Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Dávid Ferenc egyházalapító püspök emlékére január 19-én, vasárnap a marosvásárhelyi Bolyai téri unitárius templom külső falára helyezett domborművet avattak. Az avató ünnepi istentiszteleten Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök végezte a szószéki szolgálatot, Nagy László lelkész ismertette a domborműállítás történetét, majd alkalomhoz illő művészi műsort hallgathatott a gyülekezet.
Bálint Benczédi Ferenc püspök Máté evangéliuma 7. részének 24-től 29-ig terjedő versét, a hegyi beszéd befejező részét választotta alapigéül, melyben Jézus arra inti hallgatóságát, hogy „ha valaki hallja tőlem ezeket a beszédeket, és megcselekszi azokat, hasonlítom azt a bölcs emberhez, aki kősziklára építette az ő házát”. Ez a ház nem dől össze a természeti csapások alatt sem, de az, „aki hallja tőlem e beszédeket, és nem cselekszi meg azokat, hasonlatos lesz a bolond emberhez, aki a fövényre építette házát”, akinek összedől a háza árvízben és viharban.
– Esztendő elején előre kell néznünk, a látóhatárt kell kiszélesítenünk. A karácsonyi fények, a sziporkázó kavalkád, a hangoskodás arról akarnak meggyőzni, hogy a karácsony csak külsőség. Hiányzik a csend, s az angyaljárás csak az ajándékozásban nyilvánul meg, holott családjainkban ott kell vibrálnia az isteni szeretetnek. Vajon miért nem tudunk erre ráhangolódni, fölfogni ezeket a rezgéseket, hogy az év eleji kezdésben rendelkezzünk azzal az erővel, amelyre szükségünk lesz egész évben? A sok gondban, nehézségben erre volna szükség. Mert tapasztaljuk, hogy az igaz a hamissal, a mesterséges a természetessel van összezavarva. Nap mint nap temérdek hír ömlik ránk, ami csak arra jó, hogy megszédüljünk, hogy elveszítsük az irányt. Nap mint nap érezni lehet, hogy beszorítanak, beszűkítenek – mondta a püspök, aki a jézusi mondás kapcsán fejtette ki, hogy az ember építő, kreatív lény, folytatni kívánja a befejezetlen teremtést, ami egy hatalmas folyamat. – Értelmünkkel és hitünkkel fürkésszük a teremtés csodáját, s alkotóképességünkkel tökéletesítjük e világot. Fennen hirdetik, hogy a tudás hatalom, de mi állítjuk, hogy a tudás csak akkor hatalom, ha a szeretet energiájával telítődve hat. Nagyszerű dolgokat fedezett fel az ember, de ezeket nem mindig állította az emberiség szolgálatába, hanem uralkodásra használta. Elménket kiműveltük, de nem lettünk bölcsebbek, nyugodtabbak és békésebbek. Az értelmi intelligencia mellé az érzelmi intelligenciát, a tudás mellé az erős istenhitet is oda kell állítani, hogy hitből fakadó jó cselekedeteink igazolhassák, kősziklára építjük a házat – hangsúlyozta a püspök.
Nagy László, az unitárius egyházközség lelkésze felvázolta a dombormű történetét, miszerint évek óta érlelődött a gondolat, hogy Dávid Ferencnek szobrot állítsanak Marosvásárhelyen, annál is inkább, mert a város köztéri szobrai között csak Bartók Béla „képviseli” az unitáriusokat. Dávid Ferenc emlékének itt a helye Marosvásárhelyen, mivel 1571 januárjában a Vártemplomban tartott országgyűlésen az unitárius hit védelmében és terjesztésében hallatta hangját. Amikor a dombormű előkészítése már folyamatban volt, kiderült, hogy az unitárius egyház 450. évfordulójára a Dombóváron élő dr. Szabó Attila egy mellszobrot, Varga Gábor szobrászművész alkotását adományozza az egyházközségnek, amit a templom belső udvarán fel is avattak. Ennek közkinccsé tétele egyelőre várat magára.
Eredetileg Dávid Ferenc és János Zsigmond mellszobra a Bolyai téri templom előcsarnokába került volna. A Hunyadi képzőművész házaspár, Kilyén Ilka színművésznő és Keresztes Géza műépítész javaslatára egy köztéri egész alakos szoborra esett a választás. Viszont ezt nehezen lehetett volna kivitelezni, mivel „a terek foglaltak vagy megközelíthetetlenek” voltak. Kilyén Ilka színművész újabb javaslatára domborművet választottak, az elkészítését Gyarmathy István és Makkai István szobrászművészek vállalták.
A domborművet Körösfői Kriesch Aladár festménye inspirálta, hiszen más kép, festmény nem maradt fenn Dávid Ferencről. A róla eddig készült alkotások is a művészek elképzeléseit tükrözik.
– A domborművön Dávid Ferenc bal keze a fény és a templom felé mutat, jobb keze a szívén van, szemével az emberre néz. Hív és bátorít az Istennel való találkozásra. Hív a templomba, és itt van közöttünk. A domborművön rajta van az unitárius címer, valamint Dávid Ferenc neve és az évszámok – magyarázta a lelkész, aki azt is elmondta, hogy a dombormű elhelyezéséhez szükséges dokumentációt Keresztes Géza műépítész készítette el, s ő szerezte be a szükséges engedélyeket is a polgármesteri hivataltól.
Erre szükség is volt, hiszen január 17-én, amikor a domborművet elkezdték felszerelni, furcsa módon már ott is volt a helyi rendőrség, az engedélyeket kérték, amit valószínűleg ortodox templom esetében perceken belül nem tettek volna meg.
A domborművet Sánta Csaba szovátai szobrászművész műhelyében öntötték ki, összköltsége 23.713 lej, amiből 7800 lej a hívek adománya, a winchesteri gyülekezet adománya közel 6500 lej, a többit az egyházközség állta. – Az adományozókat köszönet illeti – fogalmazott Nagy László lelkész.
A templomi szolgálatot művészi műsor zárta. Molnár Tünde zongoraművész Liszt Ferenc- és Terényi Ede-műveket játszott, Kilyén Ilka színművész Ürmösi Károlyné Kántor Gizella Déva váralja című versét szavalta.
Az ünnepi isztentiszteletet követően a gyülekezet a templom elé vonult, Bálint Benczédi Ferenc püspök és Nagy László lelkész leleplezték az egyházalapító Dávid Ferenc domborművét, amely a Bolyaiak társaságában az unitárius templom ékessége lett.