A március idusa utáni nem várt havazás idézteti bennem Farkas Árpád Alagutak a hóban című versét.
Itt a szívdobogás is halk havat olvaszt
Havaztam volna magam is –
de lám, hogy megeredt!
Hatalmas, vad pelyhekben hull a hó
a szülőföld felett.
A március idusa utáni nem várt havazás idézteti bennem Farkas Árpád Alagutak a hóban című versét. Igaz ugyan, hogy amikor először hallottam a hetvenes évek vége felé a román tévé magyar adásában, egy, ha jól emlékszem, csíkszeredai Kaláka-találkozóra az éppen betoppanó költőtől – arra az alkalomra írta, akkor és ott –, november volt.
Az akkori adások hanganyagát a tévé hangszórója elé állított kis Grundig kazettás magnómmal rögzítettem, s vittem tanítványaimnak meghallgatás végett Szőkefalvára, Balog János ökológus akadémikusnak a Kossuth rádióban akkoriban futó híres sorozata, A megsebzett bolygó anyagával együtt. Egyik kazetta évtizedeknyi ideig őrizte a költő … nyelvbotlását. Amikor ahhoz a sorhoz ért, hogy „itt a szívdobogás is havat olvaszt”, a havat szó elé egy alig hallható halk jelző is került. Nyomtatásban már nyomát sem leltem a szónak, ami akkor és ott, s azóta is békés havak jöttének jelzője lett nálam.
S íme, március derekán, a szinte hótalan tél után, itt ez a 20 centinyi hófehér halk palást. Befed rügyező ágat, virágba borult kora tavaszi erdőszegélyeket – hóvirágostól, csillagvirágostól, hunyorostól, madártejestől, tyúktaréjostól. Csak a kakasmandikók nem mocorognak még. Még a piliscsabai Makovecz Imre tervezte Stephaneum kupolája is fehér sipkát húzott magára, s csak a kora délutáni napfény csusszantotta le róla.
November volt akkor is, amikor először láttam, hallottam Farkas Árpádot. Makovecz példaképét, a 85 éves Kós Károlyt köszöntöttük Vásárhelyt. A Kultúrpalota nagytermében a kakasülőre éppenhogy betuszkolódtunk. Annyian voltunk, hogy még a csilláron is lógtak... volna, ha tehették volna. Azóta sem láttam akkora tömeget ott egybegyűlve. Akkor mondta volt magyartanárnőnk, Zoltán Ildikó, hogy na, fiúk, azt a vékony magasat figyeljétek. Ő, aki sokra hivatott az erdélyi költészetben. 1968-at írtak akkor. Épp akkor jelent meg, egy évre a Vitorla-ének antológia után, első verseskötete a Forrás sorozatban, a Másnapos ének.
Öt évvel későbbi A szembejövőnek versében volt alkalma Kós Károlyt újólag köszönteni 90. születésenapján:
Jöttél patamorajt túlkiáltó szónak,
zsuppot rakni megrokkanó hónak,
tornyot szétzüllött harangszónak.
Jöttél szelet állni – széledőkkel szembe,
boka-harapdáló
történelemben.
234 éve, 1784. március 27-én megszületett Csomakőrösön Kőrösi Csoma Sándor, saját szavaival: székely-magyar Erdélyből, azaz „Siculo-Hungarian of Transylvania”.
Tudós csavargó voltam mindig, s vittem
nyakamban zacskónyit az omló anyaföldből,
s hogy elkevert a szél itt Dardzsilingben,
már hallom, hogy a szívemen dörömböl,
bújt, és jönnek lassú méltósággal értem
krumpliföldek, rétek, karcsú fák.
Töri szívemet, s szívem is e népet,
mely annyit bolygott vélem – s otthon lelt hazát.
– adta a vallomás szavait Kőrösi Csoma Sándor szájába Farkas Árpád a Jegenyekörben.
177 éve, 1840. március 26-án készítette el az első sikeres fotót a Holdról John W. Draper angol tudós, ezzel megteremtve az asztrofotózást.
173 éve, 1845. március 27-én született Wilhelm Konrad Röntgen. Korszakalkotó felfedezése miatt elsőként, 1901-ben ő kapta meg a fizikai Nobel-díjat. Az ő nevét viseli a besugárzási dózis alapegysége.
105 éve, 1912. március 29-én a Déli-sarkról azt másodikként meghódító, s onnan visszatérő Robert Falcon Scott kapitány és társai életüket vesztették. A dátumot Scott naplójába tett utolsó saját kezű bejegyzésének alapján feltételezhetjük.
43 éve, 1975. március 24-én szakadt meg a kapcsolat a Mariner–10-zel. Az űrszonda elsőként közelítette meg a Merkúrt. Az 1973. november 3-án a Cape Canaveralról felszálló űrszonda a Vénuszról 4165, a Merkúrról 1116 nagy felbontású felvételt készített. Négy Merkúr-évnyit időzve a legkisebb bolygó közelében, miközben megperdült néhányszor a Nap körül is – a Merkúron egy év közelítően 88 földi napig tart –, feltérképezte a bolygó felszínének 45%-át.
