A természet kalendáriuma (CCCXXV.)

Elszállt a fecske,

üres a fészke,

de mintha most is

itt ficserészne,

úgy kél a nap,

és úgy jön az este,

mintha még nálunk

volna a fecske.

Még egyelőre

minden a régi,

bár a szúnyog már

bőrét nem félti,

és a szellő is

be-beáll szélnek,

fákon a lombok

remegnek, félnek.

Valami titkon,

valami készül:

itt-ott a dombon

már egy-egy csősz ül:

 

Valami készül. Nem csak Kányádi Sándor versében. Készülődik. Az ősz. Még virít a gyep, még bőven virítanak a rózsák. De krizantémok bontják már virágzatukat. Másodvirágzik a vadgesztenye, már régen lerúgta idei termését. Juharfák ágon rekedt ikerlepedékeiben a csíranövények mélyzöldbe öltözötten várják hullásukat.

Lombok. Itt-ott már színesedők. Kányádi versében is.

 

Nézd csak a tájat,

de szépen őszül.

 

Ma természettudományi múltunk szeptemberében járok-kelek. Tarts velem, ha időd engedi, kedves Olvasóm.

194 éve, 1824. szeptember 24-én született Bereczki Máté gyümölcsnemesítő, pomológus. A pesti joghallgató egyike volt a márciusi ifjaknak. 1848-ban tett ügyvédi vizsgát. A szabadságharcban tiszti rangot érdemelt ki. Bagyinszki a világosi fegyverletétel után változtatta családnevét Bereczkire. Bujdosnia kellett. Csak 1857-ben részesült közkegyelemben. Próbálkozott a körjegyzőséggel, majd tíz évig házitanítóskodott. Munkaadói birtokán kezdett el pomológiával foglalkozni. A lepusztult gyümölcsös újjászületett a keze alatt: több mint ezer, a fajták különböző változataiból álló saját nemesítésű gyümölcsfát ültetett és nevelt. Tudását önképzéssel és gyakorlati tapasztalataiból szerezte. Abban az időben a gyümölcsfákat különösebb szakértelem nélkül termesztették. Ápolási munkák ismeretének hiányossága, fajták zűrzavara jellemezte a gyümölcsészetet. Elsősorban a fajtakérdésben kívánt rendet tenni. 1870-ig megbízható fajtatiszta gyümölcsöst hozott létre: Magyarország egyetlen hiteles fajtagyűjteményét. Tevékenységének és mintagyümölcsösének híre volt egész Európában, de még a tengerentúlon is. Rendszeresen publikált hazai és külföldi szaklapokban. Főműve egy négykötetes könyv, a Gyümölcsészeti vázlatok (1877–87), amit a gyümölcstermesztők még ma is bibliaként forgatnak. Ebben többek között 472-féle körte-, 423-féle alma-, 136-féle szilva-, 27-féle cseresznyefajtát különböztet meg. Általa vált ismertté a sóvári, az orbai, a batul. Nevéhez fűződik a jonatánalma első hazai ismertetése. Méltán tekintik a magyar gyümölcsészet atyjának. Az elismerések mellett sok keserűség is érte. A kincstári birtokot, amelyen a kísérleti kertje volt, eladta az állam. Kénytelen volt gyümölcsfáit új helyre menteni: oltványokban és oltóvesszőkben. Az áttelepítéssel csaknem elkészült, amikor tüdőgyulladásban 1895. december 9-én meghalt. Végrendeletében kertjét a Királyi Magyar Természettudományi Társulatra hagyta.

108 évvel ezelőtt, 1910. szeptember 21-én született az Ugocsa megyei Halmiban Kótay Pál orvos. 1940-ben, már képzett urológusként, egy Rostockban eltöltött év után került a kolozsvári sebészeti klinikára – a Ferenc József Tudományegyetem Szegedről való visszatelepülésekor. Mivel 1945-ben Szebenből Kolozsvárra költözött az I. Ferdinánd Király Tudományegyetem, és a kolozsvári klinikákon nem volt elég hely, az orvosi-gyógyszerészeti kart áthelyezték Marosvásárhelyre. Így került ő is Marosvásárhelyre. 1946-tól volt a marosvásárhelyi sebészeti klinika urológiai osztályának vezetője, 1956-tól az urológia professzora, 1977-es nyugdíjazásáig tanszékvezető egyetemi tanár. Nemcsak kiváló urológus sebész és kórszövettani kutató, hanem jeles orvostörténész is volt. Elsősorban a XVII. századi orvoslást kutatta.

