Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2022-03-31 15:33:30
Az április 3-án tartandó magyarországi országgyűlési választásoknak nemcsak az anyaországiak, hanem a Kárpát-medencei magyarok jövőképe szempontjából is nagy jelentősége van. Tóth László, a Csíkszeredai Főkonzulátus misszióvezetője nyilatkozott az eseményről a Népújságnak.
– Ön hogyan értékeli a külhoni magyarok részvételi jogát a magyarországi választásokon?
– A magyar Országgyűlés 2010. május 26-án döntött arról, hogy lehetővé teszi a magyar állampolgárság könnyített megszerzését a külhoni magyarság számára. Azóta közel 1,2 millió ember élt is ezzel a lehetőséggel, és ők az állampolgárság megszerzésével arra is jogot szereztek, hogy részt vegyenek a magyarországi választásokon. Ezt a magyar nemzet 20. századi történetének egyik legmeghatározóbb döntésének tartom, amit igazolt az állampolgárságot igénylők nagy száma, és amit igazolt az is, hogy a levélszavazói választói névjegyzékbe közel félmillió ember kérte felvételét.
– A romániai magyarok közül hányan regisztráltak a választásokon?
– A választói névjegyzékbe felvettek közül romániai lakcímet 196.121 fő adott meg, azonban ennél lényegesebben nagyobb lehet a romániai regisztráltak száma, mivel globálisan mintegy 150 ezer fő elektronikus elérhetőséget adott meg a regisztrációkor, róluk pedig nem tudjuk pontosan, hogy melyik országban is élnek. Különböző becslések vannak e téren, ezek nagyjából 250-300 ezer főre teszik a Romániából regisztráltak számát.
– A Csíkszeredai Főkonzulátus miként szervezte meg a levélszavazatok összegyűjtését és célba juttatását?
– A Csíkszeredai Főkonzulátus március 19. óta hosszított nyitvatartással várja a levélszavazatot felvenni, illetve azt leadni kívánó polgárokat. Ettől az időponttól április 2-ig mindennap, a hétvégét is beleértve, reggel 6 és este 10 között nyitva vagyunk, és fogadjuk a választókat, előzetes bejelentkezés nélkül. Április 3-án, vasárnap, a magyarországi választás napján reggel 6 és este 7 között leszünk nyitva. Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy ami a levélszavazatok visszajuttatását illeti, a jogszabály lehetőséget ad arra, hogy a választópolgár közvetetten tegye azt meg, azaz nem feltétlenül személyesen kell bevinnie valamely külképviseletre, hanem odaadhatja valakinek – ezt mindenki saját belátására bízzuk.
– Akik személyesen szeretnék leadni voksukat, hogyan tehetik meg?
– Nyitvatartási időben fáradjanak be a főkonzulátus Gál Sándor utcai épületébe, ahol a felállított urnákba bedobhatják szavazatukat, illetve kollégáinktól átvehetők azok a levélcsomagok, amelyek kézbesítését a regisztrációkor a főkonzulátusra kérték. A levélszavazatokat helyben is ki lehet tölteni, ehhez minden feltétel, szavazófülkék és lezárt urnák is rendelkezésre állnak, kérdés esetén pedig kollégáim segítséget nyújtanak az azonosító nyilatkozat kitöltésében.
– Több olvasónk jelezte, hogy nem kapta meg a levélben kézbesített szavazólapokat, annak ellenére, hogy a vele egy háztartásban élő családtagjai megkapták. Mit tehetnek ők, hogy voksukat leadhassák?
– Arra kérek minden érintettet, hogy jöjjön be, és tájékozódjon személyesen. Ellenőrizzük adatait a névjegyzékben, és amennyiben jogosult rá, kaphat szavazólapot, és le is adhatja azt.
– Mennyire biztonságos a választási rendszer? Történhet-e visszaélés netán a személyes adatokkal vagy a leadott szavazatokkal?
– A magyar választási rendszer egy alaposan kidolgozott, rendkívül részletes jogszabályon nyugszik, amely úgy van felépítve, hogy kizárja a visszaélési lehetőségeket. A választási eljárás törvényben rögzített első alapelve „a választás tisztaságának megóvása”. Főkon- zulátusunk ennek szellemében bonyolítja le a külképviseleti választást, természetesen minden törvényi és jogszabályi kötelességének eleget téve.