29 éve, 1989. március 24-én futott zátonyra az Exxon Valdez tankhajó. Az alaszkai William herceg-szorosnál bekövetkezett balesete során a hajóból 42 millió liter nyersolaj került a tengerbe, mely minden idők egyik legnagyobb környezeti katasztrófáját okozta. 1300 négyzetkilométernyi területet szennyezett be, vastag olajréteggel borítva több száz kilométernyi tengerpartot. A becslések szerint legalább 200 ezer élőlény: tengeri madár, fókák és más emlősök, számtalan hal pusztult el a szennyezés következtében néhány nap alatt. Az olaj tönkretette a költöző madarak állandó költőhelyeit is. Szakemberek szerint hetven évig is eltarthat, amíg az alaszkai madárvilág a katasztrófa előtti szintre visszakerül.
12 éve, 2006. március 27-én halt meg Stanislaw Lem, a tudományos-fantasztikus irodalom – szerintem – legnagyobbika. Regényei – az Asztronauták, a Magellán-felhő, a Solaris, a Pirx pilóta kalandjai – mellett legismertebb műve a Summa Technologiae. Munkáiban gyakran bocsátkozik filozófiai spekulációkba a technológiáról, az intelligencia természetéről, a kétoldalú kommunikáció és a kölcsönös megértés nehézségeiről vagy az emberi korlátokról és az emberiség világegyetemben elfoglalt helyéről.
Nyolc éve, 2009. március 26-án indult második útjára, a Nemzetközi Űrállomásra ifj. Simonyi Károly. Most, hogy e sorokat írom, döbbenek (s remélem, döbbentek) rá, hogy az őáltala fejlesztett Wordöt használom a számítógépemen. Neki tulajdonítjuk a szövegszerkesztőt s a táblázatkezelő Excel programok fejlesztését. Először 2007 áprilisában, másodszor 2009. március 26-ától április 8-áig járt a Nemzetközi Űrállomáson. Ő a második magyar űrhajós, egyben az ötödik és hetedik űrturista is. Az űrállomáson többféle kutatómunkát végzett. Többek között a mélyen húzódó emberi izmok sorvadását vizsgálta a súlytalanság állapotában, tanulmányozta az űrállomáson élő mikroorganizmusok fajtáit, s a PILLE-ISS elnevezésű programban a saját magát érő kozmikus sugárterhelést mérte a magyar gyártmányú Pille dózismérővel.
2009-es útján az űrállomás fedélzetéről március 29-én lépett kapcsolatba a budapesti Műegyetemi Rádióklubbal és az első magyar műholdat építő diákokkal. Kérésként fogalmazódott meg akkor, hogy magyar szó is hangozzon el a Nemzetközi Űrállomásról. Ő Az ember tragédiájának az űrben játszódó 13. jelenetéből Ádám szavával izent:
A cél voltaképp mi is?
A cél, megszűnte a dicső csatának,
A cél halál, az élet küzdelem,
S az ember célja e küzdés maga.
– Azt hiszem, hogy ezek a szavak Madáchtól nagyon fontosak voltak mindig, és nagyon fontosak lesznek a jövőben is… – toldotta meg.
Kilenc napja, 76 éves korában elhunyt Stephen Hawking. A brit tudóst legtöbben a fekete lyukakkal és a relativitáselmélettel kapcsolatos újszerű munkájáról ismerték. Számos tudománynépszerűsítő könyvet is írt. Az idő rövid története című könyve több mint tízmillió példányban jelent meg. 2016 szeptemberében 375 tudóstársával együtt nyílt levelet írt az akkor még csak elnökjelölt Donald Trumpnak, amiért ki akar lépni a párizsi klímaegyezményből. Mint tudjuk, ez azóta már megtörtént… A tudós egy korábbi interjújában arról beszélt, ha az emberiség túléli az elkövetkező 200 évet, és megtanul az űrben lakni, akkor fényes jövő elé nézünk.
Hol hát az Ember helye ebben az életet rejtő univerzumban? Sokan sokféleképpen próbálkoznak a válaszadással.
Farkas Árpád pedig a magyarság helyét keresi benne.
Mondják, hogy március havában megfürödni megszépít.
S mi történik, Mikor az öregemberek mosakodnak?
Március 15-én az Országház kupolatermében, a Szent Korona előtt adták át a Kossuth- és Széchenyi-díjakat. Április 4-én lesz – még csak – 74 éves a Kossuth-díj idei egyik kitüntetettje, Farkas Árpád.
A Dúdolójában mint patyolat hólében, vagy mint hűs, tiszta forrás vizében mosdanék, újra és újra:
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
