Kányádi Sándor Kánikulájában induljunk július második hetének.
A római naptárban a hónap eredetileg a fantáziátlan Quintilis (ötödik) nevet viselte. Kr. e. 44-ben Marcus Antonius hízelgő javaslatára nevezték el júliusnak e hónap szülöttéről, a naptárat megreformáló Julius Caesarról.
Miközben e júliusi kánikulában elmerülünk, néhány természettudomány-történeti évszámot sorakoztatnék egymás mellé, annak reményében, hogy mielőtt kánikulával küszködő patakocska cérnavékony vizeként szétszakadozna a felejtés kemény fényverésében, avagy felitatódna közöny-bivalyok szőrén, odacsurran hűsítőn értelmünk megmaradás-pitvarára.
541 éve, 1476. július 6-án Rómában meghalt Johannes Müller Regiomontanus német matematikus, csillagász. Két évvel azelőtt IV. Sixtus pápa, értesülve munkásságáról, Rómába hívta, hogy a naptárreformban közreműködjék. Még 1467-ben csábította Magyarországra Vitéz János esztergomi érsek. Mátyás király udvarában a Corvina könyvtár görög kéziratait rendezte. Itt írta Ephemerides című csillagászati művét, amelyet Kolumbusz is felhasznált felfedező útján. 1473-ban ő készítette az első olyan táblázatot, amely bármely időpontra meghatározza a Nap és a Hold egymáshoz viszonyított helyzetét. Ennek a földrajzi hosszúság meghatározásában volt fontos szerepe, különösen az éjszakai hajózásnál.
167 éve történt, hogy megalakult Magyarország egyik legrégebbi tudományos szervezete.
(…) 1850-ki Julius 6-dikán közgyűlés tartatott, melyben a társulat magát alakultnak nyilvánította; …ugyanezen gyűlésen elnökül Kubinyi Ágoston, titoknokul Kováts Gyula …urak választattak meg… Ezen ténnyel végződik a magyarhoni földtani társulat keletkezésének története… – olvasható az alapítása óta folyamatosan működő Magyarhoni Földtani Társulat első, 1852-es jelentésében. Szerkesztője a marosvásárhelyi református kollégium egykori diákja, a hazai paleobotanika megalapozója, Kováts Gyula volt.
121 éve, 1896. július 12-én halt meg Kolozsváron a lugosi születésű Kanitz Ágoston flórakutató. A már híres botanikus 1869-ben a magyaróvári Gazdasági Akadémia tanára lett. Ő tanított itt először magyar nyelven természetrajzot. 1872-ben az akkor felállított kolozsvári egyetem növénytani tanszékének lett a tanára. 1877 és 1892 között szerkesztette az általa indított első magyar botanikai folyóiratot, a Magyar Növénytani Lapokat.
120 éve, 1897. július 6-án született Kolozsvárt Kol Erzsébet algológus, kriobiológus. Már Trianon után, 1924-ben a Szegedre áttelepült Ferenc József Tudományegyetemen szerzett oklevelet. Az egyetem Általános Növénytani Tanszékén dolgozott. Fő kutatási területe a havon és jégen élő algák tanulmányozása volt. 1930-ban alkalma nyílott megismerni Észak-Amerika hómezőinek és gleccsereinek mikrovegetációját. Sorban jelentek meg munkái Észak-Amerika hóalgáiról, Alaszka gleccsereiről, a Yellowstone Nemzeti Park zöld haváról. Aztán 1940 és 1948 között szülővárosában, a Kolozsvárra visszatelepült Ferenc József Tudományegyetemen, majd a Bolyai Tudományegyetemen tanított. 1948-ban került a budapesti Nemzeti Múzeum Növénytárába, miután Győrffy István professzorral együtt el kellett hagynia szülővárosát. Értékes élőalga-gyűjteményét szinte szökve, a hátán vitte át a határon. (Párhuzamos történet az övé a Székelyudvarhelyen született Soó Rezsőével.) 1948 után már itt jelentek meg közleményei a Kárpátok, az Alpok, a Pirin- és Rila-hegység, Albánia és Görögország hóalgáiról. Algagyűjteménye és mikrofotográfiái a múzeum egyedülálló ritkaságai. 1980-ban halt meg Budapesten.
48 éve, 1969. július 11-én halt meg id. Balogh Ernő geológus. A kolozsvári egyetemen tanult. 1906-ban doktorált, majd 1907-14-ben az egyetem ásványföldtani intézetében tanársegéd volt. 1919-ben a gyergyószentmiklósi gimnáziumban, majd 1920-1940 között a kolozsvári Marianumban a természetrajz és földrajz tanára. Egyidejűleg az Erdélyi Múzeum Egyesület természettudományi szakosztályának titkára, majd elnöke és az Erdélyi Kárpát Egyesület elnöke. A Bolyai Tudományegyetem megszervezése után az ásvány-kőzettani tanszék tanára nyugdíjazásáig. Elsősorban mineralógus volt, de jelentős szpeológiai munkássága is. Keveset publikálhatott. Halálának évében jelent meg Cseppkővilág című tudománynépszerűsítő műve Bukarestben. Előtte egy évvel, 1968 nyarán egykori kolozsvári diákja, Hóhágyi Eleonóra biológiatanárunk kérésére tudományos alapossággal áttekintette a Bolyai líceum ásvány- és kőzetgyűjteményét. (A felekezeti középiskolák egykor híres természettudományos gyűjteményeinek kifosztása idején kis gát volt ez a pusztító lopásáradattal szemben.) Azóta sem vizsgálta senki komolyabban a megmaradt ásványtár anyagát. Mint bolyais diák, s unokájának barátja, még alkalmam volt őt látni munka közben.
47 éve, 1970. július 11-én halt meg Egyed László geofizikus. 1914. február 12-én született Fogarason, elemi iskoláit ott végezte, a középiskolát is Fogarason kezdte, de már a budapesti Lónyai utcai református gimnáziumban érettségizett.
Világszerte elsősorban a Föld tágulására vonatkozó elméletéről ismert. A földtágulási elmélet a globális lemeztektonika-elmélet kiegészítő modellje. Egyed a Föld tágulását évente 1 mm-re tette (500 km a kambrium óta). Beválasztották a Nemzetközi Űrkutatási Bizottság héttagú elnökségébe. Másik közismert elmélete a Föld vasmagos modelljének alternatívája. Az Egyed-féle vasmag nélküli modell nagyjából homogén összetételű Földet feltételez. A Föld mágneses mezejének létére nem kell vasból álló magot feltételezni, mivel az Egyed-féle modellben a magot plazmaállapotú, mozgó anyag alkotja, amely dinamóelven generál mágneses mezőt.
Mai természettudomány-történeti sétánk befejezéséül, visszatérve a Föld felszínére, ugyancsak Kányádi Sándort hívom segítségül. Nyár versével búcsúzom egy hét erejéig, kedves Olvasóm.
Ballag a Küküllő,
meg-megállva baktat,
szúnyogokat fogdos
a kicsi halaknak.
Vén bivaly módjára
olykor kedve szottyan
el-ellustálkodni
a nagy kanyarokban.
Sütteti a nappal
hosszasan a hátát.
Ha ott lennél, mélye
legmélyét is látnád.
Ám a lustasága
csak amolyan látszat.
Ilyenkor gyűjti be
illatát a nyárnak.
Aztán jön a szellő,
s csillagokig szárnyal
a nyári Küküllő
esti illatával.
Csillagokig szárnyaltatva magam is az emlékezés nyári illatait a megpihent vizek mélyet láttatni engedő vizétől, maradok kiváló tisztelettel.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
