Ha végigolvassuk a miniszterelnök hétfői nyilatkozatát a gazdaság újjáépítéséről, Ludovic Orban legfőképpen tervekről szól. „Készítünk, újjáépítünk, tervezünk, kidolgozunk, kigondolunk” – ilyen és ehhez hasonló szavak röpködnek. Az „egészséges alapokról újrainduló gazdaság” volt a kormányfői nyilatkozat témája, ennek kapcsán a konkrétum az, hogy eddig mintegy ötezer hitelt hagytak jóvá a kis- és közepes vállalatoknak (kkv-knak) az IMM Invest program keretében. Természetesen lehet, hogy jelentős végösszegű a kölcsön, ez azonban nem ajándék, időben ki kell termelniük és vissza kell fizetniük a cégeknek.
A kormányfő statisztikai adatokra hivatkozik, amikor azt mondja, hogy a gazdasági helyzet távolról sem olyan rossz, mint ahogy egyesek képzelik, hiszen az első negyedévben Románia gazdasága a legnagyobb növekedést regisztrálta. Mert – mondja – nem tiltották be az építkezéseket, a helyi érdekeltségű vagy kormányprogramokból finanszírozott beruházások folytatódtak az elmúlt időszakban, és ez volt a húzóágazat. A jó teljesítménynek ellentmond a nagyszámú cég, amely 9 hónapra felfüggesztette a banki törlesztőrészletet, a turizmus a padlón van, és mintegy 800 ezer munkanélküli keres új munkahelyet.
A kormány pedig – bő két hónapnyi rendkívüli állapot után – ott tart, hogy tervezi az intézkedéscsomagot. Annyit lehet tudni, hogy a fő hangsúly a beruházásokon, az innováción és a versenyképesség növelésén lesz, illetve, hogy óriási összegeket fognak fordítani a szállítási, energetikai és egészségügyi infrastruktúra fejlesztésére. A tervezeten dolgoznak. Ugyancsak intézkedéscsomag készül azoknak a hiteleknek a garantálására, amelyek nem az IMM Invest programban pályáznak, illetve állami támogatást nyújtanának a zöldmezős beruházásokra. A kkv-k megsegítésére 2 milliárd eurós „igazi” befektetési alapot hoznának létre, lengyel mintára (a lengyeleknek ugyanis van ilyen). És végezetül „gondolnak” a 800 ezer munkát kereső elbocsátott személy foglalkoztatására.
A gond az, hogy amíg a kormány gondolkozik, tervez és kidolgozza a terveit, a még működő vállalkozások is csődbe jutnak, az emberek külföldön igyekeznek munkát keresni. Az önkormányzatok próbálják felmérni a „károkat”, és ott segíteni, ahol szükség van a beavatkozásra. Lásd a Maros megyei önkormányzat által indított felmérést. Hogy a javaslatokból, amelyeket a kormánynak továbbítanak, mikor lesz valóság, nem tudni. Egyelőre kapkodás van, hiányzik egy összehangolt stratégia, miközben egyre jobban tetten érhetők a kampány jellegű nyilatkozatok.
