Természetművészek a Művészetek Magtárában

Befejeződött a bódvaszilasi volt uradalmi magtár felújítása és újrahasznosítása; az 1,1 millió euróból elkészült Művészetek Magtára augusztus 17-én nyitja meg a kapuit, de már augusztus 7-étől látható a világ legnevesebb természetművészeit felvonultató első kiállítás.

Pokorny Attila munkája

Befejeződött a bódvaszilasi volt uradalmi magtár felújítása és újrahasznosítása; az 1,1 millió euróból elkészült Művészetek Magtára augusztus 17-én nyitja meg a kapuit, de már augusztus 7-étől látható a világ legnevesebb természetművészeit felvonultató első kiállítás.

Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság és a szádalmási ALMA-Centrum együttműködésében megvalósult beruházásban – a Magyarország–Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 keretén belül – két leromlott állapotú uradalmi magtár rekonstrukcióját végezték el mintegy kétmillió euró értékben. A bódvaszilasi, 1,1 millió euróból felújított magtár ad helyet Kelet-Európa első természetművészeti központjának.

A Művészetek Magtára 1500 négyzetméterén közönségfogadó tér, kiállítótér, konferenciaterem, valamint apartmanok kaptak helyet. Az intézményt augusztus 17-én Illés Zoltán, a magyar Vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára és Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár avatja fel.

Veress Balázs, az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság vezetője a budapesti Műcsarnokban tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta: feladataik közé tartozik nemcsak a természeti, hanem a kulturális értékek védelme, bemutatása is. Az igazgató emlékeztetett arra, hogy az Aggteleki Nemzeti Park területén két világörökségi védelemben részesült terület is található, a Baradla-barlangrendszer és a Tokaj-Hegyalja borvidék. Reményét fejezte ki, hogy a Művészetek Magtára valódi közösségi térré válik, valamint hogy általa sikerül néhány új munkahelyet is teremteni.

Erőss István, a Magyar Természetművészek Szövetségének vezetője megjegyezte: a természetművészet ugyan „idegenül csenghet” a magyar közönség fülében, ám szerinte ez az egyik legdinamikusabban fejlődő művészeti irányzat. „Egyre hangsúlyosabb a műteremből való kivonulás szándéka, gondoljunk csak a street artra, a helyspecifikus művészetre, a land artra” – fogalmazott a képzőművész.

Elmondta, hogy a Művészetek Magtárában nyíló első kiállításhoz természetművészeti szimpóziumot szerveztek, amelyre az irányzat legjelentősebb képviselőit hívták meg. Eljött Magyarországra az amerikai Alan Sonfist, a koreai Ko Szjung Hjun (Ko Seung-hyun), az iráni Ahmed Nadaljan (Ahmad Nadalian), a német Anke Mellin, de elfogadta a felkérést a magyar Bukta Imre is, valamint számos fiatal művész: Tajvanról Liu Po-csun (Liu Po-Chun), Erdélyből Pál Péter, Pokorny Attila, Magyarországról Szigeti Gábor Csongor és Takács Máté, Szlovákiából pedig Tomas Gugyela. Az augusztus 7-ig tartó szimpózium keretében a művészek helyben alkották meg a Művészetek Magtára gyűjteményének első darabjait.

Erőss István hozzátette: terveik szerint a szimpóziumot évente megrendezik majd, emellett hazai művészeket, fiatal alkotókat szeretnének bevonni a Művészetek Magtárában folyó munkába, tartanak workshopot, valamint bemutatkozó kiállításokat.

A természetművészet a hatvanas években indult, a környezettudatos gondolkodás kialakulásával egy időben. A természetművészek a természettel való harmóniára törekednek, a természet nem ábrázolási témaként jelenik meg náluk, hanem attitűdként. Alkotásaikban a művészek az adott környezetben fellelhető természetes anyagokat használják fel, így a létrejövő művek általában mulandóak. A természetművészek általában kerülik a gépi megmunkálást, főleg a kézműves technikákat alkalmazzák.

Az irányzat egyik legismertebb alakja Alan Sonfist, aki az MTI-nek a sajtótájékoztatón elmondta: a kiállításra kész tervvel érkezett. A New Yorkban élő művész Bódvaszilason öt oszlopot állít fel, amelyekbe hétköznapi anyagokat rak, faleveleket, fát, ruhaneműt, követ, illetve az utolsóba kimustrált elektronikai eszközöket. Mint fogalmazott, a műalkotás a természeti körforgást szimbolizálja.