Világhálón kalandozó kicsik biztonsága
Ahogy az utcán sem hagyjuk magára, úgy a virtuális térben sem engedhetjük egyedül bóklászni 5–6 éves gyermekeinket, és a tizenéves „szörfözőkre” is figyelni kell – fogalmazódott meg a Vásárhelyi Forgatag IT-szerdájának legnagyobb érdeklődésre számot tartó beszélgetésén a Teleki Téka udvarán.
Az előadás az aznapi eszmecsere-sorozat harmadik programpontja volt, előtte Székely Barnabás minősített adatvédelmi szakértő a GDPR-ről (a személyes adatok védelmére vonatkozó, az Európai Unió és az Európai Tanács által elfogadott rendelet) értekezett, majd Maros megyei IT-cégek képviselői osztották meg személyes tapasztalataikat a szakma megszeretésének előzményeitől az utánpótlás-biztosítás kihívásáig. (Erre a későbbiekben visszatérünk.)
A Biztonságos internethasználat gyermekkortól című előadáson Molnár Andrea-Zsuzsánna iskolai pszichológus és W. Szabó Péter, a beszélgetéssorozat moderátora látta el hasznos gyakorlati tanácsokkal a jelen levő szülőket, pedagógusokat.
– Nem arról van szó, hogy tiltsuk el a gyermekeinket a digitális civilizációtól. Ezzel soha nem járnánk sikerrel, hiszen ők részei a modern társadalomnak, az életüket áthatja, lételemük az internet. Szülőként az a feladatunk, hogy megvédjük a gyermekeket ebben a közegben – fogalmazta meg a beszélgetés alapgondolatát W. Szabó Péter, aki egy tízéves kislány és egy pár évvel fiatalabb kisfiú édesapjaként saját tapasztalataiból kiindulva dolgozta ki a biztonságos internetezés akciótervét.
Függő-e a gyerek?
Molnár Andrea-Zsuzsánna elmondta, hogy a hozzá forduló szülők közül sokan kérdezgetik tőle, függőnek számít-e gyakran internetező gyermekük, és létezik-e ideális mobiltelefon-, illetve számítógép-használat.
A kérdés megválaszolása előtt a szakember a Mentsétek Meg a Gyermekeket Románia Egyesület idén készült felméréséből ismertetett adatokat: a megkérdezett gyermekek 99,3%-ának van internetes profilja, 96,1%-uk a telefonján internetezik, 48,3%-uk hétvégén, 26%-uk pedig a hét bármelyik napján 6 óránál több időt tölt a virtuális térben, 40%-uk szokott céltalanul szörfözni a világhálón, 23%-uk pedig kényelmetlenül érzi magát, ha nincs internetközelben.
Nyolc intő jel
Függőségről akkor beszélhetünk, ha egy bizonyos szer (ez esetben az internet) megakadályozza a fogyasztót napi rutinjában, munkavégzésében, a szer megvonása pedig nyugtalanságot, akár pánikrohamot is okoz – fejtette ki a pszichológus. Az internetfüggőség jelenségét először 1995-ben Kimberly Young fogalmazta meg, a szakma azonban – arra hivatkozva, hogy az internet, akárcsak a rádió, egy kommunikációs eszköz – elutasította a pittsburghi pszichológus elméletét. Az ideggyógyászok később mégis kimutatták, hogy a túlzott internethasználat neurológiai elváltozásokat okoz. Kimberly nyolc tünetet sorakoztatott fel – az internettel való intenzív foglalkozás, azaz az illető sokszor gondol az előző és a jövőbeli internetezésre; hazudozás a családtagoknak a világhálón töltött időről; a virtuális valóságba való menekülés a problémák elől; fontos kapcsolatok, a munka és a tanulmányi lehetőségek veszélybe kerülése; a netezésre szánt idő fölötti kontroll elvesztése; egyre több neten töltött idő igénylése, azaz növekvő tolerancia a „szerrel” szemben; egyéb érdeklődési területek beszűkülése; sikertelen erőfeszítés az internethasználat idejének csökkentésére –, amelyekből öt tünet együttes megléte függőségre utal.