101 éve, 1907. szeptember 25-én halt meg Kolozsvárott Kőváry László, a XIX. század egyik leghíresebb művelődéstörténésze, statisztikusa. 1842-ben még joggyakornok a marosvásárhelyi királyi táblán. Az 1848–49-es szabadságharc idején haditudósító Bem József seregénél. Raboskodik a vásárhelyi várban, majd Kolozsvárott. Aztán kegyelmet kap. Kiszabadulása után Pestre költözött, és a Pesti Napló munkatársa lett. Történelmi kutatás céljából a gyulafehérvári és a marosvásárhelyi könyvtárban búvárkodott. Onnan visszatérve Pestre, a katonai kormány letartóztatta és Kolozsvárra internáltatta, mert Makk Józsefet, aki a vásárhelyi várból kiszökött és őt meglátogatta, Kolozsvárról szökésében segítette. Munkássága méltó elismeréseként 1883-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta. Sokoldalú történeti és statisztikai munkái mellett jó néhány művében Erdély természettudományos életéről és természeti kincseiről is számot adott: Erdély földe ritkaságai, Erdély építészeti emlékei, Erdély története: az ős-időktől korunkig, Brassai százéves pályafutása.

96 évvel ezelőtt, 1922. szeptember 27-én költözött az árnyékvilágba Apáthy István, a modern idegszövettan egyik megalapozója. A híres állatrendszer- és élettanos az evolúciótan és a társadalomtudományok kiváló művelője is volt. 1885-ben szerzett Budapesten orvosi oklevelet. A világhírű nápolyi zoológiai állomáson végzett kutatásai után a budapesti egyetem magántanára, 1890-től a kolozsvári egyetemen tanít, és 1909-ben Kolozsvárott állattani intézetet alapít. Trianon után a Szegedre költözött Ferenc József Tudományegyetem tanára lett. Az idegi ingerületvezetés magyarázatában éles ellentétben állott Ramón y Cajal neuron-tanával. Majdnem 100 éves elmélete, az idegingerület-vezetés kontinuitástana az utóbbi évtizedben igazolódott. Az evolúció terén a polifilétikus fajkeletkezés elméletét hirdette, mely szerint egy rendszertani csoport több eredési ősre vezethető vissza. Számos kérdésben Charles Darwin tanait fogadta el, de élesen bírálta a Darwin unokatestvére, Francis Galton által kidolgozott s Darwin által is propagált eugenikát. (Az eugenika olyan társadalomfilozófiai irányzat, mely az ember öröklődő testi és szellemi tulajdonságainak javítása érdekében végzett beavatkozásokat hirdeti. Az eugenikát a történelem folyamán többször használták fel ürügyként faji megkülönböztetés igazolására.)

25 éve, 1993. szeptember 27-én fejezte be földi pályafutását Törő Imre hisztológus. Elsősorban tudományszervező tevékenysége kiemelkedő. Idejében felismerte a biológiai tudományok fejlődésének és differenciálódásának irányait. A hagyományos tudományágak (bonctan, állattan, növénytan stb.) mellett a XX. század második felében a biológia modern tagozódása új tudományágak megjelenését eredményezte. Ezek közül a sejt- és szövetkémiai, a sejtbiológiai, az ökológiai kutatások első magyarhoni szervezője volt. Jelentősek fejlődésmechanikai vizsgálatai. Magyarországon ő honosította meg a szövettenyésztést.

21 éve, 1997. szeptember 21-én hulló levelekkel búcsúzott Zólyomi Bálint. A növénytársulástan és a növényföldrajz nemzetközileg elismert kutatója volt. A pozsonyi születésű botanikus a Székelyudvarhelyen született másik botanikussal, korábbi mentorával, Soó Rezsővel 1950-ben indította meg Magyarország növényföldrajzi térképezési munkálatait. Munkásságának legfőbb eredménye Magyarország s egyben a Kárpát-medence növénytakarója változásainak feldolgozása a jégkorszaktól mindmáig.

 

Uram: itt az ősz. Nagy volt a nyár.

Terítsd árnyékodat a napórákra,

s a vihart engedd szabadjára már.

 

Tedd, hogy megérjen mindegyik gyümölcs;

két délibb napot adj nekik sietve,

hajtsd őket, hogy beteljenek szüretre,

s a borba végső édességet önts.

 

Rainer Maria Rilke Őszi nap fohászát Franyó Zoltán magyarította. Visszatérve a mába, mára ezzel búcsúzom.

 

Kinek nincs háza, nem lesz már soha.

Ki ma társtalan, mély magányba veszhet,

majd olvas, virraszt, hosszan levelezget,

fasorokban jár ide és oda

feldúltan, míg minden levél lepergett.

 

A magyar természettudomány-történet feledéssárga lombú fasoraiból hazatalálva a mába, hosszan levelezgetve, maradok kiváló tisztelettel. 

Kelt 2018-ben, 135 évvel Az ember tragédiájának ősbemutatója után