Az országos közlekedési mestertervet a lehető „legkarcsúbbra” tervezték: az elkövetkező két évtizedben a tervek szerint 11 új autópályán közlekedhetünk.
Az országos közlekedési mestertervet a lehető „legkarcsúbbra” tervezték: az elkövetkező két évtizedben a tervek szerint 11 új autópályán közlekedhetünk. Hosszabbakon-rövidebbeken, majd kiderül. Hiszen ha az elmúlt évek tapasztalatából indulunk ki, jól látható, hogy a nagy tervek mifelénk igen gyakran füstbe mennek. Mint ahogy az idén is: a beharangozott 95 (hű de sok!) kilométer autópálya helyett mindössze 66-ot adnak át. A minap – kampányidőszakban avatták fel a 15 (!) kilométeres sztrádaszakaszt Lugos–Déva között.
Az illetékes hatóságok szerint jelenleg mintegy 700 kilométer autósztrádán lehet közlekedni Romániában, két éven belül még hozzáépítenek 300 kilométert. A szeptemberben elfogadott mestertervet megjelenítő térképen jól látható: a történelmi régiók autópályákkal való összekapcsolása még jó pár évet várat magára. Kétéves bontásban kiderül, autópályát legkevesebbet 2018-ban építenek, ennél többet 2020-ban, a legtöbbet pedig 2022-ben. 2036-ig 11 sztráda épülne összesen.
Egyes hírforrások azt emelik ki, hogy 2018-ra az Észak-Erdély autópálya Kolozsvár–Nagyvárad szakasza lesz teljesen kész, 2020-ra pedig megépítik a Craiova–Piteşti közötti utat (amit a Ford cég sürget), a Nagyszeben–Brassó, valamint a Németvásár–Jászvásár közötti autósztrádát, az elsőt Moldvában. Az autópályaszakaszok kivitelezésére a közbeszerzést a legtöbb esetben 2017–2018-ra tervezik, ami igencsak megkérdőjelezi a fent említett határidők betartását, tekintve, hogy egy-egy ilyen nagy értékű beruházás odaítélésére szervezett licitet szinte biztos, hogy megóvnak, perelnek stb., nem szólva a nyomvonal-változtatásokról, a kisajátítási folyamat miatti fennakadásokról. Hiszen csak a marosvásárhelyi terelőút esetében közel egy évig felfüggesztették a kivitelezést a területkisajátítások kapcsán indított perek miatt, a kerelőszentpáli, megközelítőleg 50 millió eurós hulladéktároló esetében jó pár évig eltartott az óvások miatti pereskedés. Az autópályák építése pedig eurómilliárdokba kerül, a tét tehát nagy. Ha visszaemlékszünk a volt kormányfő, Victor Ponta derűlátó, 2014 októberében tett kijelentésére, miszerint 2016-ban Marosvásárhelyről autópályán utazhatunk Biharkeresztesig – kétségeink megsokszorozódnak.
A kormány egy új, kizárólag az autópálya-építésekkel foglalkozó országos vállalat létrehozásáról is döntött (az Országos Útügyi és Autópálya-vállalat, a CNADR csupán az utak karbantartásával foglalkozna), ami a beruházásokat elvileg gyorsíthatná, de nem biztos, hogy új seprű jobban seper. Mint általában lenni szokott, egy új hatóság megalakítása, persze politikai alapon kinevezett vezetőséggel, elbonyolítja a folyamatokat. A fentiek alapján úgy véljük, nincs túl sok okunk az optimizmusra.
