A termékenység csodatava

A csíkzsögödi Salló család mindig is büszke volt székely lófő eredetére. Salló György 1929. április 23-én született Zsögödön. Alig egyéves, mikor a gazdasági válság éveiben szülei, annyi más székely családhoz hasonlóan, Bukarestben próbálnak megélhetést találni.  

A mára már lebontott Ágoston-villák, a földszinten a Nagy Gomba étteremmel (képeslap az 1970-es évekből)

A csíkzsögödi Salló család mindig is büszke volt székely lófő eredetére. Salló György 1929. április 23-én született Zsögödön. Alig egyéves, mikor a gazdasági válság éveiben szülei, annyi más székely családhoz hasonlóan, Bukarestben próbálnak megélhetést találni. Elemi iskoláit Zsögödön végzi, a román tanítási nyelvűvé tett iskolában. Az erdélyi magyarság erőszakos beolvasztását célzó Angelescu-féle oktatási törvényeknek megfelelően Zsögödön is egy, a magyar nyelvet nem ismerő regáti tanító tette félanalfabétákká, jövő nélkülivé a székely gyerekek nemzedékeit. A jó képességű Salló Györgynek minden nyelvi nehézség ellenére sikerült mindvégig osztályelsőnek maradnia. Gimnáziumi tanulmányait Csíkszeredában végzi, 1948-ban érettségizik.

Két sikeres felvételi vizsga után megkezdi egyetemi tanulmányait az erdélyi magyar orvosképzést szolgáló marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet fogorvosi karán. (Ekkor még magyar oktatási nyelvű volt az egyetem, amit igen komolyan is vettek, pl. a magyarul előadó, de román nemzetiségű professzornál a román nemzetiségű diákok is magyar nyelven vizsgáztak!) A fogászati karnak Kolozsvárra költöztetése után tanulmányait az általános karon folytatja, 1955-ben államvizsgázik. Szovátára nyer kinevezést, és itt is dolgozik 37 éven át, nyugdíjazásáig.

Szovátafürdő ekkor már a meddőség elleni sikeres kezelésekkel vált országos hírű gyógyhellyé. Az új munkahelyére 1955. augusztus 14-én érkező fiatal orvost „fiatalember, szereti a nőket?” kérdéssel fogadja Biró István, a fürdőtelep adminisztrációs igazgatója. 1962-ben megnősül, felesége a „telepi patika” vezetője, Lőrincz Erzsébet. Két gyerekük születik: György (1962) és Márta (1966). 1967-ben leteszi a főorvosi vizsgát.

Igen szerencsés helyzetben van a neves fürdővárosunk múltját kutató helytörténész. Szinte hónapos pontossággal ismerjük telpülésünk kialakulásának idejét: 1578 tavasza. Percnyi pontossággal megadhatjuk a világ legnagyobb, naptól melegedő, azaz heliotermikus tavának is a születési idejét: 1875. május 27., délelőtt 11 óra!

Hasonló pontossággal határolhatók be fürdővárosunk fejlődésének csúcspontjai is. Szovátafürdő első fénykora a Felső-Szovátafürdőt megalapító Sófalvi Illyés Lajosnak köszönhető. A nagy háborút megelőző években Magyarország legnevezetesebb fürdőhelyeként említik. A pesti lapok szerint Magyarország fő szenzációi: Fedák Sári és a szovátai Medve-tó.

A második fénykora a két világháború közötti évekre esik. A fő reklámot Mária királyné szovátai nyaralásai jelentették. A román királyi család jelenléte, a főúri családokon kívül, Szovátára vonzotta az ország politikai, gazdasági elitjét, vallási vezetőit. A román fürdőkalauzok első helyen említik Szovátafürdőt és fő kincsét, a Kárpátok gyöngyszemének nevezett Medve-tavat.

A hullámvölgyeket a nagy világégések és az azokat követő évek jelentették. A második világháború után államosítják a fürdőtelep villáit, több minisztérium között osztva szét azokat. Az új tulajdonosok nem sokat törődtek a fejlesztéssel, gyönyörű villáink, a székely ácsművészet remekei egyre inkább leromlottak.

