Két területen is előrelépést remélnek az illetékesek: egyrészt a drogjelenséggel szemben szeretnének intézményi szinten hatékonyan fellépni, másrészt az idősekkel kapcsolatos problémákkal foglalkoznának szakszerűbben. Mindkettő igen összetett, amire az elmúlt két évtizedben nem figyeltek oda kellőképpen. Bár próbálkozások voltak, a mostani adatok, elemzések eredményei azt mutatják, hogy nem túl sok sikerrel. Például a kábítószerfüggőknek a 2000-es évek elején tanácsadást biztosítottak, illetve a pszichiátriai klinikán amolyan elvonókúra-szerű ellátást hoztak létre. Túl sokat nem mediatizálták az eredményeket, páciens vélhetőleg nem sok volt. Bár a rendőrség bűnmegelőzési osztálya elég sűrűn szervezett tájékoztató kampányt, a rendőrök sem tartottak nagy drograzziákat, nem fogtak el dílereket, nagy mennyiségű kábítószert sem foglaltak le.
Az Országos Drogellenes Ügynökség legfrissebb felméréseinek adatai szerint Románia lakosságának 4,3 százaléka próbált ki már életében valamilyen tiltott szert, a 16 évesek 10 százaléka használt drogot valamikor élete során, márpedig ezek az adatok a kábítószer-fogyasztás jelentős elterjedésére utalnak a lakosság egésze és különösen a fiatalok körében. Abban, hogy itt tartunk, bizonyára közrejátszott a bizonytalankodás a jogszabályalkotásban, a komolyabb prevenciós, illetve a függőségben szenvedők kezelését lehetővé tevő programok hiánya. A liberálisok most kezdeményezik a kábítószerfüggőknek szánt detoxikáló és rehabilitációs központok létesítését a nyolc fejlesztési régióban, amelyek az Országos Drogellenes Ügynökség alárendeltségében működnének. A terv elfogadtatása, megvalósítása pénzigényes, és legfőképpen időigényes. Akárcsak az idősek életminőségének javítására javasolt intézkedések. A Romániai Aktív Idősödésért Intézet Egyesülete szerint Románia lakossága évről évre öregszik (az elöregedés éves üteme 20-30 százalékos), és 10 idős személy közül háromnak szükség esetén nincs kire támaszkodnia, az idősek 55 százaléka érzi magányosnak magát, sokuknak rossz az egészségi állapota, fizikailag és mentálisan egyaránt.
A drámainak nevezett helyzet a szakemberek szerint „egy adott ponton nagy nyomást fog gyakorolni a szociális, az egészségügyi és nyugdíjrendszerre, a közpolitikák rendszerére és az ország gazdaságára”. A javaslat: egy olyan országos ügynökség létrehozása, amely csak az idősekkel kapcsolatos problémákkal foglalkozzon, továbbá október 1-nek, az idősek nemzetközi napjának hivatalos munkaszüneti nappá nyilvánítása. Szintén időigényes terv, és nem igazán látjuk a kormánynak az elöregedő társadalom szociális kihívásaira megfogalmazott válaszait, a válaszként kidolgozott felelős demográfiai politikákat.
