Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Szent Dénes kezdi október második hetét. Párizs első vértanú püspökének sírja fölé emelték a francia királyok híres temetkezőhelyét, a Saint Denis-székesegyházat. A III. század közepén fejezték le, s legendája szerint a fejét a kezébe vette, s úgy ment a sírjába. A különös történet egy ősi kelta mítosz továbbélése: az erdőlakó Zöldember fejét hiába vágták le, azt hóna alá kapva elsétált. Az elpusztíthatatlan természet, az örök megújhodás patrónusa Dénes. Ünnepe a Kárpát-medence déli vidékein a szüret végére, október 9-re esik.
E hó közepén két világhírű orvos természettudósra emlékezünk.
13-án lesz 193 éve Rudolf Virchow születésének. A sejtkórtan megalapítójának biológiai alapelve – miszerint minden kórtani vizsgálódás alapja a sejtek közötti kapcsolatok felderítése kell legyen, mert az idegrendszer és a vérkeringés révén a sejtek mind kapcsolatban vannak egymással, összefüggő egészet alkotva – ma is helytálló. Felderítette okait az angolkórnak, a kretinizmusnak, elsőnek szolgált helyes magyarázattal a leukémiát, a trombózist, az embóliát s általában a fertőzést illetően. Etnográfiai és őstörténeti kutatásai mellett a trójai ásatások egyik vezéralakja volt. Polihisztor volt, az utolsók egyike. A Magyar Tudományos Akadémia 1873-ban választotta kültagjává.
15-én, 1564-ben halt meg a görög Zakintosz szigetén a németalföldi Andreas Vesalius, az emberi testről szóló egyik legfontosabb értekezés, a De humani corporis fabrica (Az emberi test működéséről) szerzője, a modern anatómia megteremtője. Fő műve volt az első olyan anatómiai összefoglaló, amely az emberi test modelljét helyezte előtérbe, és nagy hangsúlyt fektetett a boncolásra. Az emberi test belső kapcsolatait a szervek elhelyezkedésével magyarázta, ellentétben a korábbi anatómiai modellekkel. Híres orvoscsalád sarjaként, a Dózsa György-féle parasztfelkelés évében, 1514-ben született. Abban az időben a Galenus által írt könyvekből oktatták az orvostudományt, aki a Kr. u. 1-2. század ismereteit foglalta össze, és tudásának nagy részét állatok boncolásával szerezte. Vesalius Galenus tévedéseit felismerte, sőt Arisztotelész állításaival is vitába szállt. Az akkori orvosok bizony sokszor még az asztrológiát és más okkultista tanokat is belekevertek magyarázataikba. 1551-ben Salamancán az Inkvizíció maga elé idézte: azt vizsgálták, hogy módszerei – elsősorban a halottak boncolása összefér-e a keresztény vallásossággal. Habár a bizottság tisztázta Vesaliust, a támadások folytatódtak ellene. Négy évvel később – mindmáig a tudománytörténet egyik legképtelenebb története – leghevesebb bírálói megjelentettek egy „tudományos” cikket, amelyben azt állították, hogy az emberi test Galenus óta – mindössze tizenhárom évszázad alatt! – megváltozott, s nem szép dolog, hogy Vesalius meghazudtolja Galenust.
E napra esik Avilai Szent Teréz napja is. A Kárpát-medencében a Teréz név Mária Terézia uralkodása óta vált népszerűvé. A világirodalom egyik legnagyszerűbb írójának névünnepe a kései szüret kezdete is: Teréz-szedéskor már az aszúsodó szemeket szüretelik.
Hulló falevelek hónapja. Puha, simogató napsugár tücsökmuzsikát csal a rétre, de éjszaka vadvizek felett darvak ékje tart délnek, a fecskék még jóllaknak szúnyoggal mocsaras helyeken, elindultak a gólyák, szárcsák, bíbicek, seregélyek. Hóharmat lepi reggelenként a mezőt, de délre már páranyoma sincs.
Vénasszonyok nyara. Gyümölcsök érnek, s ha hosszan tart ez az időszak, sok gyümölcsfa megtréfálódik, s újból virágzani kezd, hosszú őszt ígér.
Ha ősszel másodszor virágoznak a gyümölcsfák, későn köszönt be a tél.
Bőséges gombászzsákmányra számíthatunk. Galambgombák ideje ez, de sok a gereben, s tömegével jelentkeznek a pereszkék, laskagombák. S a jó szemű gombászt néha szömörcsög (Phallus impudicus), pompás honi csillaggomba (Geastrum hungaricus) vagy éppen csodás káposztagomba (Sparassis sp.) örvendeztetheti meg a Maros menti lombhullató erdők kevésbé járt, most éppen lomját vesztő bozótosainak szélén.
Maradok kiváló tisztelettel:
Kiss Székely Zoltán
Kelt 2014-ben, hulló falevelek hónapjában