A harmadik fénykor a hetvenes évekkel kezdődött, dr. Salló Györgynek Szovátafürdőt a külföldi lapokban nép-szerűsítő cikkei, nyugati előadókörútjának nyomán.

Miután elérték a szovjet csapatok kivonását, a mindig is ügyes román politikusok megkezdhették a nyugat felé nyitás politikáját. A hatvanas években a hozzánk Moszkvicsokkal, Trabantokkal érkező anyaországi rokonok megcsodálták az útjainkon közlekedő, legújabb típusú Renault-kat, Fiatokat, szabadon vásárolhattak valódi kávét és megkóstolhatták a sosem látott banánt! A Salló család magyarországi látogatásakor a rokonok megkérték dr. Salló Györgyöt, hogy Fiat 1300-as autóját közvetlenül a kapujuk elé parkolja, hadd egye a sárga irigység a szomszédokat!

Új ipartelepek, lakónegyedek jelentek meg Erdély magyar többségű városaiban is. Nekünk, erdélyi magyaroknak üröm lett az örömben, hogy ez az erőltetett iparosítási politika egyik alig leplezett célja városaink etnikai összetételének megváltoztatása volt. Ahogyan pontos tervek voltak az ipari és mezőgazdasági termelés növekedésére, ugyanolyan sátáni tervek léteztek városaink román többségűvé tételére is. Felszámolják a Magyar Autonóm Tartományt, apró vigaszmorzsákként megengedve néhány emlékhely kialakítását (pl. Szejkefürdő, Farkaslaka).

Szovátafürdő harmadik fénykorának kezdete is igen pontosan behatárolható: „1970 nyarán, egy szép napsütéses délután gyermekeimmel, Gyurikával és Mártikával fürödtem a Medve-tóban, kánikula, a tó vize szinte perzselte lábunkat. Amikor a legjobban éreztem magam, kiszólítottak a partra hivatalos ügyben. Bosszúsan hagytam abba a fürdőzést. Ki gondolta volna akkor, hogy Szováta életében szinte sorsdöntő fordulat kezdődik…” – írja dr. Salló György családi krónikájában (111. o.).

A napozón Béres Loránd, a turisztikai hivatal vezetője és egy olasz újságírócsapat várta. A kölcsönös bemutatkozások után az olaszok elmesélték jövetelük célját. Bejárva Románia legfontosabb nyaralóhelyeit, a tengerparttól az Olt völgyéig ismerkedtek az ország üdülési lehetőségeivel. Szováta volt útjuk utolsó állomása. Dr. Salló György fürdőruhákat hozatott az olaszoknak, majd meghívta őket közös fürdésre: „El voltak bűvölve, alig akarták elhinni, hogy a tó vizének felmelegedését a napsugaraknak köszönheti. Elmagyaráztam ezen fizikai jelenség mibenlétét. Külön élvezet volt számukra, hogy a víz fenntartotta őket, csak lebegtek, alig kellett mozogjanak. Ezután megmutattam az iszapkezelés folyamatát és annak jótékony hatását. Még gyorsan végigvezettem őket az elektroterápiás részlegen, majd megmutattam a rendelőmet, annak felszereltségét, az újonnan kapott kolposzkópot. Minden részlegen szaporán csattogtatták fényképezőgépeiket.” (111. o.) A látogatás során a házigazda részletesen beszélt a fürdőkezelés javallatairól, a női betegségek, a meddőség kezelésében elért sikereikről. A pozitív benyomást fokozhatta az a tény is, hogy a házigazda beszélt angolul. Dr. Salló György angoltudását a szovátai „Bolond nagyságától” vett angolórákkal tökéletesítette. (A „Bolond nagysága” külön színfoltját jelentette a háború utáni fürdőtelepnek. Meztelen napozásaival vált igen népszerűvé, főleg a szovátai gyerekek körében.)

