Tőkés László meglátogatta Beke István és Szőcs Zoltán politikai foglyokat

Sajtótájékoztató Csíkszeredában

Tőkés László és Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, illetve ügyvezető elnöke január 4-én sajtótájékoztatót tartott Csíkszeredában abból az alkalomból, hogy EP-képviselő Tőke Ervinnek, a Minta ifjúsági szervezet volt elnökének társaságában meglátogatta Beke István és Szőcs Zoltán politikai foglyokat a csíkszeredai börtönben. A sajtótájékoztatón a média képviselői kézhez kapták Tőkés László EP-képviselő új esztendei politikai nyilatkozatát.

„Az Európára leselkedő veszélyek iránt különösképpen érzékenyek vagyunk mi, erdélyiek, akik az elmúlt száz esztendőben saját bőrünkön szenvedtük meg a többségi román hatalom identitásunkat, sajátos értékeinket, kultúránkat és vallásunkat romboló, szervezett bevándoroltató politikájának következményeit. A hangzatos centenáriumi ünnepségek sem leplezhetik el előlünk azt, hogy az elmúlt században Erdély – és egyébként egész országunk – milyen nyomorúságos sorsa jutott, ennek részeként pedig azt a pusztulást, amely az erdélyi magyaroknak és németeknek – szászoknak és sváboknak – jutott osztályrészül – olvasható Tőkés László nyilatkozatában. Majd így folytatódik:

„Napjainkban éppen tanúi lehetünk annak, hogy miközben korrupt bűnözők sétálnak ki börtöneikből, velük szemben Beke István és Szőcs Zoltán székely-magyar testvéreink ártatlanul szenvednek fogságot. És miközben az ún. kisebbségek napján Klaus Iohannis német identitását feladó román államelnök látványos módon lép fel a kisebbségellenes diszkrimináció ellen, az alkotmányos jog és a törvény hivatalos őreként, az általa kárhoztatott balliberális kormányhoz hasonlóan képmutató módon asszisztál az erdélyi magyar közösség jogfosztásához.

A jövőre sorra kerülő elnökválasztáson kire is szavazhatna a romániai kisebbségi magyar? Akármelyik oldalra is állana, a szocialisták és a nemzeti liberálisok, a kormány és az elnöki hivatal részéről ugyanazt a magyarellenes bánásmódot kapja. Legyen szó akár „párhuzamos államról”, akár „mélyállamról”, a hírhedt Securitate nyomdokában járó román titkosszolgálat kamarillapolitikája továbbra is a „magyar irredentáknak” kijáró diszkriminációban és retorziókban részesít bennünket. Mi azonban nem akarunk a kipusztult vagy elüldözött szászok sorsára jutni. Ezért az előttünk álló új esztendőben határozottan tovább kell folytatnunk a harcot a területén élő népek közös Erdélye érdekében, ennek részeként pedig magyar közösségünk, illetve Székelyföld népe védelmében. Mi nem „irredenták” vagyunk, nem Erdély földjét, hanem jogosságot és szabadságot akarunk!

Beke István és Szőcs Zoltán koncepciós pere, bebörtönzése és fogva tartása egykori politikai foglyaink – néhai Cseresznyés Pál és Puczi Béla, illetve az oroszhegyi és zetelaki elítéltek, valamint az elhíresült Agache-per áldozatainak – esetét idézi emlékezetünkbe. Éppen ideje volna már, hogy harminc évvel a Ceauşescu-diktatúra bukása után végre ne üljenek politikai foglyok Románia börtöneiben.

A romániai jogállamiságról szóló európai parlamenti viták szellemében éppen ezért töretlenül folytatnunk kell a küzdelmet az őshonos európai és romániai kisebbségek jogaiért, sajátlagosan pedig a székelyföldi terrorvád elítéltjeinek szabadon bocsátása érdekében!

Az 1989-es romániai forradalom 30. évfordulójának méltó megörökítéseképpen Romániától mint az Európai Unió soros elnökétől méltán várhatjuk el, hogy hagyjon fel végre kisebbség- és magyarellenes politikájával, és példás formában iktassa uniós programjába az őshonos nemzeti kisebbségek egyéni és közösségi jogainak képviseletét.”