Több a bírság, de javul a helyzetkép

A múlt héten a prefektúrán Székely Annamária,

a Maros Megyei Környezetvédelmi Őrség főfelügyelője ismertette az őrség 2018. évi tevékenységét. A statisztikai adatok igazolják, annak ellenére, hogy 2017-hez képest bizonyos területeken jóval több büntetést róttak ki, a környezetvédelemmel kapcsolatos általános helyzetkép javul. Megoldásra vár még a szelektív hulladékgazdálkodás, amelynek beindításától várják, hogy kevesebb szemét kerüljön ki a folyók és patakok partjára, az erdőszélre, más törvénytelen lerakóhelyekre. A főfelügyelő a főispáni hivatalhoz benyújtott jelentést taglalta lapunknak.

Annak ellenére, hogy Románia a környezetvédelem terén a törvénykezést illetően felzárkózott az unióhoz, és léteznek a megfelelő jogszabályok, mint minden téren, itt is az alkalmazással van a legnagyobb gond. Az egyik ilyen helyzet, amely gyakran vezet Marosvásárhelyen is nézeteltéréshez, a fametszésekkel kapcsolatos eljárás, ami nincs megfelelően szabályozva. 

A megyei környezetvédelmi őrségnél tavaly nyolc felügyelő dolgozott, többen közülük irodai munkát végeznek, így tulajdonképpen csak időnként, három csoportban folyik terepmunka. A lakosság által jelzett gondokon kívül számtalan, a minisztérium által kért kötelező ellenőrzést is kell végezzenek, sok esetben elsőbbségi sorrendet kell felállítsanak. Ez azonban néha elégedetlenséget szül azok részéről, akik elvárnák, hogy azonnal intézkedjenek. A legnagyobb probléma még mindig a hulladékgazdálkodással van. Maros megyében 102 közigazgatási egység működik, ezek közül 2018-ban 44 kapott büntetést. Ez elég nagy szám.

Székely Annamária kifejtette, annak ellenére, hogy még nem működik a megyei hulladékgazdálkodási rendszer, a polgármesteri hivataloknak meg kell oldaniuk a szelektív hulladékgazdálkodást. Korábban, a megyei tanács jóvoltából, kaptak szelektív gyűjtőedényeket, van, ahol sikerült valamilyen szolgáltatóval megoldani ezt, de a települések nagy részén nem működik a rendszer, sokan várják a megoldást a megyei szolgáltatótól. Az illegális szemétlerakók miatt tavaly hatszor büntettek. Nehéz tetten érni a szemetelőket. A folyó- és patakpartra lerakott szemét magas vízálláskor kerül a partra, és legtöbbször nincs „gazdája”. Az erre vonatkozó törvény azonban világosan kimondja, hogy a terület tulajdonosának kell gondoskodnia annak eltakarításáról, ezért bírságolták meg többnyire a polgármesteri hivatalokat. 

Egy másik, jól körülhatárolható tevékenységi területük a biológiai sokféleség megőrzése, ami tulajdonképpen a környezetvédelmi területek ellenőrzése. Maros megyében 42 védett terület van, amelyek közül a legnagyobb a Kelemen Nemzeti Park. Nagyrészt az itteni fakitermeléssel kapcsolatos munkálatokat ellenőrizték. A főfelügyelő elmondta, mind kevesebb fát termelnek ki. A védett területeken nem tilos a gazdasági tevékenység, csak ezt az adott terület menedzsmenttervének megfelelően, az erdőgazdálkodást szem előtt tartva kell végezni. Tavaly új fakivágási engedélyt nem kértek, így a kitermelés a korábban betervezettek alapján történik. Ezenkívül figyelembe kell venni azt is, hogy sok esetben széldöntéses területen dolgoznak, ahol el kell pucolják a természeti jelenség okozta kárt. Tavaly 33-szor ellenőrizték a természetvédelmi területeket. 

2018-ban, a szakminisztérium felkérésére, a katasztrófavédelmi felügyelőség és a környezetvédelmi ügynökség munkatársaival 116 alkalommal ellenőrizték azt a nyolc ipari egységet, ahol nagy mennyiségű veszélyes vegyi anyagokat tárolnak vagy dolgoznak fel, köztük a marosvásárhelyi vegyi kombinátot. A főfelügyelő elmondása szerint ezek a cégek kötelesek betartani bizonyos óvintézkedéseket. Ezt meg is teszik, hiszen nem tapasztaltak rendellenességet a múlt évben. Három nagy meddőhányót monitoroznak, az egyik a marosvásárhelyi kombináté, amit, mint ismeretes, átvett a város, és egy beruházásnak köszönhetően befednek. Itt a munka akadozik ugyan, de halad. A másik kettő a dicsőszentmártoni Bicapa Rt. és a Carbid-Fox Rt. hulladéktárolója. Jó hír, hogy az előbbi veszélyes hulladéktárolójának (bikromát-vegyület) semlegesítésére jelentkezett egy magáncég. Felvállalta, hogy feldolgozza a lerakott anyagot, kivonja belőle a veszélyes vegyületet, és értékesíti a kinyert terméket, a többit pedig megfelelőképpen lezárja. Folyamatban van a cég engedélyeztetése, és ez reményt ad arra, hogy végre megoldódik a megye egyik „történelmi” szennyezőforrásának kérdése. A Carbid-Fox lerakata nem tartalmaz veszélyes anyagokat. Itt az a gond, hogy mind a vállalat, mind a meddőhányó gazdátlan, nem sikerült értékesíteni az egykori állami ipari egységet. A törvény szerint állami beruházással kell bezárni a telepet, ami hosszú folyamat, és egyelőre remény sincs arra, hogy ez megvalósul. 

