Több mint negyven településen lenne szükség családorvosra

Maros megyében is egyre több a nyugdíj előtt álló szakember

Romániában több száz településen (főként vidéken) nincs családorvos, és ez a hiány tovább fokozódik, ugyanis egyre több az idős, nyugdíjas vagy nyugdíj előtt álló orvos az alapellátásban, és nincsen megfelelő utánpótlás, ugyanis a háziorvosi praxis nem túl vonzó a pályakezdők számára. Maros megyében mintegy félszáz település van, ahol egyáltalán nincs vagy nincs elegendő családorvos.

Maros megyében 274 családorvosi praxissal van szerződése a Maros Megyei Egészségbiztosító Pénztárnak, ezekben 285 orvos dolgozik – tájékoztatta lapunkat Molnár Sarolta, a biztosítópénztár családorvosi ágazatért felelős illetékese. Mint mondta, 46 település van Maros megyében, ahol vagy egyáltalán nincs családorvos, vagy van ugyan orvos, de még szükség lenne szakemberre. Elsősorban vidéki településekről van szó, városi környezetben például Segesváron és Dicsőszentmártonban lenne szükség újabb orvosokra. Ugyanakkor mintegy 30 háziorvos rendel a megyében, akik 67 évnél idősebbek, így nekik évről évre jóvá kell hagyják az illetékes hatóságok, hogy tovább dolgozhassanak. Ezek a szakemberek pedig előbb-utóbb nyugdíjba vonulnak, a fiatal orvosok szemében pedig nem igazán vonzó a családorvoslás, így az elkövetkező években valószínűleg tovább fokozódik majd a szakemberhiány az alapellátásban. Érdeklődésünkre Molnár Sarolta kifejtette, jelenleg van olyan orvos, akinek 4000 páciens szerepel a listáján, olyan is, akinek 500-600 között, de átlagban 2000-2500-3000 személy ellátása hárul egy családorvosra. A Maros Megyei Egészségbiztosító Pénztár illetékese elmondta, szükség lenne családorvosokra többek között Ádámoson, Fehéregyházán, Bonyhán, Mezőbándon, Nyárádremetén, Mikházán, Dózsa Györgyön, Hodoson, Mezőcsáváson, Dánoson. Sok esetben van ugyan egy orvos, de a lakosság létszáma alapján újabb szakemberre lenne szükség.

Egészségügyi karavánok jutnának el az elszigetelt közösségekbe

A Családorvosok Patronátusainak Országos Föderációja honlapján elérhető, 2020-as adatokra alapozó összegzés szerint a romániai települések több mint felében (53 százalékában) nem rendel háziorvos, vagy kevesebb rendel, mint amennyire szükség lenne. A statisztikában 328 olyan település szerepelt, ahol egyáltalán nem rendel szakember, és 559 ezer lakosnak, tehát a lakosság mintegy 2,52 százalékának nincs, akihez fordulnia orvosi ellátásért azon a településen, ahol él.

Erre a problémára is némiképp megoldást jelenthet a jogszabály, amit döntéshozóként nemrég fogadott el a képviselőház, és amely karavánszerű, mobil egészségügyi központok létrehozását tenné lehetővé olyan elszigetelt településeken, ahol esetleg háziorvos sincs, így a távoli falvakban élők számára is elérhetőbbé válnának az orvosi szolgáltatások.

Csép Éva Andrea Maros megyei parlamenti képviselő lapunk megkeresésére elmondta, Románia lakosságának mintegy fele vidéken él, és a statisztikákból egyértelműen kiderül, hogy vidéken az átlagéletkor alacsonyabb, mint városon, amiben közrejátszik, hogy az elszigetelt közösségekben élők nem jutnak hozzá az egészségügyi szolgáltatásokhoz, nincsen lehetőségük több kilométert utazni ezért; nem költenek erre, és sajnos sok esetben még családorvoshoz sem jutnak el, nincsenek követve a betegségeik, a prevenció általában fel sem merül esetükben – indokolta az egészségügyi karavánok szükségességét a képviselő.

Mint mondta, a törvénnyel megteremtették a jogi keretet, a lehetőséget ezeknek a mobil orvosi rendelőknek a létrejöttére, a pontos módszertan kidolgozása azonban az egészségügyi minisztérium feladata lesz. Az elképzelés az, hogy nem kisbuszokban kialakított mobil rendelők járnák a vidéket, hanem az egyes települések rendelkezésre bocsátanának egy ingatlant, ahol ideiglenesen berendeznék az orvosi rendelőt, megfelelő felszereléssel, a szakembercsapat egy ideig ott tartózkodna, majd újabb települést venne célba. A központokban pedig akár szűrővizsgálatok elvégzésére is lehetőséget lehetne teremteni. Azoknak a szakemberkaravánoknak, amelyek a központokban dolgozni fognak, a környező településeken dolgozó szakorvosok, illetve rezidens orvosok is részesei lehetnek. A törvénytervezet értelmében az egészségbiztosítási pénztár különítené el az éves költségvetésében a központok működtetéséhez szükséges összegeket. A mobil egészségügyi központokban elérhető szolgáltatások díjmentesek lesznek, és az ezeket igénybe vevő személyeknek nem kell biztosítottnak lenniük.