A törlését fogják javasolni

A becsengetés napján országszerte a magyar, német és szerb tannyelvű iskolákban japánsztrájkkal tiltakoztak az alsó tagozatos tanárok és diákok az augusztus végén megjelent sürgősségi kormányrendelet ellen, amely kimondja, hogy a 0–IV. osztályokban a nemzetiségek nyelvén oktató pedagógusok nem taníthatják a román nyelvet. Ez a román szakos tanárok feladata lesz, vagy a román tanítónőké, akik lehetnek nyugdíjasok is – pontosított az oktatási tárca vezetője. A hírek szerint lehetőséget kapnak azok a romántanárok is, akik nem írták meg az „átmenő” jegyet a végleges vagy ideiglenes állások betöltésére kiírt vizsgán. 

A rendelet törvényellenes és hátrányos megkülönböztetést jelent azon pedagógusokkal szemben, akiket a tanítóképzőben, majd főiskolai éveik alatt erre a feladatra képeztek ki, sőt a véglegesítő és a fokozati vizsgákon is bizonyították hozzáértésüket. Az érintettek, így például a temesvári Lenau Általános Iskola tanítói, a rendelet eltörlését kérik, mivel azt a méltóságuk elleni támadásnak tartják, és törvény biztosította jogaik megsértésének.

A tanév megkezdése előtti napokban hozott intézkedésről Valentin Popa tanügyminiszter, aki a történtek után célzatosan egy Hargita megyei magyar iskolában nyitotta meg a tanévet, cinikus módon azt nyilatkozta, hogy a tanítókat eddig is a kötelező óraszám fölötti óradíjjal fizették, és csak annyi változott, hogy ezeket az órákat kivonták a feladataik közül. E rendelet viszont kedvez a román tanároknak és tanítónőknek, akiknek a többsége pluszóraként vállalta a feladatot, tehát nekik nőni fog a jövedelmük. Abból a kijelentéséből, hogy a „tanítók” (?) nincsenek kizárva, csak a prioritáslista változott, arra következtetni, hogy az alsó tagozatos tanárok továbbra is taníthatják a román nyelvet, kissé fellengzős kijelentés, ugyanis ezt csak végső esetben tehetik meg. A tegnap történt marosvásárhelyi események azt igazolják, hogy az iskolák többségébe találtak vállalkozó szellemű romántanárt, aki, amikor meghallotta, hogy a kezdő osztály diákjai nem tudnak románul, be se ment az órára. Annak kitenni az előkészítő osztályos, hatéves gyermekeket, hogy egy órán át hallgassanak valakit, aki egy szót sem tud az ő anyanyelvükön vagy helytelenül, töredékesen beszéli azt, a gyermek semmibevételét jelenti, ugyanakkor a román nyelv oktatásának csődjét.

Ilyen módszert, hogy a román nyelvet és irodalmat, valamint a földrajzot és történelmet csak a román tanárok taníthatják, Trianon után, 1923-ban a magyarellenességéről elhíresült Anghelescu Constantin vezette be a magyar állami és felekezeti iskolákba. Példáját az 1980-as évek derekán Nicolae Ceauşescu követte, aki elrendelte, hogy a magyar nemzetiségű román szakos tanárok nem taníthatják a román nyelvet, ezért eltanácsolták őket az oktatásügyből, vagy tanítóként folytathatták tevékenységüket. A jelek szerint egyik intézkedés sem hozta meg a várt eredményt, csak azt érték el vele, hogy a diákok egyre nagyobb ellenszenvvel viszonyultak az ország nyelvéhez. De mennyit ért ahhoz, hogy hogyan kell tanítani egy második nyelvet egy suceavai mérnök, akit politikai érdemei miatt neveztek ki tanügyminiszternek, és olyan intézkedést hozott, amelyről előzetesen nem konzultált a szakemberekkel? A cirkusz a következő napokban kezdődik, ami a pozitív kivételek mellett – hiszen vannak magyarul is beszélő, jó pedagógiai érzékkel megáldott romántanárok – feltehetően sok kellemetlenséggel jár majd, ami elriasztja a kisebbségi kisdiákokat attól, hogy megszeressék az ország nyelvét. 

A miniszter egy másik megjegyzése szerint az érvénybe lépett törvénymódosító kormányrendelet a parlament elé kerül. Ezzel kapcsolatosan  az RMDSZ elnöke az iskolakezdés napján a következőket nyilatkozta:

– Elfogadhatatlan, hogy azok a magyar pedagógusok, akik a román tanügyben szereztek diplomát, egyik napról a másikra nem kompetensek a román nyelv oktatásában, azok a román tanárok pedig, akik ugyanabban a tanügyi rendszerben kaptak diplomát, hirtelen kompetensekké válnak. Olyan, sértő diszkriminatív rendeletről van szó, ami ebben a formájában nem maradhat, és a parlamentben a törlését fogjuk javasolni – hangsúlyozta Kelemen Hunor.