Közben lassan beesteledett, dr. Salló György meghívta vendégeit az akkori fürdőtelep legelegánsabb vendéglőjébe, a Nagy Gombába. A cigányzenével fűszerezett kellemes vacsora igen jó hangulatba hozta a társaságot. Vacsora után, egy üveg bor mellett, a házigazda lakásán folytatódott a beszélgetés.

Az olasz újságírók cikke I „miracoli” del lago della fertilita (A termékenység tavának a „csodái”) címmel jelent meg. Az elragadtatás hangján írva az „Il primario ginecologe professor Gheorghes Sallo”-ról. A cikket jugoszláviai lapok is átvették A Medve-tó csodája (Csuda jezera Ursu) címmel.

A média hamar felkapta a „termékenység csodatavának” hírét. Először az angol, német, olasz, szerb, magyar nyelven írt levelek áradata érkezett. A címzett legtöbbször Ursu Sallo vagy Sovata Sallo volt. Salló doktor úr igen nehéz helyzetbe került. Szovátának akkor még nem volt írott tájékoztatója. Olasz, szerb fordító sem igen került. Dr. Zsigmond Elemérrel szerkesztett egy másfél oldalas, angol nyelvű ismertetőt, amit legépelt és a fürdővállalat gépírónőjével sokszorosíttatott. Ezt a történelem előtti írógéppel sokszorosított tájékoztatót küldte vissza az érdeklődőknek.

Októberben megjelentek az első, Salló professzort kereső olasz házaspárok is. Velük olasz-román keveréknyelven valahogy sikerült áthidalni a kommunikációs nehézségeket. Jóval nagyobb gondot jelentett az értekezés a jugoszláv házaspárokkal, akik az anyanyelvükön kívül semmilyen más nyelven nem beszéltek. Szerencsére az első délszláv betegek között volt egy Zomborban született magyar hölgy is. Tőle tanulta meg a vizsgálathoz szükséges legfontosabb mondatot: „Molim, skinite gacsice” (kérlek, vesd le a bugyidat).

1970-ben Szovátafürdő még semmiféle szempontból nem volt felkészülve a nyugati turisták fogadására. Az egész telepen csak 15 fürdőszobás szoba létezett. A szobák többségében a legjobb esetben is csak egy hideg vizes mosdókagyló volt. A folyosók végén volt egy fáskazános fürdőszoba és egy, gyakran nem rendeltetésszerűen használt, közös WC.

Dr. Salló György, látva a lehetetlen helyzetet, a hatalmas érdeklődést tanúsító többkilós levélcsomagot átküldte a Turisztikai Minisztériumnak. Ennek hatására született meg a döntés Szováta négy szállodájának és modern kezelőbázisának felépítéséről: „A Turisztikai Minisztérium, látva az igényt, a levelek tömegét és a már kezelésre jött betegek jelentős számát, kiküldte a miniszterhelyettest, aki a helyszínen győződött meg, hogy érdemes ide befektetni… alig egy év múlva tervezőmérnök-csoport jelent meg, megvizsgálták a terepet, felmérték a lehetőségeket, kikérve az én véleményemet is.” (113. o.) Dr. Salló György javaslatai alapján készítik el egy ezer turistát befogadni képes szállodasor és egy háromszintes, modern kezelőrészleg terveit. A terveket a marosvásárhelyi tervezőintézet munkaközössége készíti el, Puskás Sándor műépítész vezetésével. 1974-re készült el a 300 férőhelyes Szováta szálló, vele egyidejűleg épült a modern kezelőrészleg is. 1975-re fejezik be Románia legmodernebb kezelőbázisát. 1975-re készült el a Mogyorós, 1977-re a Bükk, majd 1980 és 1983 között felépült a Fenyő szálló is.

A modern szálloda és kezelőrészleg elkészülte alkalmassá tette Szovátát a turisztikai óriáscégek által rendszeresen küldött turistacsoportok fogadására is. Elsőnek a finn Matkarengas turisztikai cég épített ki szoros kapcsolatot Szovátával. A cég aligazgatója, Hämeleinen úr, megtekintve a szállás- és kezelési lehetőségeket, mindent rendben talált, így meg is indulhatott a finn turisták szovátai kezelése. Kezdetben a finn csoportok a bákói repülőtérre érkeztek, innen autóbusszal szállították őket Szovátára. A finnek érkezése után alig egy héttel megjelentek a német Neckermann, majd egy izraeli cég csoportjai is.