Pattanásmentes, örök kirándulók
A számítógépes játékok fizikai, a Facebook és a hasonló közösségi oldalak pszichikai függőséget okoznak. Ez utóbbi a személyiség átformálódásával is járhat. A felhasználó ideális önmagát és saját tökéletes világát hozza létre az interneten – a virtuális térben például hosszú szőke haja van, nincsenek pattanásai és mindig csak kirándul –, az pedig, hogy az ideális én és a valóság távol kerül egymástól, frusztrációt okoz – fejtette ki Molnár Andrea-Zsuzsánna.
W. Szabó Péter egy extrém esettel, a három hónapos Dylan Lee Edmondson tragédiájával támasztotta alá az elhangzottakat. Dylan
a Facebook legfiatalabb áldozatának számít, internetfüggő anyja ugyanis halálra rázta, amikor a csecsemő sírásával megzavarta a „szer” használatában.
A saját fiók biztonsága
Az est moderátora a továbbiakban korosztály-specifikus megoldásokat kínált a páréves és nagyobb felhasználók biztonságos navigálása érdekében. Mivel az ötéves és annál fiatalabb gyermekek leggyakrabban a You Tube-ot használják, jó lenne, ha saját felhasználói fiókkal és az ehhez szükséges e-mail-címmel rendelkeznének, még akkor is, ha virtuális postaládájukat, fiókjukat a szülő kezeli. Ez azért fontos, mert így a kisgyermek nem kapja meg a szülő videonézési szokásaiból következő, nem a korosztályának megfelelő tartalmak ajánlásait. A virtuális játékok kapcsán a játék dobozán található korosztály szerinti besorolásra kell elsősorban figyelmet szentelni, de arról sem szabad megfeledkezni, hogy bizonyos játékokat a még írástudatlan gyermekek is le tudnak tölteni a világhálóról.
A felnőtt-tartalmak iránti érdeklődés már 6 év fölött jelentkezhet, mivel azonban ezeket a tartalmakat ebben a korban még nem képesek értelmezni és feldolgozni, lelkileg sérülhetnek a tilosban szörfözők. Ennek kapcsán is a tiltó helyett a monitorozó megoldás a helyes – szögezte le W. Szabó Péter, majd hangsúlyozta, mennyire fontos, hogy a gyerek keresési előzményeiben tiltott tartalmakra bukkanó szülő megbeszélje csemetéjével a történtek miértjét.
A láthatatlanság illúziója
A 13 év fölötti serdülők olyan digitális jártassággal rendelkezhetnek, amelyről a szülő nem tud, például gyakorlott használói lehetnek a Photoshop programnak. Az ilyen virtuális eszközök veszélyeit mindenképpen tudatosítani kell a fiatalokban – hangsúlyozta Molnár Andrea-Zsuzsánna, aki saját szakmai tapasztalattal támasztotta alá a gondolatot.
Egy 12 éves gyermek jó ötletnek találta, hogy önmagáról meztelen fotót készítsen, és azt elküldje egy osztálytársának, aki megígérte, hogy a fotót nem küldi tovább. Persze, a kép rövid időn belül bejárta a világhálót. Ezt követően a gyerek nem akart többet iskolába menni. A pszichológus azt hitte, okult a történtekből, az eset azonban három hónap múlva megismétlődött.
– A szülőnek fontos szerepe van a gyermek internetes kultúrájának alakulásában. A felnőttek közül is sokan úgy gondolják, hogy a világhálón láthatatlanok, és így a gyerekek is biztonságban érzik magukat a neten, amíg meg nem kapják az első zsaroló levelet – hangzott el az eszmecsere talán egyik legfontosabb gondolata.
Az együttlétet lezáró közönségkérdések előtt W. Szabó Péter egy ötpontos akciótervet ismertetett, melynek első lépése a gyermek virtuális jelenlétének, az interneten töltött idő minőségének és mennyiségének szülői észlelése. A második lépés a tudatosítás, azaz a függőség kialakulását megelőző konkrét lépések megfogalmazása, majd a biztonsági intézkedések meghozása – pl. saját felhasználói fiók – és a digitális lábnyom, vagyis a virtuális térben való törölhetetlenség tudatosítása. Ötödik lépésként a szülő alternatívát kínálhat gyerme-kének, például társasjátékozni hívhatja, sportolni viheti vagy egyéb közös tevékenységekkel csábíthatja el a virtualitás útvesztőiből.
