A természet kalendáriuma (CXLV.)

Egy tévedésemet javítandó kezdem a Kalendáriumot, kedves Olvasóm. A 2022-es napfogyatkozás csak Dél-Európa, Északkelet-Afrika, Közel-Kelet, Nyugat-Ázsia térségében lesz látható.

Napfogyatkozás 2015. 03. 20. 9.47 A következőre 60 évet kell várnunk

Egy tévedésemet javítandó kezdem a Kalendáriumot, kedves Olvasóm. A 2022-es napfogyatkozás csak Dél-Európa, Északkelet-Afrika, Közel-Kelet, Nyugat-Ázsia térségében lesz látható. A következő napfogyatkozás itt, a Kárpát-medencében csak 2075. július 13-án lesz. Gyönyörű, gyűrűs napfogyatkozás, fiatalabb olvasóim láthatják, megérhetik még.

Vajh a Népújság akkor is tudósíthatna erről!

Megkövetés fejében lássunk egy felvételt a mostaniról. Ferenczi Alpár fizika szakos tanárkollégám készítette.

A Németkalap alatt zöld áhítatba öltöznek a fák, bokrok, füvek. Ennyi árnyalata a zöldnek sehol máshol nem tobzódik, mint itt: smaragd és türkiz, ezüst és arany, sárgás és ibolyás, lenge ledér és komoly mélytüzű.

A fény megcsusszan március utolsó harmatán. Hűvös a reggel. Az erdőszél ködfátyola alig sejteti a napot.

Közmondások garmadája jut eszembe.

A márciusi ködös napok júniusban esőt és áradást hoznak.

Amennyi harmat hull márciusban, annyi dér lesz húsvét után.

Hűs kikelet, nedves nyár.

Vajh melyik igazul az idén?

A Trébely déli lejtőjén virágát bontja az első mandulafa. Janus Pannoniust idézi.

S íme, virágzik a mandulafácska merészen a télben,

Ám csodaszép rügyeit zúzmara fogja be majd!

Mandulafám, kicsi Phyllis, nincs még fecske e tájon,

Vagy hát oly nehezen vártad az ifjú Tavaszt?

Vajh 543 éve, Mátyás haragja elől Velence felé menekültében látott-e virágzó mandulafát a reneszánsz legnagyobb magyar költője? 1472. március 27-én tüdőbetegségben hunyt el Zágráb mellett, Medveváron.

29-én, virágvasárnap lesz 130 éve, hogy megszületett Szabadkán Kosztolányi Dezső. Még az első világégés előtt, 1912-ben írta az Áprilisi ezüst esőben:

Szeles, fehérlő délutánon,

mikor dalt hallasz messze, távol,

a tiszta, illatterhes égből

hull a napfényes, könnyű zápor.

Akáctömjén röpül a légben,

a lomb merengő, szűz fehérség,

kis, ideges lányok kacagnak,

veri az ördög a feleségét.

Nyílt arccal isszuk az esőt fel,

agyunkba rózsaszínű láz kap,

vékony, ezüst esőfonálon

fehér angyalkák citeráznak.

Piros a síró égnek arca,

s a lágy eső vígan pörög le,

mint fiatal, szelíd leányok

titkos szerelmű, enyhe könnye.

Ovidius kinyitja nekünk április kapuját – ő magyarázta egykor e hónap nevét az aprire=kinyitni szópárral –, s belépünk Szent György havába.

1675-ös kalendárium figyelmeztet:

Szent György zöldséggel

mindent megújít ezennel.

Szántóvas élesedik,

az kapa fényesedik.

Szeszélyes, szeles, mint április – mondjuk, s valóban a legváltozékonyabb hónap.

Áprilisban hét tél, hét nyár…

A derült csillagfényes éjszakákon gyakori a fagy. A keletről érkező szárazabb levegőtömegek keverednek az atlanti és a mediterrán frontokkal. Ennek eredménye a gyakori nagy hőugrás (napnyi idő alatti hőmérséklet-változás): hegyvidéken 14-15 °C, másutt akár 16-17 °C. A hidegfrontok a 600 méter feletti területeken gyakran havazást hoznak. Ilyenkor a hőmérő higanyszála -10 °C köré süllyedhet. De a verőfényes napokon akár 25-30 °C-os meleget is mérhetünk. Megérkeznek a meleg időre jellemző záporesők, zivatarok: a magasszintű bárányfelhők (cirrocumulus – vékony, fehér, önálló árnyék nélküli felhőpadok, amelyek majdnem kizárólag jégkristályokból állnak) a zivatarok közeledtét 8-12 órával előre jelzik.

És megjelenik az első szivárvány.

Aki először magyarázza meg tudományosan a szivárvány keletkezését, a fénytörés törvényének felfedezője, René Descartes francia filozófus, természetkutató és matematikus. Az 1596. március 31-én született Cartesius, a kétkedő, aki csak a bizonyítottat fogadta el valóságnak. A Cogito ergo sum, azaz: Gondolkodom, tehát vagyok a kartezianizmus alapeszméje. A kartezianizmust a test és a lélek szigorú dualizmusa és a racionalista matematikai módszer jellemzi. Magyarországi követője Apáczai Csere János volt.

Hegyvidéken járva áprilisban gyakorta kerülhetünk körülöttünk gomolygó felhők közé. A besütő nap rávetítheti a felhőkre az árnyékunkat, alakunk körül szivárványhoz hasonló színes körvonal jelenik meg ilyenkor, az apró vízcseppeken megtörő fény csodájaként. Ez a glóriajelenség. De mindezt csak akkor vehetjük észre, ha addig a pár pillanatig éppen hátat fordítunk a napnak… Hegyjáró babona, hogy aki meglátja saját árnyékát, az a hegyekben hal meg.

De ma a füttyös április járt lelkem kertjében, félrecsapott kalapban. Hamar jött, gyorsan távozott. Hajtják a szelek, a böjti szelek. S amerre nézett, virágbimbó bomlott, s menten lepke- és bogárhad lepte el a virághabos ágakat.

Idealizmus és anyagiság kettősségén elmélkedve, maradok kiváló tisztelettel:

Kiss Székely Zoltán

Kelt 2015-ben, virágvasárnap előtti pénteken, 299 esztendővel azután, hogy 1616-ban Bethlen Gábor szabad királyi városi rangra emelte Székely-Marosvásárhelyt