A külföldiek vizsgálata a hatodik emeleti rendelőben történt. Salló doktor úr angolul kérdezett, amit Aya, a finn csoport szupercsinos kísérője fordított finnre, majd a választ angolra. A kezelési lapokat románul töltötte ki, közben mindvégig magyarul gondolkodott.

1979-ben, a Turisztikai Minisztérium felkérésére, dr. Salló György egy finnországi körúton angol nyelvű előadásokat tartva népszerűsítette Szovátafürdőt. Az előadókörút fő állomásai a főváros, Helsinki, Kotka, Lahti és Turku voltak. Az előadókörút végén meghívást kapott a Matkarengas vezérigazgatójától egy szűk körű partira. Megismerhette a finn szaunázási szokásokat is. A férfiak és nők ruha nélkül együtt szaunáznak, időnként ki-kirohanva meghemperegni a csikorgó hóban.

Dr. Bartha Andrással részt vett az Ana Aslan vezette geriátriai intézet (geriátria – idősgyógyászat) tanfolyamán, megtanulta nemcsak a Gerovital és az Aslavital injekciók beadási módját, hanem megismerkedtek a főbb, öregséggel járó szervi elváltozások megnyilvánulási formáival is. A gerovitalos kezelések lehetősége tovább növelte a Szovátára utazó nyugati turisták számát.

A finnországi előadókörút igen sikeresnek bizonyult. A finn turisták immár százas csoportokban jöttek Szovátára. Repülőgépük Vásárhelyen szállt le, innen kényelmes Mercedes autóbuszokkal utaztak tovább. 1980-ban a Matkarengas és a Neckermann mellett a TUI és a francia Migro utazási irodák is küldenek csoportokat fürdővárosunkba. De érkeznek a gyógyulni, fiatalodni vágyók nemcsak Svájcból, Hollandiából, Izraelből, az Egyesült Államokból, hanem Kuwaitból, Brazíliából, és még a távoli Elefántcsontpartról is idetalál egy hercegnő. A modern szállodák és kezelőrészleg megnöveli a városunkba látogató hazai turisták számát is, sőt a helybéliek is megengednek maguknak néhanap egy-egy fürdőtelepi vacsorát, ahol akár húst (!) is ehettek! Mind a négy szálloda élőzenével, táncparkettel várta a kül- és belföldi vendégeket.

Salló doktor úrnak nemigen jutott ideje vendéglőzni. A külföldi csoportok érkezésekor még ebédszünetet sem tarthatott. Az angol mellett gyakran volt szükség francia vagy német nyelvtudására is. A megfeszített munka, a szekuritáté állandó zaklatása, a sikeres embert körülvevő kicsinyesség, irigység megnyilvánulásai, a napi több mint egy csomag cigaretta megtette a hatását. 1983 tavaszán szívinfarktuson esett át. Kénytelen volt visszafogni a megfeszített munkatempót, viszont az általa megálmodott nagy mű, a modern Szovátafürdő továbbra is turisták ezreit vonzotta városunkba, hatalmas bevételeket biztosítva a fürdővállalatnak.

Habár a külföldi turisták által befizetett valuta Bukarestbe vándorolt, a turistaforgalom többszörösre növekedése meghozta pozitív hatásait. Megnőtt a vendéglátó-, kiszolgálóegységek száma, forgalma, új munkahelyek, pénzkereseti lehetőségek létesültek. Így, mint történelme során mindvégig, a virágzó fürdőtelep pozitív hatásai direkt vagy indirekt módon kihatással voltak városunk fejlődésére még a nyolcvanas évek második felében, a kommunizmus legsötétebb korszakában is.

Felhasznált irodalom: Dr. Salló György: Rövid családi krónika. Gépelt dolgozat, Szováta, 2000. december. 1-164. o.