A természet kalendáriuma (CCLXXXI.)

Öreg császárkörte az udvar sarkában. Régóta megtűrtje a háznak. Ha hoz is termést, keveset s aprót. De évről évre édesebbek kikínlódott gyümölcsei: úgy őrzik a nyár emlékét, mint utolsó kincsüket. Lassú tűzben égő levelei kitartóan kapaszkodnak a gallyakhoz, óva a jövő év rügyeit. Túl akarják élni az első hóharmatot. S aztán a másodikat. A sokadikat. Sanyargathatja hideg, apró szemű eső, rájuk telepedhet hajnali köd, vagy halihózhat fölöttük a néha a délelőtti órákra kikékülő novemberi ég, nem hagyják magukat. Régóta nem egyenszínűek már, mint nyáron voltak fénylő, sötétzöld ruháikban. Mindegyik másképp öregszik. Sebeiket, mit párnáspenész gomba támadása, molylepkehernyó rágása, eltévedt gubacsdarázs fullánkos tojócsöve, vagy csak a szomszéd fenyőfa tűje ejtett rajtuk, büszkén hordozzák. S a behegedt sebek egyen-egyenként más-más színekkel sajdulnak lassan az elmúlásba. A borostyán a nyáron újra felkapaszkodott a famatuzsálem repedezett törzsén, mely kidőlni látszik. De nem hagyja magát. Már csak ilyenek a vén körtefák. Konokul őrzik emlékeiket.

Indulok én is régiek emlékeinek úttalan útjain. Ha kedved szottyant rá, tarts velem, kedves Olvasóm.

354 éve, 1663. november 18-án született Köleséri Sámuel természettudós. Református lelkész fiaként, a debreceni kollégium elvégzése után Teleki Mihály, Erdély kancellárjának anyagi támogatásával Hollandiában tanult. Nagyszebenben orvosként telepedett le. Minden szabadidejét Erdély ásványkincsei megismerésének szentelte. Figyelme a bányászat felé fordult, rövidesen országosan jeles szakembere lett. Olyannyira, hogy 1700-ban az erdélyi bányászat felügyelőjévé nevezte ki I. Lipót császár, aki épp akkor határozta el, hogy Erdély elhanyagolt arany- és ezüstbányászatát nyereségessé teszi. Köleséri munkája eredményeként az erdélyi bányászat néhány évtized után valóban fellendült, és Aranyosbánya (Offenbánya) beváltotta a hozzá fűzött reményt. Mindeközben 1717-ben Nagyszebenben latin nyelven megjelent Erdély bányászatáról írott műve, az Auraria Romano-Dacica (A római-dáciai aranybánya). Ez a magyar bányászat első jelentős alkotása. Hogy a londoni Royal Society első magyar tagjának választotta, e műnek is jelentős szerepe volt.

244 éve, 1773. november 17-én született Csokonai Vitéz Mihály. Az ősz című versében írta volt:

 

Ősszel minden plánták, a víg kikeletnek

Díszei, sárgulva porba temettetnek.

A madarak, melyek a bársony reggelnek

Új óráin ékes hangon énekelnek,

Már régen véletlen egy seregbe gyűltek

S csattogó szárnyakkal tőlünk elrepültek.

Mások, melyeket a fészekbe raktanak,

Elaltató, meleg kebelébe vannak,

Hol a természetnek gondviselő atyja

Azokat az álom mákjával nyugtatja.

Az erdők bársonyi már, a zöld levelek

Lehullván, a szelek játszadoznak velek (…)

 

Tíz évvel később, 1783. november 21-én kezdődött az emberi repülés története. Jean-Francois Pilátre de Rozier fizikus és Francois d’Arlandes márki 12 km-es utat tettek meg a Montgolfier testvérek hőlégballonjával.

Öt év s két hétre Széchenyi István híres pozsonyi országgyűlési felajánlása után, 187 éve, 1830. november 17-én tartotta alakuló ülését a Magyar Tudományos Akadémia. Rendes taggá választották azt a Vörösmarty Mihályt is, akinek előkelő szerep jutott az akadémia korai munkásságában.

 

(…) Őszre kerülünk már, mely csak változni szokott bár,

Mégis hasznos üdő, mert hoza jókat elő.

A szőllő tőkék meg lévén rakva fejekkel,

A vagyonost hozzák nem kis örömbe kivált.

Végre a szőllő lév hordókba töltetik, és itt

Tisztán megforrván, bor nevezetre kerül.

Mindeneket most már télre készítve behordnak (…)

 

Még 1816-ban írta volt e sorokat Az őszről. 162 éve, 1855. november 11-én halt meg. Temetése nemzeti gyászünnep volt.

