A természet kalendáriuma (CCCXIX.)

Egy hete a „hazug” holdra utalással köszöntem el. De a Luna mendax jelző csak a latin nyelvre igaz.

Az újhold vékony sarlója s a fogyó holdé ellenkező irányba mutat: az első negyed mindig jobbra – „D”-t formálva –, az utolsó negyed ellenben balra –„C”-t formálva – domborodik. A latin Crescit jelentése növekszik, a Decrescité csökken. Ezért nevezték a rómaiak a holdat hazugnak. Nyelvünkben? Ha D, ha C– igazat mond. A növekvő holdat a nyugati égfelen látjuk, a fogyó holdat a keletin.

E szabály azonban csak az északi féltekén érvényes. A déli féltekén fordítva áll a dolog. Az Egyenlítőhöz közelebb eső szélességi körökön pedig – már a Krímben is megfigyelhető – a sarló erősen oldalt dől. Közel az Egyenlítőhöz a láthatáron lebegő hold már vízen himbálózó csónaknak tűnik. Ezért beszélnek az arab mesék holdcsónakról.

Újhold közelében azért látjuk a Hold teljes gömbjét, mert ilyenkor a Föld éppen „teliföldet mutat” a Holdról nézve, fényt sugározva rá, s az ennek egy részét visszaveri. Ezt a halvány derengés a hamuszürke fény.

Holdfogyatkozáskor – idén, július 27-én az évszázad leghosszabb holdfogyatkozását figyelhettük meg: égi kísérőnk 103 percen át a Föld árnyékkúpjában maradt – a Holdnak a félárnyékban mélyvörös színe van a Föld légkörén átszűrődő napfénynek köszönhetően.

A Marsra is érdemes figyelni július végén – augusztus elején. Földközelben van, s a Nap, a Hold és a Vénusz után a negyedik legfényesebb égitestté válik, ez szabad szemmel fényszennymentes égbolton kitűnően megfigyelhető. (Nem mellékesen 141 éve, 1877.  augusztus 11-én fedezte fel Asaph Hall a Mars két holdját – a félelem Phobosát és a rettegés Deimosát.)

Mi maradjunk a békességes bámészkodásnál. A nagyvárosi fényektől távol eső helyekről mától 15-éig gyönyörködhetünk leginkább a Perseidák maximumában. Idén is, akár évszázadok óta, menetrendszerűen érkeznek, hogy megtartsák szokásos égi tűzijátékukat.

Augusztus. A beteljesülő kívánságok hónapja. A néphit szerint, ha az ember hullócsillagot látva kíván valamit, akkor az beteljesül.

A mítosz szerint Zeusz aranyeső képében termékenyítette meg Danaé argoszi királylányt. Az ő nászuk gyümölcse lett a félisten Perszeusz. Csillagképe több száz fényévre tőlünk a halványan derengő Tejút sávjában figyelhető meg. Ennek irányából érkezik e meteorraj. A periódus elején s végén csak egy-két hullócsillagot láthatunk óránként. A fő időszakban – augusztus 10–14. közt – tucatnyit, de ritkán akár százat is. Kora este, amikor a csillaghullás kiinduló iránya, a radiáns még alacsonyan van az égbolton, gyakran láthatunk hosszú, vékony, de többszínű csíkot. Ahogy haladunk az éjszakában, úgy ezek az égi ösvények egyszínűvé, vastagabbá és fényesebbé válnak.

A népnyelvben gyakran nevezik az augusztusi csillaghullást Szent Lőrinc könnyeinek. „Az én éjszakámban nincs sötét” – a legenda szerint ezt mondta, mikor rostélyon sütötték. A hagyomány szerint Kr. u. 258. augusztus 10-én halt vértanúhalált. Mártíriuma a pecsenyévé pirító augusztusi forróság jelképe. A fentiek okán a tűzoltók, a cukrászok s a pékek védőszentje, s égési sebek gyógyulásáért fordultak hozzá.

Lőrinc (Laurentius) jelentése: „akinek babérja van” (lauream tenens) – babérból van a koszorúja. Az örökzöld babér kellemes illatú lombjával a győzelem jelképe. Lőrinc napját Szent László törvénye még a kötelező ünnepek közé sorozta, középkori misekönyveink is számontartják.