Vitatott ipari szennyezőforrások a Maros partján levő kavicskitermelők. A kavicsmosásból származó vizet évente többször beengedik a folyóba, ami környezetkárosító. Ahhoz azonban, hogy megbírságolják az ipari egységeket, szükség lenne olyan laboratóriumi vizsgálatokra, amelyek kimutatják, hogy milyen mértékben károsította a folyó élővilágát az iszapkoncentráció-növekedés. A környezetvédelmi őrség nem rendelkezik ilyen laboratóriummal, az egyetlen hely, ahol a vizsgálatot elvégezhetik, a Maros Vízügyi Hatóság. Ám a kavicsbányákat ez a hatóság engedélyezteti, és az ebből származó jövedelem is bizonyos mértékben őket illeti. Így ez ördögi kör. 

Tavaly a lakosság 144 alkalommal értesítette a környezetvédelmi őrséget valamilyen ügyben. Székely Annamária szerint többnyire olyan ügyekben fordulnak hozzájuk, ami nem a környezetvédelmi őrség hatáskörébe tartozik. Az egyik ilyen a beltéri zajártalom. A környezetvédelmi őrök nem mehetnek be a magánházakba ellenőrizni a zajszintet. Valószínű, hogy ez a helyi rendőrök dolga lesz, de még nem tisztázza jogszabály. Gyakori panasz vidéken a háztáji gazdaságokban egyik szomszédtól a másikhoz átszivárgó trágyalé. Ebben az esetben sem intézkednek, hiszen a farmok, istállók működési engedélyét a polgármesteri hivatalok bocsátják ki és ellenőrzik. Csak a 100 szarvasmarha fölötti állományú farmok kell kérjenek környezetvédelmi engedélyt, illetve csak ezeket ellenőrizhetik a környezetvédelmi őrség felügyelői. 

Tavaly két nagyobb véletlenszerű szennyezés volt. Az egyik áprilisban, amikor Radnót környékén egy ipari egység olajt juttatott a Marosba. Tévedésből megnyitottak egy zsilipet, és így került a káros anyag a folyóba. Sajnos a mai napig sem tudják, milyen mennyiségben. A céget megbüntették. A másik eset májusban volt, amikor Kisiklandon leégett egy istálló, az állatokkal együtt. A lehető legrövidebb idő alatt eltakarították a romokat a benne levő hulladékkal együtt. És volt még egy autóbaleset, amikor olajszármazékokat szállító tartálykocsi Kenden patakba borult. Itt is sikerült megakadályozni a szennyezés terjedését. 

Még egy sajátos üggyel is foglalkoztak tavaly, a környezetvédelmi ügynökséggel 21 medvekilövési véleményezést bocsátottak ki. A jogszabály szerint kárjelzés esetén a vadgazdálkodási alapok adminisztrátorai kérhetik a vadállatok kilövését. Az esetet mindkét hatóság szakértői kivizsgálják, szakvéleményt fogalmaznak meg, amit továbbítanak a minisztériumhoz, amely kibocsátja a kilövési engedélyt. A tavalyi 21-ből két esetben (Tókán és Balán) támadott meg embert a medve. Nagyrészt állatokban és gazdaságokban tett kárt az élelmet kereső nagyvad. 

Tavaly összesen 1.080.100 lej értékben 74 alkalommal bírságoltak a környezetvédelemi felügyelők, ez 92%-kal (!) több, mint 2017-ben. Azért ilyen nagyarányú a növekedés, mert két évvel ezelőtt elmaradtak az ellenőrzések. 

2018-ban a környezetvédelmi felügyelőség munkatársai jótékonysági rendezvényeken is részt vettek. Jelen voltak április 22-én a Föld-napi rendezvényeken és március 12-én, a környezetvédelmi felügyelőség napján különböző oktatási intézményekben, takarítási akciókon vettek részt, és a centenárium évében Karácsonfalván 100 bükkfát ültettek el egy kitermelt erdőterületen.