Törvénymódosítás a vadkárok hatékonyabb megtérítéséért

November 21-én, szerdán a képviselőházban sikerült elfogadtatni

a vadásztörvényt módosító javaslatot, amelynek alapján vadkárok esetén rövidebb határidőn belül téríthetik meg a károk értékét, és személyi sérülés vagy halál esetén az állam megtéríti a kórházi költségeket, illetve életjáradékot fizet a családnak. A törvénymódosításról Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője, korábbi környezetvédelmi miniszter számolt be. 

– Mint ismeretes, több ideje húzódik a vadkárok megtérítése körüli vita. A helyzet rendezése mind égetőbbé válik, ugyanis az utóbbi időben megszaporodtak a medvetámadások, ugyanakkor ősszel számtalan vadkárról jött jelentés, amelyeknek az értékét nem térítették meg. Ami a medvék által okozott kárt illeti, ismeretes, hogy a környezetvédelmi minisztérium kötelezően ki kell adja a medvepopulációra a korrekciós kvótákat. Mindezt eddig nem tették még meg, mert folyamatban van egy erre vonatkozó szakmai tanulmány elkészítése, és ennek alapján számítják ki az optimális létszámot. Ha a tanulmányt befejezik, és ennek alapján kiadják a vadásztársaságoknak a kvótákat, még nem fékezik meg a kellemetlen jelenséget. Vadkárok ezt követően is lesznek, számítanunk kell a testi sérülést okozó vagy halálos medvetámadásokra is – mondta a képviselő, majd hozzátette: a törvénymódosító javaslatokat benyújtották a szakbizottságba, majd – miután itt megfelelő támogatottságot kapott –, a szerdai szavazást követően bekerülhetett a törvénybe. 

A módosítás lényege, hogy önkéntes alapon a megyei önkormányzatok felvállalhatják a vadkárok kifizetését, majd a környezetvédelmi minisztériummal a törvényes metodológia alapján megkötött szerződésnek megfelelően, ha a kárpótlási igénylés átment a szakmai szűrőn, utófinanszírozásként a pénzösszeget megkapják a környezetvédelmi minisztériumtól. Ez gyakorlatilag úgy működne, hogy a vadkárt az eddigi eljárás szerint jelenti a gazda a polgármesteri hivatalnál, majd a kárt a helyszínen ellenőrzik a környezetvédelmi ügynökség képviselői, a mezőgazdasági referens és a módosítás szerint a megyei tanács képviselője, az elkészített jegyzőkönyv alapján kifizetik a gazdát, majd a jegyzőkönyvet és a törlesztési utalványt utólagos elszámolás végett átküldik a környezetvédelmi minisztériumhoz. A törvény lehetőséget biztosít a megyei önkormányzatoknak, hogy erre a célra elkülönítsenek pénzösszegeket a saját költségvetésükből. Ehhez hasonlóan téríthetik meg a kilőtt medve tetemének elszállítási, megsemmisítési vagy esetenként a medve áttelepítési költségeit is. Mindeddig a vadásztársaságok hatáskörébe tartozott ezen műveletek elvégzése, azonban az állam semmilyen intézménye nem fizetett a vadállatok kilövéséért vagy elszállításáért, amelyek igencsak költségesek.

Sérülést vagy halálesetet okozó medvetámadáskor az érintett fél egyrészt törlesztheti a kórházi költséget az orvosi látlelet és a kórházi kezelésre szánt számlák alapján. Halálesetekkor a temetési költségeket is megtérítik, sőt a törvény az erkölcsi kártérítésre is vonatkozik. Amennyiben a támadás áldozata időszakosan munkaképtelenné válik, akkor erre az időszakra az állam alkalmazottak esetén megtéríti a jövedelemkiesést, a munkanélkülieknek pedig a teljes felépülés idejére biztosítja a havi minimálbért. Halálesetkor a családnak folyósítják a munkaképes áldozat fizetését a nyugdíjkorig, és ha nem dolgozott, a minimálbér értékét mindaddig, amíg az elhunyt elérte volna a nyugdíjas kort – magyarázta a képviselő, majd kérdésünkre kifejtette, az alkalmazási módszert ki kell dolgozza a kormány. Az biztos, hogy Kovászna és Hargita megye önkormányzatai jelezték szándékukat, hogy önkéntességi alapon szerződést kötnének a környezet-

védelmi minisztériummal a rendszer mielőbbi működtetése érdekében. 

A medvekárt mindenképpen a környezetvédelmi minisztériumnak kell majd megtérítenie, de hogy miként, ebben több szaktárcával (munkaügyi minisztérium) is együtt kell működnie. Korodi Attila szerint a törvény elfogadását – Hivatalos Közlönyben történő megjelenését – követően több beszélgetés lesz a környezetvédelmi minisztériumban, amelyeknek alapján kidolgozzák az alkalmazás módszertanát is, hiszen új fogalmak jelentek meg a jogszabályban, mint az erkölcsi kártérítés, aminek gyakorlati fogódzót kell találni. 

Az RMDSZ módosításai a kormány által kezdeményezett sürgősségi kormányrendelet szövegében a Hivatalos Közlönyben történő megjelenést követően lépnek érvénybe.