Telt ház a zsinagógában

Talán soha nem látott ennyi embert Erdély legnagyobb zsidó temploma, a marosvásárhelyi volt Iskola (jelenleg Aurel Filimon) utcai zsinagóga, mint csütörtökön délután, amikor az állóhelyek is megteltek.

Fotó: Bodolai Gyöngyi

Talán soha nem látott ennyi embert Erdély legnagyobb zsidó temploma, a marosvásárhelyi volt Iskola (jelenleg Aurel Filimon) utcai zsinagóga, mint csütörtökön délután, amikor az állóhelyek is megteltek. Több százan hallgatták Spielmann Mihály történész előadását, aki a rá jellemző közvetlenséggel a marosvásárhelyi zsidóság történetéről tartott érdekes, hangulatos beszámolót a Borsos Tamás Egyesület szervezte történelmi témájú rendezvények sorába illeszkedve.

Az előadó mellett sokakat vonzott az impozáns épület maga is, amelyet a status quo ante zsidó hitközség számára a bécsi Jakab Gärtner tervezett, s egy év alatt épült fel, 1899–1900 között. A folyamatosan gyarapodó közösség az 1842-ben számba vett 45 személyről az 1910-es évekre 2.751-re, 1945-ben, a deportálást megelőzően pedig 5.200-ra növekedett, s fontos szerepet töltött be a város iparosításában, a bankvilágban, a kereskedelemben s a település arculatának kialakításában, különösen a Kossuth Lajos és az Arany János utcák környékén, de nem csak, hisz a sok száz dolgozót foglalkoztató Bürger-vállalkozás vezetője építtette azt a díszes villát például, ahol az Aranykakas vendéglő működött.

Az eredeti valláshoz visszatérni kívánó székely-magyar eredetű szombatosoktól, akik közé Borsos Tamás is tartozott, a zsidóság fokozatos betelepedéséig és elfogadásáig megtett út viszontagságairól szólt az előadó. Spielmann Mihály beszámolt arról is, hogy a zsidó közösséget sem jellemezte az összefogás igénye, ezért jött létre a három közösség, s ezért imádkoztak külön zsinagógában a hagyományokhoz mereven ragaszkodó ortodox zsidók.

A marosvásárhelyi zsidóság 150 éves története során az iparban és a kereskedelemben, a mesterségek művelésében, az orvostudományban, az igazságügyben és a magyar kultúra fenntartásában is jelentős szerepet töltött be. Részt vettek az 1848-as forradalomban, a két világháborúban, 1918-tól pedig sokan közülük vállalták a kettős kisebbségi szerepet. A hajdani több mint 5.000-es közösségből a holokausztot követően ma egy maroknyi ember maradt, ezért hatott a hitközség tagjaira is különös erővel a magyarság részéről megnyilvánuló érdeklődés a marosvásárhelyi napok forgatagában.

Annak pedig csak örvendeni tudunk, hogy a zsidó hitközség arra törekedik, hogy az eklektikus stílusban készült, szépen díszített zsinagóga épületét művelődési rendezvények szervezésével közkinccsé tegye.