2020. október 30., péntek

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

A könyvtáralapító kancellár gróf Teleki Sámuelről (1739–1822) és dédunokájáról, az Afrika-utazó gróf Teleki Samuról (1845–1916) olyan jeles kutatók írtak könyveket, mint Erdélyi Lajos, dr. Deé Nagy Anikó, dr. Szabó Miklós vagy dr. Tonk Sándor professzor. Mindkét Teleki Erdély történelmének kimagasló személyisége volt, akik egy adott korban igen fontos szerepet játszottak az erdélyi és az összmagyarság életében. Mindkettejük neve szorosan fűződik Sáromberkéhez, és mindketten világhírnévre tettek szert. 


Sáromberke és a Telekiek

A Teleki családról méltán elmondhatjuk, hogy nagyon fontos szerepet töltött be a közszolgálat, a tudományművelés, a közművelődés terén. Sáromberke történetének utolsó három évszázada szorosan összefonódott a Teleki család, a Telekiek sáromberki uradalmának történetével. A rendszerváltás előtt a sáromberki lakosok nagy része keveset tudott a könyvtáralapító és Afrika-kutató Telekiekről, később ezt a hiányosságot igyekeztek pótolni. A református egyház Teleki Sámuel-szobrot állított a templomkertben, így tisztelegve a könyvtáralapító kancellár emléke előtt. 2016-ban Berekméri D. István sáromberki pedagógus, helytörténész a két Telekiről verses monográfiát írt, amelyben kultúr- és helytörténeti ismereteket osztott meg egy kissé szokatlan, verses formában. 

Október 11-én, vasárnap Porkoláb Levente református lelkipásztor és a református egyházközség szervezésében A Teleki-gyökerektől a ma gyümölcséig címmel Teleki-ünnepséget tartottak Sáromberkén. Az ötlet a lelkes és igencsak tevékeny Porkoláb tiszteletes úré, aki a Communitas Alapítványhoz pályázatot nyújtott be a rendezvény anyagi hátterének biztosítása érdekében. 

– Azt hiszem, a mai ünnepségünkkel sikerült bebizonyítani, hogy kis összegből is lehet színvonalas rendezvényt szervezni. Köszönet mindazoknak, akik anyagiakkal, szellemi vagy fizikai munkával segítették az ünnepség megszervezését – nyilatkozta a rendezvényt követően a lelkipásztor. De ne vágjunk a dolgok elébe. Lássuk röviden, hogy milyen mozzanatai is voltak a hétvégi Teleki-ünnepségnek.



Mihály, Sándor és Sámuel

Az esemény ünnepi istentisztelettel kezdődött. Az igehirdetést követően két sáromberki helytörténeti kutató előadására kellett volna sor kerüljön. Sajnos Nagy Domokos tanár családi okok miatt nem tudott személyesen megjelenni, ezért Sáromberke a Teleki-kor első felében (1685–1785) című vetített képes bemutatóját Porkoláb Ildikó tiszteletes asszony olvasta fel. 

Először gróf Teleki Mihály életéről és karrierjéről tudhattunk meg részleteket. Elszegényedett középnemesként kezdte, később tordai főispán és fejedelmi tanácsos volt, majd 1672-től a bujdosók főgenerálisa. Utódja, gróf Teleki Sándor Torda vármegye főispánja, főkormányszéki tanácsos volt, örökségére gondot viselt. Apja halála után megosztoztak a hatalmas Teleki-vagyonon, neki jutott Gernyeszeg, Sáromberke, Sárpatak, Erdőcsinád és néhány más birtokrész. A továbbiakban bemutatásra kerültek a sáromberki református eklézsia kegyszerei, majd gróf Teleki Sámuel érdemeinek méltatása hangzott el. A könyvtáralapító számos érdeme mellett szó esett a sáromberki patrónusi tevékenységéről is: gyarapította a református egyház vagyonát, megalapozva annak viszonylagos anyagi önállóságát, újabb kegyszerekkel növelte az egyházi klenódiumok számát, papi lakot és templomot építtetett.


