Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Elsősorban a vidéket érintő egyre súlyosbodó problémára, a családorvoshiányra kíván megoldást nyújtani a dr. Vass Levente, a képviselőház egészségügyi bizottságának a titkára által kezdeményezett törvénymódosítás, amelyet a napokban elfogadott a parlament döntő háza. Ennek lényege, hogy a családorvosok a meglévő rendelőjük mellett legtöbb két másodlagos munkapontot is működtethetnek olyan településeken, ahol nincs orvosi rendelés, és ezeken hetente legkevesebb 10 órát kell a páciensek rendelkezésére álljanak – mutatott rá tegnapi sajtótájékoztatóján a Maros megyei képviselő.
Dr. Vass Levente hangsúlyozta: az RMDSZ prioritásként kezeli a családorvosi hálózat támogatását, az utóbbi időben több olyan törvénykezdeményezéssel álltak elő – ezek közül néhány már érvénybe is lépett –, amelyek ezt az ágazatot felkarolják. Ezekre az intézkedésekre nagy szükség van, ugyanis jelenleg Romániában súlyos probléma a családorvoshiány, és ez csak fokozódni fog. Az országban jelenleg mintegy 11.600 családorvos dolgozik, 30 százalékuk az elkövetkező tív évben eléri a nyugdíjkorhatárt. Annak ellenére, hogy az orvosi egyetemeken túlképzés van, a családorvosi szakterületet nagyon kevesen választják, tehát ilyen arányú nyugdíjba vonulás mellett súlyos problémák fognak az elkövetkező tíz évben felmerülni.
– 2900 romániai községből hozzávetőlegesen 500-ban nincsen családorvos, és nagyon fontos, hogy nem falvakról, hanem községekről beszélünk. Ha a falvak számát nézzük, akkor ez az arány sokkal rosszabb. Ha nem vezetünk be ösztönző intézkedéseket, a helyzet tovább fog súlyosbodni. Maros megyében a 2017–2018-as adatok szerint 32 családorvos „hiányzik”, 26 vidéken és hat városon (Marosvásárhelyen, Segesváron és Ludason). Kovászna megyében jelenleg 108 családorvos dolgozik, és közülük 26-an idén elérik a 65 éves életkort – vázolta fel a csöppet sem derűlátó helyzetet dr. Vass Levente.
Mint mondta, az utóbbi időben több törvénymódosítás látott napvilágot, amelyek által próbáltak megoldást találni ezen problémára, az egyik, hogy kitolták az orvosok esetében a nyugdíjkorhatárt 65-ről 67 évre, ami azt jelenti, a 65 éves családorvosok is tovább folytathatják a tevékenységüket 67 éves korukig, amennyiben erre igényt tartanak.
Továbbá tavaly a Maros megyei képviselő kezdeményezése nyomán, amit az RMDSZ-es kollégái és a többi párt politikusai is szinte egyöntetűen támogattak, mentesítették a családorvosi és fogorvosi rendelőket egy fölösleges és igen költséges, ötévente 600 eurós kiadással járó akkreditációs kötelezettségtől, illetve az ezzel járó több száz formanyomtatvány kitöltésétől, hogy ezt az időt is inkább a betegek ellátására tudják fordítani. Ezen akkreditáció, mindamellett, hogy rengeteg papírmunkával járt, több száz euróba került, ugyanakkor a rendelőket időszakosan az egészségügyi igazgatóságok és a biztosítópénztárak is értékelik, tehát ilyen körülmények között teljesen fölösleges volt – szögezte le dr. Vass Levente.
Amint a fent említett adatok is alátámasztják, vidéken igen akut probléma a családorvoshiány, számos községben – annak ellenére, hogy az önkormányzat jelentős összegeket fektetett a rendelők épületének a felújításába, illetve helyenként tágas, korszerű szolgálati lakást is felkínálnak – mégsem sikerül orvost találni. Nemrég egy székelyföldi község polgármestere a közösségi hálón próbált orvost toborozni.
A dr. Vass Levente képviselő által kezdeményezett legújabb törvénytervezet, amelyet a napokban el is fogadott a parlament döntő háza, a vidéken tapasztalt orvoshiányt kívánja enyhíteni. A rendelkezés értelmében a családorvosok a meglévő rendelőjük mellett legtöbb két munkapontot is nyithatnak olyan településeken, ahol nincs orvosi rendelés. Ugyanakkor előírja azt is, hogy kötelességük hetente legkevesebb 10 órát az adott munkaponton a betegek rendelkezésére állni, ami biztonságot nyújt a helyi önkormányzatoknak, de elsősorban a betegeknek.
– Azáltal, hogy hetente legalább 10 órát kell rendelniük a munkaidejükből, vagy ha van rá kapacitásuk, az alapszerződésen felül is vállalhatnak, pluszmegállapodást kötve ezekre az órákra a biztosítópénztárral, egyrészt lehetőséget teremtünk a kisebb pacientúrával rendelkező családorvosoknak, hogy azt bővítsék, másrészt a kötelező minimális rendelési órák megszabásával a betegek érdekeit védjük ezekben a falvakban. Így az önkormányzatoknak sem kell aggódniuk amiatt, hogy befektetnek a rendelő felújításába, és a családorvos, miután felírja a listájára a betegeket, esetleg objektív okok miatt nem jár ki többet a településre. A polgármesterek sok esetben rendkívüli erőfeszítéseket tesznek azért, hogy olyan családorvost találjanak, aki vállalja falvaikban a praxist. Az RMDSZ-nek a napokban elfogadott törvénytervezete abban segít, hogy ha teljes munkakörben nem is, de hozzáférhetővé válik a családorvosi ellátás ezeken a településeken. Így a legrászorulóbbak is utazgatás nélkül hozzáférhetnek az alapellátáshoz. Lesz, aki felírja a krónikus betegeknek az ártámogatott gyógyszereket, megírja a szakorvosi beutalókat, és kezelje az akut betegségeket – mutatott rá a képviselő.
Mint mondta, kivették a rendelkezések közül azt a korlátot, amelynek értelmében a családorvos csak a rendelője 15 km-es körzetében nyithat munkapontot. Továbbá fontos, hogy a törvényes szabályozások értelmében, amennyiben adódnak majd olyan helyzetek, hogy egy községben két orvos szeretne munkapontot nyitni, annak van prioritása, akinek kevesebb beteg szerepel a listáján.
Dr. Vass Levente elmondta, tavaly az RMDSZ javaslatára 11%-kal növekedett a családorvosi rendszerre szánt összeg, ennek eredményeképpen mintegy 1,7 milliárd lej jutott a családorvoslásra 2018-ban. Ez az összeg 2019-ben 2,6 milliárd lejre nőtt, ami két év alatt 48,3%-os növekedést jelent. Az elkövetkező öt évben ezt az összeget szeretnék megduplázni, hogy tisztességes finanszírozást biztosítsanak a családorvoslás számára. Vass Levente szerint Maros és Kovászna megyében egy családorvos átlagban 17 ezer lejt kap az egészségbiztosító pénztártól havonta, ebből kell biztosítsa a saját maga és az asszisztensek fizetését, illetve fedezze a rendelő üzemeltetésével járó költségeket.
Az is elhangzott, hogy Magyarországon, ahol a kis, távol eső települések szintén családorvoshiánnyal küszködnek, eddig tízmillió forintot biztosítottak annak az orvosnak, aki vállalta, hogy oda kiköltözik és ellátja az ottlakókat. Ezt az összeget most 20 millió forintra emelték.