredményeiből nyújt válogatást.

Fotó: Czajlik Zoltán

Újabb időszakos kiállítás nyílik ma 14 órakor a Maros Megyei Múzeum gondozásában, a marosvásárhelyi várban található Régészeti és Történelmi Múzeumban. A Történelmi látképek című fotótárlaton Czajlik Zoltán, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem régésze Erdély régészeti és műemléki örökségét bemutató kutatási eredményeiből nyújt válogatást.

A kutató lapunkhoz eljuttatott előzeteséből kiderül, hogy Angliában lassan 90, Franciaországban és Németországban közel 50 éve folytatnak légi régészeti kutatásokat. Az 1980-as évek végéig főként a mezőgazdasági művelés vagy legeltetés alatt álló sík területeken, illetve dombvidékeken értek el jelentős eredményeket. E zónák intenzív fényképezésének köszönhetően például a korábban alig ismert vaskori és római kori tanyák, majorok kutatása Franciaországban önálló kutatási ággá vált, és olyan szenzációs felfedezések is történtek, mint legutóbb egy teljesen eltemetett római kori városé Velence mellett. A tapasztalatok átvételével és a technológia fejlődésével az utóbbi húsz évben a légi régészet számos, korábban nehezebben elérhetőnek tekintett hegyvidéki területen is komoly eredményeket ért el. Svájchoz hasonlóan Erdélyben is bebizonyosodott, hogy nemcsak sík- vagy dombos vidékeken, hanem hegyes, nehezen felderíthető területeken is lehet korábban ismeretlen várakat, halmokat, fontos régészeti lelőhelyeket azonosítani. A kutatott terület az első repüléseknél meghatározott Mezőséghez képest Kolozsvár és Beszterce környékével, a Maros Régentől Déváig tartó szakaszával, a Csíki, a Háromszéki és a Baróti-medencékkel, a Küküllő völgyével és Hunyad megyével bővült.

A Maros Megyei Múzeummal, a Babeş-Bolyai Tudományegyetemmel és a Román Tudományos Akadémia Régészeti és Művészettörténeti Intézetével, majd a gyulafehérvári patrimóniummal és múzeummal, valamint a sepsiszentgyörgyi múzeummal kiegészült együttműködés révén kezdődött el az erdélyi kutatómunka, azzal a céllal, hogy létrehozzanak egy majdani nagyobb erdélyi gyűjteményt.

„Erdélyben jóformán mindenütt találhatunk egy hegyfokot, amelyre felkapaszkodva körültekinthetünk, mégis, ha hegyet, völgyet, mezőt, folyót akadály nélkül akarunk szemlélni, akkor bizony repülőre kell ülnünk. Amíg szerte Európában, így Magyarországon is a jól bevált Cessna gépeket használják régészeti célú légi fényképezésre, addig Erdélyben új típust, az ún. CTSW ultralight repülőket használjuk. A kétszemélyes kisgép erős, gyors, s ami a legfontosabb: a hegyek között is biztonságosan fordul, emelkedik. Pilótánk, Simion Câmpeanu Románia egykori vitorlázórepülő bajnoka, aki nemcsak a repülőt vezeti tökéletesen, de érdeklődése a régészet iránt is kiváló munkatárssá tette őt” – fejtette ki Czajlik Zoltán, aki hozzátette: sokat járt Marosvásárhelyen, amíg sikerült végre a repülőbe ülni és Bereczki Sándor terepbejárási dokumentációjának segítségével, tiszta időben, jó látási viszonyok között a Mezőség fölött repülni.

Először őskori halomsírmezőket figyelhettek meg, de érdekes újdonság volt a természetes „halmok”, a gázfeltörések által megemelt dómok látványa Sármásnál. Mezőkölpényen egy sor, mára elpusztult halmos temetkezés nyomát jelezte a talaj elszíneződése. Az ismert mezőségi lelőhelyek, várak, templomok fényképezése után másnap már a felfedezésé volt a főszerep, a Maros völgyében, az Aranyos torkolatánál földbe mélyített gödrökből álló (később kora középkorinak bizonyuló) település nyomát fényképezte le a kutató, míg Bözödnél nemcsak a tóban pusztuló templomot, hanem az alig ismert sírmező újabb halom-csoportjait örökítette meg.

A több száz légi felvétel kutatási eredményei közül kiemelhetők, a Maros völgyében, annak is főként az Aranyos torkolatától lefelé eső részén megfigyelhető, Európában is feltárási sikereket hozó – a kora nyári időszakban jelentkező – gabonajelek. Ebben a zónában viszont őskori, római kori és kora középkori települések egész sorát, számos földvárat, illetve halomsírt figyelhettek meg, sőt 2011-ben temetőt is azonosíthattak.

A Történelmi látképek fényképkiállítás május 13-ig látogatható keddtől péntekig 9 és 16 óra, szombat-vasárnap 9 és 14 óra között.