A természet kalendáriuma (CXXV.)

Október 26. Dömötör napja. A juhosgazdák megolvasták a juhokat, s megszüntették vagy meghosszabbították a juhász szolgálatát.

Egy égerfácska kezdte a Szent Anna-tó felett

Mindszentek hava.

Októberben durvul a nyúl szőre, siess fáért az erdőre.

Juhászújévre puhává, simogatóvá szelídül a napsugár, elvesztette már nyári hevét.

Október 26. Dömötör napja. A juhosgazdák megolvasták a juhokat, s megszüntették vagy meghosszabbították a juhász szolgálatát.

Dömötör juhászt táncoltat.

A szólás találóan utal az elszámolás bökkenőire is. A juhásztor fejezte be az elszámolást, amelyre olykor az egész dömötörhét ráment.

Dömötör a keleti egyház szentje. Katonatisztként Thesszáliában szenvedett vértanúhalált. Tiszteletének hazai terjedését az is elősegítette, hogy a későbbi magyar föld szülötte.

Dicsőséges Szent Dömötör mártír támada Magyarországból, Szerémségnek tartományából és azon várasban születék, kit annak utána az ő szent nevére nevezének Száva Szent Demeternek.

– írja az Érdy-kódex.

Gótikus ábrázolásaiból csak az esztergomi Keresztény Múzeum (1490) és Zsidve evangélikus szász templomának (1508) egyik táblaképe maradt ránk.

Nem tudunk rá feleletet adni, hogyan, mikor lett Dömötör a juhászok védőszentjévé. De a dömötörözés, vagyis a juhoknak a legelőről való behajtása után tartott pásztormise a Kárpát-medence magyarok lakta területein mindenütt honos volt.

A Szent Korona bizánci részének összetartozó két zománcképén két katona szent, György és Dömötör látható. A jámbor néphit csodatevő erőt tulajdonított Dömötörnek: az oltalma alatt álló várost fehér lován ülve, olykor mennyei sereg élén, megvédi az ellenség támadásaitól. Hogy Dömötör katona szent volt, annak emlékezete a protestáns Erdélyben is élt. Kemény János, a későbbi fejedelem 1623-ban írja:

„Nincsen már a töröknek egyéb szent Demeter napja, hanem csak Bethlen Gábor napja. Akkor, amikor ő akarja, lészen az ő szent Demeter napjok...”

Ehhez Takáts Sándor piarista tanár, művelődéstörténész hozzáfűzi, hogy a törökök nálunk Dömötör napján, vagyis a hideg beálltával megszüntették a harcokat.

Kedvelt keresztnév volt évszázadokon át, főleg a szegedi és székely katolikus nép körében. A moldvai csángóság névkultuszát már az ortodoxia közelsége is magyarázza. Erről árulkodnak az arrafelé gyakori Dömötör, Demeter, Döme, Deme és Demse családnevek.

Az e nap táján fújó szélnek Ipolyi Arnold nagyváradi püspök, a magyar művészettörténet-kutatás egyik úttörője – dömötörszél nevét hallotta.

Dömötörszél borzolja a Gyilkos-tó vizét, a megdőlt fenyőcsonkok régenvolt lombjukról mesélnek.

Még szeptember elején lestem meg a Nagycsomád alatt az erdő lassú színeváltozását. Egy égerfácska kezdte a Szent Anna-tó fölött.

A virágos kőris már házam előtt folytatta. A felkelő nap első fénysugarainak csöndes rábeszélésére elengedte barnult leveleit. A szárnyaltan összetett levelek nyelüket vesztve fura, pörgő táncba kezdtek. Végtelen film: mintha az éppen most kikövezett templomfeljáró alatt is tovapörögnének. S mint varázsütésre, lassú táncra kél a tér sarkán ittfelejtett vackor égővörös lombja, a vadgesztenye levéltenyerei méregzöld szélű haloványbarnát, a vadrózsa kárminpirosat, a kis tölgy fakó sárgát kever a reggel fagyott kékjéhez. Őszi varázslatok csokra.

Ne haragudj. A rét deres volt,

a havasok nagyon lilák

s az erdő óriás vörös folt,

ne haragudj: nem volt virág.

De pusztakézzel mégse jöttem:

hol a halál nagyon zenél,

sziromtalan csokrot kötöttem,

piros bogyó, piros levél.

S most add a lelked: karcsú váza,

mely őrzi még a nyár borát –

s a hervadás vörös varázsa

most ráborítja bíborát.

Áprily Lajos Ajánlásával búcsúzom az Istenszékén idén a nyártól.

27-én, 1855-ben született Micsurin, több mint 300 új gyümölcsfajta nemesítője. Eredményeit a fokozatos akklimatizálás módszerével érte el. Aztán csináltak belőle a Szovjetunióban szovjet genetikust: félretanok szerzőjét. A mendeli genetika tagadásán alapuló, Liszenko által továbbfejlesztett, „hivatalos” marxista „micsurini biológia” rémuralma csak a hetvenes években ért véget.

A kertészek mára visszakapták a valaha élt egyik legnagyszerűbb növénynemesítőt.

E történet tanulságaival gazdagodva és gazdagítva, maradok kiváló tisztelettel:

Kiss Székely Zoltán

Kelt 2014-ben, amikor a Nap a Mérleg jegyébe lépett