Az erdélyi szellemiség fáklyavivői voltak

Berekméri D. István tanár előadása a Telekiek oktatáspolitikájáról szólt. Elmondta, hogy a könyvtáralapító Teleki Sámuelnek az oktatásra is „rálátása” volt, fontosnak látta ennek megújítását. A műveletlenség felszámolása érdekében pedig tudta, hogy csak az európai egyetemek adhatnak segítséget. Felismerte, hogy az elavult tanítási rendszert ideje átszervezni, és elvállalta a nagyenyedi kollégium főgondnoki tisztségét. Sáromberkén az egyházat és az iskolát több alkalommal támogatta pénzzel, amit az egyházi anyakönyv bejegyzései bizonyítanak. „Fatornyú templomot leszedte, mint romot,/ S építtet helyébe egy új kőtemplomot! Hétszáznyolcvannégyben ássák meg a helyét,/ Azaz lerakják a templom alapkövét. Kilenc év telt bele, míg elkészült végre,/ Büszként tekint tornya azóta az égre” – írja Berekméri D. István a verses monográfiában. Felfigyelve a sáromberki gyerekek növekvő hadára, meghagyta fiának, Teleki Ferencnek egy iskola megépítését. 1824-ben a tanoda el is készül fia jóvoltából, aki egy tanítói lakás létrehozását is támogatja. 

„Ha egy mondatban kellene összefoglalnom a Teleki család jelentőségét, nemcsak Sáromberkén, hanem egész Erdély, egész magyarságunk életében, akkor azt mondanám, hogy a Telekiek az erdélyi szellemiség fáklyavivői voltak” – hangzott el végszóként a megállapítás.


Új ruhába öltözött a Teleki-kastély

A tartalmas előadásokat Cătana Krisztina szavalata és Berekméri Réka éneke zárta, majd a sáromberki Teleki-kastély új tulajdonosa, dr. Benedek Imre kardiológus professzor ismertette a helyiekkel az épület felújítását, korszerűsítését célzó munkálatok jelenlegi helyzetét, illetve beszélt jövőbeni terveiről. A jelenlévők megtudhatták, hogy a főépületet nagyjából sikerült rendbe tenni a vendégek fogadására, a bejárati termet felújították, a bálterem és a terasz is megújult, a bal oldalon Benedek doktorék egy lakrészt rendeztek be családjuk részére, a jobb oldalon előadótermeket alakítottak ki. 

– Célunk az, hogy a kastély egy részét erdélyi magyar művelődési központtá tegyük. A kastély bal szárnyát is felújítottuk, de itt még a helyiségek teljesen üresek. Ide a Teleki és Benedek család múltjához kapcsolódó tárgyakat szeretnénk elhelyezni. Az anyaggyűjtéshez kérem a sáromberkiek segítségét, szívesen megvásárolnék a Telekiekkel kapcsolatos tárgyakat, fényképeket, dokumentumokat. A kastély jobb szárnyába, az anyagiak függvényében, orvosi központot tervezünk – osztotta meg terveit a sáromberkiekkel dr. Benedek Imre.


KözösÉgben – keresztény zenei fesztivál

A záróéneket követően a hívek a parókia udvarára vonultak át, ahol a község alpolgármestere, Siklódi Csongor és a helyi gyülekezet gondnoka, id. Berekméri Miklós megkoszorúzták Teleki Sámuel szobrát, majd Veress Gyula-Róbert esperes áldását adta a szoborra és a jelenlévőkre, majd felcsendült a Himnusz. 

A népes gyülekezet ezután a parókia kertjébe vonult, ahol egy hangulatos helyszínen a Shalom ifjúsági keresztény együttes előadását tekinthették, hallgathatták meg az ünnepség résztvevői. A kilenctagú együttes sikeres koncertje után szeretetvendégséget tartottak. Három helyen készült ízletes bográcsétel. Berekméri Levente, Berekméri Csaba és Bordi Zima Szilárd finom babgulyással rukkolt elő, a Bartha házaspár (László és Tünde) ízletes krumpligulyást főzött, Nagy Miklós és felesége, Annamária gusztusos disznópörköltet kínált fogyasztásra.

Az ebéd alatt Sándor Botond és Péter Botond helyi zenészek szórakoztatták a vendégeket, nótákat énekelt ifj. Kádár Ferenc.

A két rendezvényt a Communitas Alapítvány támogatta.