Tiltakoztak a mentőszolgálatok alkalmazottai

Egy országos megmozdulás keretében csütörtökön délelőtt egyórás tiltakozó akcióba kezdtek a Maros Megyei Mentőszolgálat alkalmazottai. A mentőszolgálatoknál dolgozó személyzet a január 1-től életbe lépő bércsökkentési intézkedéseket kifogásolja, ugyanakkor a járműpark elavult állapotára, az akut munkaerőhiányra is fel akarták hívni a figyelmet. A tiltakozás ellenére a mentősök ez idő alatt is ellátták a feladatukat, ha riasztás érkezett, azonnal indult az autó a beteghez. 

Csütörtökön 11-12 óra között országszerte tiltakoztak a mentőszolgálatok foglalkoztatottjai. A Maros Megyei Mentőszolgálat alkalmazottait tömörítő szakszervezet elnöke, Magyary Árpád lapunk érdeklődésére kifejtette, a tiltakozásnak három oka van: egyik a 2017. évi 153-as törvény alkalmazása, ami ha január 1-től életbe lép, az egészségügyi személyzet jövedelmének a csökkenéséhez vezet. 

A szakszervezeti elnök hangsúlyozta, nem az alapfizetés csökken, hanem a jövedelem. Ígéret volt arra, hogy az alapfizetést megnövelik, viszont a pótlékokat, különféle juttatásokat drasztikusan lecsökkentenék, a jelenlegi hetven-nyolcvan százalékról harminc százalékra, ami jelentős jövedelemcsökkenést eredményezne. Ugyanakkor január 1-től december 1-ig nem kapnának ételjegyeket az alkalmazottak, illetve 2007-től az irodai személyzet egy ötvenszázalékos pótlékban részesült, amit szintén eltörölnének. – Ha a 153-as törvényt a jelenlegi formában életbe léptetik, számításaink szerint változóan, pár százaléktól negyven-ötven százalékig elmenően csökkenne a munkatársak jövedelme – mutatott rá a szakszervezet elnöke. 

A mentőszolgálatoknál dolgozók elégedetlenségének a további okai a mentőpark elavultsága, valamint a személyzet csekély létszáma, ami állandóan csökken, és nem tudják pótolni a kieső kollégákat. 

Magyary Árpád elmondta, a Maros Megyei Mentőszolgálatnál egy-két kivétellel az autók kilométerszáma igen nagy, és műszaki állapotuk is kifogásolnivaló. – Vannak járműveink, amelyek hat-hétszázezer kilométert futottak. Az utóbbi három-négy évben nem kaptunk új mentőkocsit. A személyzet létszámát illetően negyvenszázalékos a hiány, ha a jelenlegi létszámhoz még hozzátennénk nyolcvan-száz személyt, akkor mondhatnánk el, hogy rendben vagyunk. Nincs anyagi keret újabb alkalmazásokra, a Boc-kormány annak idején levágta a béreket, befagyasztotta az állásokat, és ez azóta így maradt, országos szinten háromezer posztot veszítettek el a mentőszolgálatok. A kormányok az évek során ígértek mentőautót, személyzetet, fűt-fát, beleértve a fizetésemelést is, de ezeket vagy egyáltalán, vagy pedig részben valósították csak meg. Ezért próbáljuk felhívni a kormányon lévő illetékesek figyelmét, hogy próbálják meg korrigálni a dolgokat. A tegnap volt is egy háromórás megbeszélés a szakszervezetekkel, és ennek ideje alatt a kormány képviselői elismerték, hogy a 153-as törvényt módosítani kellene, de semmi konkrétum nem történt ez irányban. Egyedüli dolog az, hogy jövő héten megpróbálnak találkozót összehívni, ugyanis kijelentettük, hogy október 5-től nagyobb méretű országos megmozdulásokkal próbáljuk meg hallatni a hangunkat. Reméljük, hogy a szerdai beszélgetés nyomán az illetékesek jobb belátásra térnek, és a jövő heti beszélgetésnek – ha sor kerül rá – számunkra kedvező finalitása lesz, mert a jelenlegi járműparkkal és ilyen kis létszámú személyzettel nem tudunk hosszú ideig működni – jelentette ki a szakszervezeti vezető. 

Érdeklődésünkre hozzátette, a csütörtöki tiltakozás a munkakapacitást nem érintette, a mentőszolgálat székhelyének udvarán a szabadnapos alkalmazottak gyűltek össze, és olyanok, akiknek két riasztás között nem volt sürgős elfoglaltságuk. 

– Olyan szolgálat vagyunk, ahol a tevékenység nem állhat le, hiszen a beteg nem hibás a kormány intézkedései miatt, és a törvény is kimondja, hogy a tiltakozás idején is a sürgősségeken kívül harminc százalékát biztosítani kell a tevékenységnek. Ezt sem tehetjük meg, hiszen nem tudjuk megválogatni, hogy mely hívásnak teszünk eleget, és melyiknek nem – fűzte hozzá Magyary Árpád.