„Jó napot kívánok, egy allergiatesztre jöttem!” – szakrendeléseim során talán ez a leggyakrabban elhangzó mondat a betegek szájából. Ajánlotta a családorvos, a szomszéd, a patikus, vagy csak a kíváncsiság által vezé-relve egyre többen szeretnék megtudni, hogy allergiásak-e valamire, kell-e félniük valamilyen érzékenység okozta súlyosabb következménytől? Sokan visszatérő, eddig orvosilag felderítetlen panaszaik hátterében vélnek allergiás okot felfedezni, mások elkerülni szeretnének egy allergia okozta későbbi komplikációt, viszont kevesen vannak annak tudatában, hogy pontosan mire és milyen körülmények között tesztel vagy javasol tesztelést az allergológus szakorvos.
Hogyan zajlik egy szakkonzultáció?
Habár a betegek egy része „a tesztre” jön, hamar kiderül, hogy nem létezik egy általános, mindenre kiterjedő allergiateszt. Egy alapos és részletes konzultáció és vizsgálat során megbeszéljük a páciens panaszait, és azok függvényében ajánl az allergológus tesztelési lehetőségeket az adott esetre, személyre szabottan. Ehhez nagyon fontos tudni és megbeszélni a pontos kórelőzményeket (mikor jelentek meg a tünetek, milyen gyógyszerekkel voltak kezelve, hogy néztek ki az elváltozások, jelenleg milyen gyógyszert szed a beteg, milyen társbetegségek vannak jelen stb.). Mivel nem léteznek mindent felölelő általános jellegű megoldások, sokat segít, ha a páciens elhozza a panaszához köthető addigi orvosi leleteit, ha szabad szemmel látható problémája volt, készít róla fényképes dokumentációt stb.
Mit is jelent az allergológiai tesztelés?
Miután sikerült pontosan megbeszélni a tünetek okát és körülményeit, amennyiben indokolt, az allergológus szakorvos tesztelést fog javasolni, a gyanított érzékenységnek megfelelőt. Ez lehet bőrteszt vagy vérből elvégzendő analízisek sora.
Prick bőrteszt – bármilyen életkorban elvégezhető, az egyik legalkalmasabb vizsgálat, hogy megtudjuk a feltételezett allergia okát. Általában az alkar bőrén végzik, egy lándzsának nevezett eszköz és allergéncsepp segítségével, fájdalommentes, gyors és pontos diagnózist ad. Levegő útján terjedő allergének (poratka, penészgomba, különféle pollenek, állati epithélium) vagy élelmiszer-allergének a leggyakrabban használt anyagok, célzottan, a tünetek függvényében. Allergiás szénanátha vagy asztma pontos diagnózisához elengedhetetlen, sosem szabad elfogadni „allergiás ” diagnózist, ha nem volt bizonyítva az allergiás szenszibilizáció. Tesztelni olyan pácienst lehet, aki nem áll szteroidos vagy antihisztaminikumos kezelés alatt (második generációs készítmények szedése esetén legalább 4 nap, 1. generációs, „régi” készítmények esetében 10 nap a javasolt megszakítás), illetve jó tudni, hogy nem léteznek csepptesztek tartósítószerekre, ízfokozókra, adalékanyagokra.
Patch bőrteszt – fájdalommentes, egyszerű rátevési próba, amely a kontakt típusú érzékenység kimutatására szolgál. Elsősorban a következő kórképekben segíti a diagnózis felállítását: kontaktdermatitisz, ekcémák, diszhidrózis, periorális dermatitisz, kontakt urtikária, atópiás dermatitisz, illetve ajánlott tesztelni fogászati allergén sorra fogszabályzó felhelyezése előtt. Leggyakoribb kontaktallergének a különböző fémek, kozmetikai szerek illatanyagai, tartósítószerei, gyógyszerek, műanyag alkotóelemei stb. Gyakorlatilag ez gyári, ellenőrzött koncentrációjú és nem irritáló vivőanyagokban oldott allergének felhasználásával történik. Az adott anyagokat 48 órára zárt kötésben felragasztjuk a páciens karjára vagy hátára, majd az applikációt követő 72 óra (3 nap) után leolvassuk az eredményt. A patch bőrpróba napjainkban elérhető, modern diagnosztikai eszköz, melynek kivitelezését és értékelését nemzetközi előírások szabályozzák.