161 éve, egy évre rá, 1856. november 11-én követte őt az örökkévalóságba Bolyai Farkas. Azt kérte, hogy a temetésén se pap, se gyászbeszéd ne legyen, sírja fölé almafát ültessenek. Vén pónyikja őrzi ma is álmát.

 

Hull a levél – szól a régi nóta! Megsiratjuk minden elmúláskor a hervadt virágot, a hulló levelet, de mindig van új, fájó sejtelmünk, új könnyünk, mikor meg-megzizeg a hervadó virág, a bujdosó, száraz falevél. Az áldott nap mit tud a mi bánatunkról? Ráragyog a pusztuló ligetre, kacérkodik a hervadással. Ő örök ragyogás, örök szeretet. Kicsalja a zöldellő rügyet, mit tehet róla, ha sorsa hervadás?... Járunk a száraz falevél zizegő szőnyegén. Letiporjuk a lehulló virágot, hiszen a sorsa úgyis csak az lesz. Virágnak, ha hervadt, emléknek, ha régi, ugyanaz a sorsa: megsiratjuk... félredobjuk. A nap, az áldott nap csak nevet, csak mosolyog; mit tud ő arról, hogy ilyen kicsinyes dolgok miatt fáj, sajog a szívünk?... 

 

Ady Endre Őszi napsugár glosszája a Debreczeni Reggeli Újság 1898. október 25-i számában látott nyomdafestéket. Ő maga 140 éve, 1877. november 22-én látta meg az örök nap áldott sugarát. 131 éve, 1886. november 18-án született Vendl Aladár Ditróban. Előbb természetrajz-kémia szakot végzett, majd 1912-től a Földtani Intézet geológusa lett. Az I. világháború alatt hadifogságba került, s mire visszatért az orosz fogságból, szülővárosát már határ választotta el munkahelyétől. Geológusként a magyarországi üledékes kőzeteket tárta fel. S másik két erdélyi születésű geológussal, Papp Simonnal és Pávai Vajna Ferenccel a magyar szénhidrogén-kutatás úttörői voltak.

115 éve, 1902. november 17-én született Wigner Jenő Nobel-díjas fizikus, vegyész, az atombomba egyik fejlesztője. 1930-ban a princetoni egyetemre került. Szilárd Leóval és Teller Edével együtt ő győzte meg Albert Einsteint és rajta keresztül az amerikai elnököt az atombomba-kutatások fontosságáról. A háború idején Enrico Fermivel dolgozott együtt az első láncreakció megvalósításán, és a kvantummechanika területén is fontos kísérleteket végzett. Az atommagok és az elemi részek elméletének fejlesztéséért 1963-ban kapott fizikai Nobel-díjat. A Magyar Tudományos Akadémia 1988-ban választotta tiszteletbeli tagjává.

73 éve, 1944. november 22-én meghalt sir Arthur Stanley Eddington angol asztrofizikus, aki 1919-ben elsőként igazolta, a fény Nap melletti elhajlását megfigyelve, Einstein általános relativitáselméletét.

48 éve, 1969. november 18-án szálltak le a Holdon az Apollo-12 holdkompjának űrhajósai, Charles Conrad és Alan Bean. Másodikként jártak a Holdon, a Viharok óceánjában szálltak le.

Évre rá, 1970. november 17-én a Luna-17 szovjet űrhajó a Holdra bocsátotta az első holdjárművet, a Lunahod-1-et. Ez volt az első Földről irányított mozgó kísérleti állomás idegen bolygón.

16 éve, 2001 óta, november 19. a WC világnapja. Sic transit gloria mundi? Nem éppen erről van szó! A Toalett Világszervezet 53 országot tömörít. E nappal a jobb higiénia fontosságára kívánják felhívni a világ figyelmét. Bár becsléseik szerint 1600 óta léteznek vízöblítéses WC-k, de világszerte 2,5 milliárd ember nem tud megfelelően toalettet használni. Évente 200 millió tonna begyűjtés és szennyvízkezelés nélkül maradó humán hulladék keletkezik, amely szennyezi a környezetet és milliókat tesz ki betegségnek. S miközben a világ egyik felén a vízöblítéses WC hiánya okoz problémát, a fejlettebb országokban már a víztakarékosság a kérdés. Errefelé azt kellene megoldani, hogy ne az ivóvízkészleteket pazaroljuk az öblítésére.

Szkeptikus kutatók előrejelzése szerint évszázadunk az ivóvízkészletekért kirobbanó háborúk évszázada lesz. Ennek előjelei már mutatkoznak. A Kárpát-medence szennyezetlen vízkészletei meghatározóak lesznek tágabb szülőföldünk életében – minden vonatkozásban.

Annak reményében, hogy ez több jót, mint rosszat hoz majd utódaink életében, maradok kiváló tisztelettel. 

Kelt 2017-ben, a vadon élő állatok, a termékenység, az egészség és a bőség római istennőjének, Feroniának az ünnepnapján