A természet kalendáriuma X.

Margit. Jelentése gyöngy. Az ógörög Margareta magyarított formája. Július 13-i névnapjáról a mezőn dolgozó ember azt tartotta, hogy

Zivatarfelhők a Tordai hasadék fölött

Margit. Jelentése gyöngy. Az ógörög Margareta magyarított formája. Július 13-i névnapjáról a mezőn dolgozó ember azt tartotta, hogy

„Mérges Margit, mert áldást nem hoz.”

Színigaz, hogy a hónap közepével a Kárpát-medencében a nagy zivatarok ideje jön el. S addig ha nem sikerült a gabonák aratását befejezni, tetemes károkat okozhat.

A zivatarok lehetnek helyben keletkező hőzivatarok vagy szállított légtömegek által létrehozott frontzivatarok. Gyakorta a két típus keveredik egymással. Kialakulásuk annak eredménye, hogy a földfelszín egyenlőtlenül melegszik fel s melegíti maga felett a levegőt. A kitáguló levegőtömeg a párát magával rántja, s jut ez a légtömeg tetemes magasságokba. A mi vidékünkön nem ritka a 10 km magas zivatarfelhő sem. Benne a víz cseppekké fagy, a jégcseppek kezdenek lefelé esni, és attól függően, hogy milyen hőmérsékletű alsóbb légrétegeken haladnak át, vagy megolvadnak, vagy meghíznak. Az eredmény zápor vagy jégeső. De az is előfordul, hogy lefelé az esőcsepp vagy a jégszem elpárolog. Ilyenkor „nem éri a földet az eső lába”.

A vízcseppek s a jégkristályok súrlódásának, széttöredezésének eredménye az elektromos kisülés, a villám. Többnyire – gyakran fa alakúan elágazó – vonalas szerkezetű, de van felületi villám is, amely a felhők belsejében keletkezik. Ritkább jelenség a gömbvillám. A villámlás előtt ionizált légcsatorna jön létre, s ezen több villám is áthaladhat. Ugyanazon a kisülésben szállított töltésmennyiség mindössze 1-2 C, de a rövid kisülési idő miatt 30-40.000 amperes áramerősség lép fel. A villám 180　km/s sebességgel csap le.

Az ógörögöknél Zeusz tartotta kezében a villámokat. A germán mitológiában Donar főisten a villámok s mennydörgés ura. A magyar nép égből hulló tüzes köveknek tartja őket. Valamikor az ősember keze munkáját őrző csiszolt kőeszközöket vélték mennykőnek, s befalazták az épülő házba. Az ókori természetvizsgálók a levegő „gőzeinek” felrobbanásával magyarázták a villámokat. A XVIII. század természettudósai – Winkler, Lomonoszov s Franklin Benjamin, a villámhárító feltalálója – ismerték fel elektromos természetét.

Szent Péter görgeti hordóit – szőlőtermő vidékeken, a Nyárád s a Küküllők mentén a villámlást követő mennydörgést magyarázza így a nép. Oka a távoli zajhangok interferenciája (összecsengése). Minél közelebb csap le a villám, annál élesebb csattanást hallunk. A hang átlagban 333 m-t tesz meg másodpercenként a levegőben. Régi természetjáró trükk, hogy a villámlás után ha lassan számolni kezdünk: huszonegy, huszonkettő, huszonhárom…, minden harmadik szám egyenlő lesz egy km megtett úttal. (A huszon- kezdetű számnevek normál kimondási gyakorisága 1/3 mp.)

A nyári zivatar illata? A meleg eső megpaskolja a nyúlkapor, vadmurok, zsálya, poloskamag, menta vagy a bazsalikom lágy szárát, s kumarin szabadul fel. Ez ad, a villámláskor keletkezett ózonnal keveredve, erős bürökszagot.

„a viharvirág vad bürökszagától

megnehezül a hűlő levegő” – írja Áprily Lajos Viharfelhők-jében.

Amikor egy korty borban megérzed a nyári zápor illatát, a szőlőt ültető dédapád mosolygó szemébe nézel. Akár szivárványba.

Kedves Olvasóm, engedd meg, hogy ma a francia forradalomra emlékeztetve köszönjek el. Az első francia köztársaság naptára – a calendrier républicain – 1792. szeptember 22-én lépett életbe, de használatát Napóleon császár 1805-ben beszüntette.

Kelt 2012. július 14-én, Messidor (a latin messis „arat” szóból) havában.