Allergiás panel vérből – a tüneteket okozó allergének vérből történő kimutatását szolgálja, vénás vérvételre van szükség, elvégezhető gyermekeknél és felnőtteknél egyaránt. Leggyakrabban használt panel a levegő útján terjedő allergének sora (IgE specifice panel respirator, panel aeroalergene), élelmiszerallergén-tesztsor (IgE specifice panel alimentar) vagy a két előző kombinációja, a kevert panel (Ige specifice panel mixt), illetve a modern, molekuláris szinten történő komplex panelek (Alex, Isac, Faber), melyek kiértékelése jóval komplexebb, eredménye jóval pontosabb, mint az előzőekben említett paneleké. A diagnosztikai értéket tekintve az egyszerű panelek teljesen egyenértékűek a prick bőrteszt eredményével, tulajdonképpen egy kantitatív, szám szerinti eredményt kapunk, mely enyhén változhat attól függően, hogy az adott labor milyen technikát használ. Olyan pácienseknek javasoljuk az elvégzését, akiknél a prick bőrtesztelés akadályokba ütközik (fél a teszteléstől, kiterjedt felületű aktív bőrprobléma, társbetegségek vagy a tesztelést gátló gyógyszerek előzetes fogyasztása esetén).
Az allergológus szakorvos tevékenysége a tesztekkel nem merül ki, azok elvégzése után légzésfunkciós próbákra is szükség van, az asztma kivizsgálása és követése céljából (spirometria, kilélegzett NO stb.)
Mik azok a tünetek, amik esetén feltétlen javasolt a szakorvosi konzultáció és a tesztelés?
Kezelt vagy kezeletlen asztma, szénanáthás tünetek, köhögés, visszatérő zihálás (rekurrens wheezing) gyermekeknél, kiújuló orrpolip, szemviszketések, visszatérő meghatározatlan eredetű fejfájások, arcüreggyulladások, különböző bőrtünetek – csalánkiütések, ekcémák, atópiás dermatitisz, furcsa eldagadások méh vagy darázscsípést követő allergiás reakciók esetében, csecsemőknél hasmenéses, refluxos panaszok, hozzátáplálási nehézségek, emésztési panaszok esetén.
Sajnos az allergológiai tesztelés kapcsán számos tévhit, téves információ kering, íme néhány példa közülük:
1. Az allergológiai tesztelést 3 éves kor alatt nem lehet vagy nem érdemes elvégezni, mert az allergiát nem mutatja ki – ez nem így van, hiszen amennyiben olyan jellegű az allergiás megbetegedés, bármilyen életkortól elvégezhető a tesztelés, ha helyesen volt elvégezve, az eredmény igenis mérvadó.
2. Atópiás dermatitisz esetén nem érdemes tesztelni – az atópiás ekcéma kisgyermekkorban gyakori bőrprobléma, az esetek közel felében élelmiszer- vagy környezeti allergénhez kötött a megjelenése, tesztelés során fényt deríthetünk a kiváltó valódi okra, és ezáltal célzott és helyes kezelést alkalmazhatunk.
3. Csak olyankor érdemes tesztet végezni, mikor látható a tünet (pl. amikor kijön az ekcéma vagy a csalánkiütés, amikor szénanáthás tünetek vannak) – valódi allergia esetében az ellentestek vérből vagy a reakció bőrből bármikor kimutatható, nem csak olyankor, ha szemmel látható az elváltozás. Sőt, sok esetben a csalánkiütéses vagy ekcémás beteget nem tudjuk bőrtesztekkel vizsgálni, mert gyógyszeres kezelés alatt áll, vagy csak egyszerűen nincs annyi szabad hely az alkar bőrén, hogy feltehessük a teszteket.
4. Gyógyszerallergia-tesztelésre jöttem – nem létezik általános gyógyszerallergia-tesztelés, a gyógyszerhez kötött tünetek tesztelése sokszor kórházi beutalást igényel.
5. Tartósítószer-tesztelésre jöttem – egyelőre nem léteznek hitelesített tesztek élelmiszerekben (virsli, ketchup, chips, kóla, cukorkák stb.), vagy környezeti tényezőkben (tisztítószerekben, mosóporban) jelen levő adalékanyagok, festékek, mesterséges színezékek, ízfokozók tesztelésére, habár sok esetben okoznak gondot.
6. Intoleranciatesztre jöttem – a laboratóriumok szolgáltatásai között szép számmal választhatók intoleranciatesztek, melyek IgG típusú ellenanyagok kimutatására szolgálnak. Dacára emelt árfekvésüknek, nagy népszerűségnek örvendenek, kár, hogy ezek eredménye allergológiai szempontból nem használható. Az Európai Allergológiai Társaság (EAACI) hivatalos közleményben szögezte le, hogy ezen tesztek eredménye nem értékelhető, gyakorlatilag átverésnek bizonyulnak.
7. Már régen készülök egy allergológiai tesztelésre, de nem tudtam rájönni, mire vagyok allergiás – nem is a beteg kell rájöjjön, egy alapos szakkonzultáció, megfelelő kivizsgálás és az esetre szabott tesztek segítségével a szakorvos felderíti a kiváltó okot, és kezeli a problémát.
Dr. Albert Kinga allergológus szakorvos
Albert Optimun Medicals – Sepsiszentgyörgy