193 éve, 1825. augusztus 10-én született Kézdimarkosfalván id. Bodola Lajos vízépítő mérnök. Az 1848-49-es szabadságharcban Gábor Áron munkatársa, majd a székely tüzérség egyik vezetője volt. A világosi fegyverletétel után emigrációba kényszerült; előbb török szolgálatban állt, majd Kossuth Lajos megbízásából Olaszországban, Svájcban és Franciaországban járt. 1853-tól különböző olasz városokban mérnökként út-, vasút-, híd- és vízépítési munkákban vett részt. Fia, ifj. Bodola Lajos is Olaszországban, Sampierdarenában született, 1879-ben szüleivel jött haza. Az apa tapasztalatait a dél-magyarországi vízgazdálkodási munkálatoknál s a mezőgazdaság fejlesztésében, nevesen a rizstermesztés bevezetésénél hasznosította. Id. Bodola utazásairól több cikke jelent meg a hazai sajtóban. Aztán visszaköltözött szülőfalujába. Meghalni – 1897 áprilisában. Még megérte, hogy fia 1896-ban a geodézia tanára lett a műegyetemen. A fiú 1905-től az MTA tagja, 1910–11-ben a műegyetem rektora volt. Tudományos érdeklődése a geodézián kívül kiterjedt a matematika, fizika, mechanika és csillagászat terére is. Trianon után Budapesten maradt, 1923-tól a Nemzetközi Súly- és Mértékbizottság titkára lett. 1936 júniusában halt meg.

124 éve, 1894. augusztus 14-én született Baján Miskolczy Dezső orvos-neurológus. Orvosi tanulmányait Budapesten kezdte el. Már 1913-ban gyakornok volt a budapesti Agyszövettani Intézetben. Aztán következett a háború. Oklevelét csak 1919-ben szerezte meg. 1924/25-ben a Nobel-díjas idegkutató, Santiago Ramon y Cajal agyszövettani intézetében kutat. 1930-tól 1940-ig a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen tanszékvezető az Ideg- és Elmegyógyászaton. 1939-től az MTA levelező tagja, 1946-tól rendes tagja. 1940-ben az egyetem visszaköltözött Kolozsvárra. Miskolczy kérésére az Agykutató Intézetet is visszatelepítették. 1945-ben rektorként szembeszállt a kiürítési rendelettel. Így tartotta meg az egyetem folytonosságát, amelynek 1945 utáni újraszervezésében oroszlánrészt vállalt. Már 1945-ben a Bolyai Egyetem orvosi karát áthelyezték Marosvásárhelyre. 1948-ban itt alakult meg az Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet. Megszervezésében részt vállal Miskolczy is, úgy is, mint az Idegklinika igazgatója. Második felesége halála után, 1964-ben Budapesten az Orvostovábbképző Intézetben a neurológia tanszékét vette át. 1978 decemberében hunyt el Budapesten. Iskolát teremtett Szegeden, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, s tudományos munkássága révén aktív résztvevője volt a magyar neurológia és pszichiátria 1960-as évekbeli fellendülésének.

122 éve, 1896. augusztus 16-án született Kolozsvárt Koch Sándor minerológus. A budapesti egyetem természetrajz-kémia szakát 1919-ben fejezte be, miközben másfél évet az orosz és olasz frontokon töltött. 1920-ban doktorált. Első munkahelye a Nemzeti Múzeum Ásványtára volt. 1940-ben nevezték ki a kolozsvári tudományegyetem jogutódja, a szegedi tudományegyetem ásvány-kőzettani tanszékére. Kutatómunkája kiterjedt a Kárpát-medence új és már ismert ásványainak vizsgálatára és leírására. Munkásságának érdekes kultúrtörténeti adaléka egy művészettörténeti talány megfejtése. Sokáig nem értették a művészettörténészek, hogy egyes, több száz évvel ezelőtt élt festők következetesen zöld egeket festettek. Ő jött rá, hogy zöld egei kizárólag olyan festőknek vannak, akik azurit tartalmú festékkel festették az eget. Az azurit gyönyörű kék ásvány, festéknek is kiváló. Oxigén jelenlétében több száz év alatt malachitté válik – a malachit pedig zöld. Olyan zöld, mint a zöld egeket festő alkotók képein az ég. Koch Sándor Szegeden halt meg 1983 májusában.

Augusztus 15. Nagyboldogasszony napja, egyben Magyarország Mária oltalmába ajánlásának emlékünnepe. Az ünnep nyolcadába Szent István napja is beleesik. A Napbaöltözött Asszony nagy égi jeléről Gellért püspök beszélt először István és udvara előtt. Az Árpád-ház és Árpád megkeresztelkedett hada így Nagyboldogasszony oltalmába ajánlotta magát. E választásba még nyilván a pogány Boldogasszony-tisztelet, archaikus Emese-hagyomány is közrejátszott.

Az aratás után a falu is szusszanhat egyet. Béke.

 

Holdas, nyári éjszakában

Hűs mezők ölébe fekve,

Messze tájon álmodik most

Ferenc József regimentje.

 

Szusszanatnyi béke. Az I. világháború idején írt vers, a Juhász Gyula Nagyboldogasszonyában.

 

Magyar fiúk édes álma:

Szép leányok, szabad rónák,

Míg fölöttünk tiszta fényben

Tündököl a nagy mennyország.

 

S mintha ifjú homlokukra

Rózsa hullna, csillag szállna:

Őrködik az álmaikra

Magyarország Patrónája.

 

Hullócsillagok pogánysága. Földiek babérkoszorúja. Aratás utáni béke. Szusszanatnyi.

Maradok kiváló tisztelettel.

Kelt 2018-ben, a Perseidák fényénél